Az idei enyhe, sokszor melegrekordokkal kísért tavaszi időjárás hatására a növények fejlődése felgyorsult és néhány kultúra fenológiailag „sokkal előrébb jár”, mint ahogy azt a korábbi évek során megszokhattuk.
Jó néhány almafajta, közülük is leginkább a nyári almák és a rövidebb tenyészidejű fajták már túljutottak a rügyfakadáson és néhányan már az „egérfüles” állapotban vannak.
Kártevők ébredése
A meleg tavaszi időjárás nem csak a kultúrnövények fejlődését hozta sokkal előrébb a szokásosnál, hanem a tőlük függő, rajtuk élő károsítókat is. Az alma esetében pl. több olyan kártevő is van, amelyek már ilyen korán előjönnek az áttelelésből és táplálkozni is kezdenek.
A különböző lepkefajok hernyói, illetve a rügyfúró ormányos (Anthonomus pyri) mellett a levéltetvek jelentékeny hányada is már kikelt az áttelelő tojásokból és a már elérhető, zöld részeken el is kezdett táplálkozni.
Az almának meglehetősen sok levéltetve van. A leggyakoribb a zöld alma levéltetű (Aphis pomi), amely egygazdás károsító, vagyis egész évben csak az almán lelhető fel, ott károsít. A jellegzetes zöld levéltetvek már most fellelhetőek a nemrég kifakadt rügyek apró levelein. Ez a faj csak erőteljesen felszaporodva, nagy kolóniákat képezve okoz csak levéltorzulásokat, így igazság szerint a vegetációs időszak során szinte bármikor, bármelyik olcsó kontakt készítménnyel elpusztítható.
Miért figyeljünk most mégis rá, amikor csak pár egyed található a frissen kipattant rügyekből kifejlődő leveleken, hajtás és virágkezdeményeken? Leginkább azért, mert ezeknek a kártevőknek a szívogatása ilyen fiatal korban súlyosan károsíthatja a kialakulóban levő bimbókat, virágokat.
A most bekövetkezett, még alig érzékelhető károsításnak a virágzás során termékenyülési problémák, tömeges virág és gyümölcs elrúgás lehet a következménye, amely már érzékenyebb termés kiesést is okozhat.
Zöld helyett szürke
Ha nem zöld, hanem szürkés színű levéltetveket találunk az almafákon, akkor vagy a levélpirosító alma levéltetűvel (Dysaphis devecta), vagy pedig a szürke alma levéltetűvel (Dysaphis plantaginea) találkoztunk. Ez utóbbi valamivel ritkább faj és nyáron el is hagyja az almát, mivel nyári lágyszárú tápnövényei a különböző útifű félék (Plantago spp.).
A levélpirosító alma levéltetű ugyanakkor meglehetősen gyakori faj és károsítása a későbbiekben meglehetősen látványos lesz. A kártevő már kisebb, pár egyedes kolóniák időszakában besodorja az alma leveleit, amelyek sötétvörösre is színeződnek. Ezek a torzulások a későbbiekben meg fogják védeni a kártevőt az olcsóbb, szabadforgalmú kontakt hatásmódú inszekticidektől.
Figyeljünk a katicabogarakra
Jelenleg azonban még csak pár egyed található meg az almafákon, ráadásul teljesen védtelenül, a kontakt hatásmódú készítményekkel könnyedén lepermetezhető helyzetben. A levéltetvek jelenlétére akár szabad szemmel, akár egy kisebb nagyító segítségével könnyedén rájöhetünk, de ebben segítségünkre lehetnek egyes hasznos élő szervezetek, mint pl. a katicabogarak megjelenése is.
Ilyen esetekben nem árt mérlegelni a védekezés szükségességét, mivel ezek a ragadozók képesek lehetnek akár a teljes levéltetű fertőzés maradéktalan elpusztítására is. Hiányuk esetén ugyanakkor szükséges lehet a levéltetvek inszekticides úton való elpusztítása.
Jelen időszakban egy ilyen beavatkozásnak jóval nagyobb lehet a hatékonysága, mint a későbbiekben, hiszen az „elbújós” fajok még nem tudták eltorzítani egyfajta fedezékké a leveleket. Ráadásul ebben a kora tavaszi időszakban a katicabogarakat leszámítva jóval kisebb a természetes ellenségek mennyisége, így egy kezeléssel kisebb környezeti terhelést és pusztítást tudunk elérni.
További előny az is, hogy még virágzó gyomnövények sem nagyon találhatók ilyenkor a gyümölcsösökben, így a méhek jelenlétére sem kell számítanunk. Érdemes már most figyelemmel kísérni a gyümölcsfákat, és ha szükséges, akkor a megjelent kártevők ellen minél korábban védekezzünk.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
