Új szolgáltatással jelentkezik az utóbbi években dinamikusan fejlődő Agrárközösség Kft.. A könyveléssel induló vállalkozás mára a hazai agrárium egyik jelentős cége lett, ami kreativitásuknak és egyre bővülő szolgáltatásaiknak köszönhető. A jogi segítségnyújtás, a pályázatírás, a mezőgazdasági szaktanácsadás és a gazdasági adminisztráció mellett mostantól a drónnal végzett növényvédelmi felvételezés is a gazdálkodók rendelkezésére áll.
Az új szolgáltatás bevezetésére és bemutatására az Agrárközösség Tiszakécskén és Kistényen tartott szakmai rendezvényt, ahol a gazdálkodók megismerhették a legújabb, legfejlettebb technológián alapuló növényvédelmi megfigyelést. A speciális „monitoring drón” számos olyan adatot szolgáltat a legnagyobb táblákról is, amelyek nemcsak az eredményességet növelhetik, de a legtöbb esetben a költségeket is csökkenthetik.
A Morva Tamás növényorvos szaktanácsadó irányításával, pontosabban az általa előre beállított koordinátákon egy búzatábla felett végigrepülő drón nem hagyományos légi eszköz, a boltban nem lehet olyan szenzorokkal és kiszolgáló szoftverekkel megvásárolni, amik a növényvédelmi monitoringhoz szükségesek. A fiatal szakember ehhez az Egyesület Államokba vitte ki gépét, ahol minden szükséges kiegészítőt beleépítettek. A szinte bárhol megkapható alapgép tehát jelentős átalakításokon esett át. Így a drón már képes érzékelni például a fényhullámhosszt, aminek segítségével némi elemzést követően kimutatható, hogy mely területeken éri stressz a növényeket.
Amennyiben egy ilyen jelenség lokális, akkor a gazdálkodó ki tud menni, és a foltokat kezelheti például fejtrágyázással. A drón érzékelőinek segítségével a kultúrnövények klorofill-mennyiségét is vizsgálni lehet, látható, ha nitrogénhiány alakul ki, de a gyomosodás is észrevehető a levegőből. Emellett a víznyomásos, belvizes területek is könnyedén beazonosíthatók. Ugyancsak a levegőből lehet igény szerint megállapítani a fajlagos növényfelületet, amiből akár hozambecslések, hozamtérképek is készülhetnek.
10 hektárról 171 kép
Morva Tamás egy konkrét növényvédelmi példát is említett gyakorlati bemutatója közben: a vetésfehérítő jelenléte is felderíthető a drón segítségével, ami egy nagyobb tábla esetében jó szolgálatot tud tenni, annak a belsejébe ugyanis nem vagy csak nehezen jut el a termelő vagy a növényvédős szakember. A „gyalogos módszerrel” ráadásul nem lehet lefedni az egész táblát, és rendkívül időigényes is. A drón azonban három akkumulátorral akár 150 hektárt is képes lerepülni, és onnan felvételeket szolgáltatni. Egy 5 hektáros parcella határszemléje nagyjából 10 percet vesz igénybe. A vetésfehérítő esetében tehát a gazdálkodó hamar, még annak elterjedése előtt reagálhat a növényvédelmi problémára, és az sem fordulhat elő, hogy egy ellenőrző körút során éppen elkerülte a gócpontot. Mindezek mellett az sem utolsó szempont, hogy egy pilóta nélküli jármű semmilyen kárt nem tud tenni a búzában, kukoricában, napraforgóban.
Mint azt a tiszakécskei rendezvényen megtudtuk, repülés közben egy-egy pontról 3-4 fotó készül, a szoftver ezeket rakja össze. 10 hektárról egyébként 171 kép kerül a rendszerbe.
A technológia egyszerű elven alapul: a gazdaság akkor működik a leghatékonyabban, ha minden növény a maximumot hozza ki magából. Ehhez viszont minden fejlettségi szinten ismerni kell a növények állapotát, és egy felmerülő probléma esetén azonnali orvoslásra van szükség. Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy a gond lokalizálásával jelentős mennyiségű inputanyag spórolható meg, ami a környezet mellett a gazdálkodók pénztárcáját is kíméli.
Mennyi az annyi?
„Fontos hangsúlyozni, hogy egy monitoring drón nem csodafegyver. Ezzel semmi nem oldódik meg, mindössze analízisre képes. A problémákra következtetni lehet a stresszállapotra, a klorofillmennyiségre, a növény és a talaj kölcsönhatására, a növények térfogatára alapozva. De a módszer mindössze információt szolgáltat, a tényleges kezeléseket nem végzi el a termelők helyett” – fogalmazott Morva Tamás, aki hozzátette: véleménye szerint egy berepülés is sok információt szolgáltat, de a rendszeres, hosszú távú monitoring mellett lehet komoly eredményekre számítani. Az Agrárközösség szakértői szerint azzal, ha a termelő tudja, hogy pontosan hol és mikor kell beavatkoznia, akár 30-40 %-os termésátlag-növekedés is elérhető.
Lehet azonban bármilyen jó egy szolgáltatás, a gazdálkodókat érthető módon annak ára érdekli leginkább, hiszen a megtérülést is ebből lehet megbecsülni és kiszámolni. Az Agrárközösség drónos monitoringja egy maximum 35 hektáros egybefüggő tábla esetében 1-2 részletes jelentés elkészítésével 50 000 Ft. A teljeskörű felmérés szintén 35 hektárig 70 000 Ft, ám ha valaki a teljes gazdaságát vagy annak egy jelentősebb részét mérné fel, egyedi árajánlatot is kérhet az Agrárközösség honlapján!
Az Agrárközösség új drónos növényvédelmi monitoring szolgáltatása több jelentést – stressztérképet, klorofill indexet, talaj indexet, domborzati indexet, hozamtérképet – szolgáltathat a megrendelőnek, de természetesen a kárfelmérésben segítenek – legyen az például vad-, belvíz- vagy viharkár.
Míg a stressztérkép a már korábban is említett tápanyaghiányt, a talajkülönbségeket, a gyomok és a kártevők, illetve kórokozók jelenlétét mutatja meg, addig a klorofill index segítségével a várható érési idő is megbecsülhető, ám ennek középpontjában a nitrogén-ellátottság áll, és ebből lehet stresszhatásra következtetni.
Hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?
A Tiszakécske határában rendezett gyakorlati bemutató során egy nagyjából 10 hektáros táblán történt a repülés és a felvételek elkészítése. Morva Tamás ezekről az Agrofórum kérésére rövid elemzést is készített.
Stressztérkép:
A felvételen jól kivehetők a nem művelt területek (piros színűek). Ezek az utak, valamint a tábla közepén a régi öntözőrendszer négy csatlakozási pontja. Emellett találunk sárgásabb területeket, amelyek valamilyen oknál fogva stresszhelyzetben vannak. Ebben az esetben egy helyszíni ellenőrzést javasolt, amely során ezeket a részeket kell célzottan megvizsgálni, ott ugyanis lehet valamilyen kialakulóban lévő probléma.
Klorofilltérkép:
Ezen a térképen a növényzet lomblevelének klorofilltartalmát lehet megfigyelni (80%-ban a nitrogén jelenlétét a lombozatban). A képen meg lehet vizsgálni, hogy elégséges-e a tábla nitrogén-ellátottsága, illetve hogy hol hiányos. Ez utóbbinak a piros színű területek számítanak, elégségesnek pedig a zöld színűek. A konkrét esetben látható, hogy a táblában átlagosan jó a nitrogén-ellátottság. A felvételezés időpontjából az is kitűnik, hogy a táblán nem szükséges további nitrogén kiadagolása, mert az már megdőlést eredményezhetne.
