A tavasz eljövetele megindította szinte valamennyi őszi vetésű szántóföldi kultúra növekedését és fejlődését is. Nem kivételek ez alól az őszi kalászosok sem, amelyek esetében már a szárbaindulás fenofázisa várható szerte az országban.
Azonban egyes táblákon az állományok kisebb foltokban láthatóan nem igazán követik a természet parancsát. Nem akarnak szárba szökkenni, sőt inkább alacsonyak, törpék maradnak, esetlegesen sárgulnak is.
Ezek a növények sajnos betegek, mégpediglen valamilyen, az egyszikű növényfajokra specializálódott vírus fertőzésétől szenvednek.
Gabonavírusok
A vírusok gyakorlatilag minden élő szervezetben előforduló abszolút biotróf parazita, sejtes szerkezet nélküli lények, amelyek szinte mindenütt előfordulnak a világban. Vannak vírusos betegségei az embernek (pl.: influenza, COVID), az állatoknak (pl.: veszettség, száj- és körömfájás) és vannak a különféle növényeknek is. Értelemszerűen ez alól a kalászos gabonáink sem kivételek.
Hazánkban meglehetősen sok, a gabonákat potenciálisan megfertőzni képes vírus van jelen, de igazság szerint közülük csak két faj, az árpa sárga törpülés vírusa és a búza törpülés vírusa gyakori. A többi vírus faj, mint pl. a bróm mozaik vírus jelentősége elenyésző.
E két fontos vírus faj tünetei meglehetősen hasonlóak, így szabad földön a vizuális tünetek alapján gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy egy adott növényt éppen melyik vírus károsít.
Igazából nincs is jelentősége, hiszen mindkét kórokozó életmódja hasonló, csak az egyes növényeken okozott tünetekben, illetve a vektor szervezetekben térnek el egymástól.
Tünetek a fertőzött növényeken
Ahogy az a nevükben benne is van, ezek a vírusok amennyiben kellő mértékben fel tudtak szaporodni a növényben (erre az őszi fertőzési időszak óta bőségesen volt idejük!), akkor ott törpe növést és a szárba indulás elmaradását okozzák. Ha nincs szár, akkor nincs kalász sem és ez egyértelműen direkt termés veszteséget okoz.
Az árpa sárga törpülés vírusa mindemellett sárgulást is okoz, de általában csak az árpán. Más gabonáknál ez az elszíneződés nem szokott jelentkezni.
Fontos tünete még a vírusos fertőzésnek a törpült növények rendkívül magas turgora. A levelek meredeken állnak, kemények, alig hajlíthatóak el. Némelyikük miniatűr sündisznóra emlékeztet.
A vírusos megbetegedés szinte mindig kisebb növénycsoportokat érint, általános, állomány szintű fertőzést csak szélsőségesen ritka esetekben lehet találni.
Terjedés: levéltetvek és kabócák útján
A kétfajta vírusnak eltérőek a vektorszervezetei, azaz más és más rovarfajokat, netán más élőlényeket használnak a terjedésre.
Az árpa sárga törpülés vektorai a fűféléken, így a kalászos gabonákon is élő levéltetvek. Valamennyi ilyen levéltetű faj (Rhopalosiphum padi, Metopolophium dirhodum, Schizaphis graminum, Macrosiphum avenae,…) képes a vírus terjesztésére, ugyanakkor egyes vírus törzsek más vektort használnak.
Van olyan törzse is ennek a vírusnak, amely (szerencsére nálunk még nem mutatták ki!) a Polymixa graminicola talajgomba útján terjed.
A búza törpülés vírusának vektorai ugyanakkor a különböző mezei kabócák. Mindkét rovarcsoport meglehetősen gyakori a kalászos kultúrákban.
A gabonák vírusai úgynevezett perzisztens vírusok, tehát a vírus átvitel nem mechanikai jellegű, azonnali fertőzéssel járó átvitel, hanem a fertőzött levéltetű testében csak 4-5 nap után jut el a vírus a nyálmirigyekbe, ahonnan szívogatás során átjuthat a növénybe.
Ez szerencsére ad némi időt a vektor rovarok észlelése esetén a hatékony védekezésre.
Őszi fertőzés, tavaszi kár
Fontos tudni, hogy a gabona vírusok a vektor szervezetek útján bármikor a tenyészidőszak során képesek terjedni. A nagy károkat az őszi fertőzések okozzák. Ezek eredményei a tavaszi sárguló, törpülő, termést nem hozó, majd lassacskán elpusztuló növények.
Ugyanakkor a vírusok a tavasz és a nyár folyamán is terjednek, de látható tüneteket alig okoznak. A tavaszi-nyári terjedés gyakorlatilag nem okoz kárt.
Mi a teendő most, a tünetek észlelésekor?
Gyakorlatilag semmi.
A vírusok a növényekből nem távolíthatók el, elpusztítani pedig csak a gazdanövényekkel együtt lehet őket. Fontos, hogy felismerjük a vírusos fertőzést és ne keverjük össze más növénybetegségekkel, amelyek ellen van esélyünk a védekezésre.
Ugyanakkor emlékezzünk ezekre a tünetekre és az ősz folyamán folyamatosan szemlézzük, figyeljük a gabona állományokat. Szükség esetén ne habozzunk inszekticides állományvédelmet alkalmazni. Most viszont ne védekezzünk!
Ne hibáztassuk a vetőmagot és annak előállítóját se! A gabona vírusok ugyanis vetőmaggal csak rettenetesen kis hatékonysággal képesek terjedni.
A gabonák vírusai ott vannak a környezetben, az egyszikű gyomnövényekben. Ezek teljes kiirtása ugyanakkor lehetetlen. Marad a vektorok elleni védekezés, de ez a vegetációs időszak őszi felére jellemző, csak akkor eredményes.
A képek a szerző felvételei.
