Magyarországon a gabonatermesztésben hosszú távú sikert a minőségre törekvő intenzívebb technológia alkalmazásával tudunk elérni. Ennek egyik alapköve a vetőmag csávázás, amely területen a Bayer több mint 100 éves tapasztalatokkal rendelkezik.
A termesztéstechnológia változása és annak következményei
A kalászos gabona termesztésben az utóbbi években végbemenő fajta és technológia váltás hatására a minőséget nagy terméssel párosítani képes korszerű intenzív fajtákat és hibrideket egyre kisebb vetőmag normával és egyre korábban vetik.
A korai vetés előnye, hogy csökkenti az évjárathatás kockázatát, részben vagy egészben kiküszöböli az aszály, a tápanyaghiány hatását, így elvileg jelentősen nő a terméspotenciál. Az előnyök mellett ennek a technológiának komoly hátránya, hogy hosszabb és erőteljesebb a növényállomány kitettsége a károsítóknak az ősz folyamán. A vírusvektor levéltetvek átlagos ősz esetén is aktív stádiumban találkoznak a fiatal gabona állománnyal, az általuk terjesztett törpeség vírusok súlyos tőszámcsökkenést, legyengített betelelő állományt okozhatnak. A talajlakók a csócsároló, illetve a már ősszel fellépő gombabetegségek is több kárt okozhatnak a hosszú őszi időszakban.
A gabonavírusokról
A vírusbetegségek igen súlyos mennyiségi és minőségi károkat tudnak okozni a gabonában. Kiemelkedő fontosságú az árpa sárga törpeség vírus, mely – neve ellenére – a búzát és az árpát egyaránt megtámadja. Vektorai a különböző gabonalevéltetvek. Ezzel ellentétben a búza törpeség vírus kevésbé elterjedt, de nagyon agresszív-faj, korai fertőzés esetén a növények akár ki is pusztulhatnak. E kórokozó vektora elsősorban a csíkos gabonakabóca.
A korai vetést a fentiek miatt csak intenzív növényvédelmi technológiával, és megfelelő fajtával érdemes alkalmazni, hiszen az említett nagyobb betegség-, és rovar-kitettség miatt intenzívebb védelemre, ezen belül korszerű rovar- és gombaölő hatású csávázószerre lesz szükség.
Az őszi károsító-kitettség az utóbbi években a normál vetésidő mellett is nőtt, hiszen mostanában többször van hosszú meleg ősz és enyhe tél.
Yunta Quattro: a Bayer rovar- és gombaölő szeres csávázószere
Köztudott, hogy a csávázás a növényvédelmi eljárások közül a legcélzottabb, ugyanakkor a környezetet legkevésbé terhelő, illetve veszélyeztető. Alkalmazásával 100 %-ban megvalósítjuk a prevenció elvét is, ami a növényvédelem egyik legfontosabb szabálya.
A Yunta Quattro négy kiváló hatóanyagot tartalmaz sok fejlesztési munkával meghatározott arányban. Két rovarölő alkotója a klotianidin, és az imidakloprid. Gombaölő komponensei szintén nem ismeretlenek: a tebukonazol az egyik legszélesebb körben alkalmazott fungicid hatóanyag, és a kiemelkedő fuzárium elleni hatékonyságáról ismertté vált protiokonazol.
Miért kell a Yunta Quattro-ba négy hatóanyag? A fungicid hatóanyagok szinergista módon működnek együtt, mint ahogy ez a Prosaro és a Lamardor csávázó szerünk esetében már bebizonyosodott. A rovarölő komponensek is kiválóan kiegészítik egymás hatásspektrumát, erősítik egymás hatását olyan nehezen leküzdhető kártevők esetében, mint a kabóca vagy a csócsároló.
A Yunta Quattro hatásspektruma így mind a betegségek, mind az őszi rovarkártevők vonatkozásában teljes: véd valamennyi csávázással leküzdhető betegség, kiemelkedő módon a fuzáriumos és bipoláriszos rothadás ellen. Ugyanakkor az ősz folyamán biztos és tökéletes védelmet nyújt a vírusvektor levéltetvek, kabócák ellen, illetve a talajlakó kártevők és a csócsároló ellen is. A Yunta Quattro rovarölő hatékonysága 7-9 hétig teljes, ami a korai vetés technológia esetén is maximális védelmet garantál a teljes őszi időszakra.
Megelőző hatásának köszönhetően a károsítók által okozott stresszt tökéletesen kikapcsolja. A kezelt növények így jobban ellenállnak a szárazságnak, vagy az extrém hőmérsékleteknek, összességében mindez nagyobb terméshez és jobb minőséghez vezethet.
A Yunta Quattro engedélyezett dózisa 1,8-2,0 liter vetőmag tonnánként. Korai vetés és maximum 200 kg/ha búza vetőmagnorma esetén a dózis 2 liter/tonna. Ennél nagyobb vetőmag norma (pl. 250 kg/ha, vagy több) esetén a dózis 1,8 liter/tonna. Őszi árpánál 200 kg/ha vetőmag normáig 2,0 liter/tonna a helyes dózis. Az intenzív őszi búza és őszi árpa technológiába illeszkedő csávázószer alkalmazásával hatékonyan, fenntartható módon, ugyanakkor gazdaságosan védekezhetünk a betegségek, vírusok, és rovarkártevők ellen. Nagy előny, hogy az őszi vírusbetegségek fellépését is teljes mértékben megelőzhetjük, míg ha a levéltetvek vagy kabócák ellen permetezéssel igyekszünk védekezni, tökéletes védelmet soha nem érhetünk el. A Yunta Quattro-val elegendő hatóanyagot juttatunk ki ahhoz, hogy nehezített viszonyok között, nagy fertőzési potenciál esetén is biztonságos hatású legyen. Az eredmény egy kártételtől mentes egészséges állomány betelelése, ami a nagy termés és kiváló minőség lehetőségét foglalja magában.
Fontos információ, hogy az Európai Unió legújabb döntése (2018/783, 2018/784 Végrehajtási Rendeletek; 2018. május 29.) alapján a Yunta Quattro 2018. december 19-ig használható fel kalászos vetőmagok csávázására, illetve a kezelt vetőmagokat is eddig az időpontig lehet elvetni. A tiltó rendelet nem érinti a tiakloprid hatóanyagot tartalmazó Biscaya, Calypso, Proteus ill. Sonido termékeinket!
