27℃ 14℃
június 21. Alajos, Leila
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: a talajlakók

Agrofórum Online

A talajlakók általában több-tápnövényű (polifág) élőlények, de találhatók köztük specialista (monofág) károsítók is. Az ellenük irányuló védekezésnek mindenekelőtt megelőző jellegűnek kell lennie, amely magába foglalja az elővetemény káros hatásainak, illetve a megelőző évek tapasztalatainak számbavételét. Emellett egy a gazdasági kárküszöböt meghaladó kártevő jelenlét az integrált növényvédelem szellemében elvégzett kémiai védekezéseket is indokolttá teheti.

Ezen írás keretein belül mindenekelőtt a talajban fejlődő polifág fajokra, pontosabban azok lárváira, azok által kiváltott kártételekre kívánom felhívni a figyelmet. E károsítók a pajorok (cserebogarak lárvái) (1. kép), drótférgek (pattanóbogarak lárvái) (2. kép) és a jelentőségüket tekintve a tőlük elmaradó áldrótférgek (alkony- és gyászbogarak lárvái) jelentős csíranövény pusztítása okozhat látványos károkat szántóföldi kultúrákban.

1. kép: Cserebogár pajor (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

2. kép: Pattanóbogár lárva, a drótféreg (Fotó: Vanyúr György)

Károsításuk elsősorban gyeptörést követően, újonnan művelés alá fogott területeken lehet hatványozottabb. A kár a klasszikus értelembe vett kapás kultúrák (kukorica, napraforgó, cukorrépa) esetében súlyosabb. A gyökerek megrágásával a növények foltokban hervadnak, elpusztulnak (3. kép).

3. kép: Drótférgek által kiváltott foltszerű növénypusztulás szántóföldön (Fotó: Vanyúr György)

Az említett fajcsoportok lárvái több éves fejlődésűek, tehát károsításukra ugyanazon a helyen akár évekig is számítani kell. A pattanóbogarak tojásrakásra a kevésbé bolygatott, növényekkel fedett helyeket választják szívesen, de a jó szerves anyag és vízgazdálkodású területeken, így mezőségi vagy öntéstalajokon kártételükre fokozottan kell számítani. A cserebogarak erdők, fasorok szomszédságában, humuszban gazdag, jól melegedő talajú területeket választanak tojásrakás céljából. A lerakott tojásokból kikelő lárvák a talaj nedvességállapotára és hőmérsékletének változásaira érzékenyen reagálnak, így a lárvák a talajban vízszintes és függőleges irányban egyaránt vándorolnak.

Kártétel

E lárvák kártétele miatt az első tünet a föld feletti növényi szervek egészséges állománytól elütő fejlődése, mely a kártétel előrehaladtával a növény pusztulásához vezet. A lárvák gyökérgumós növényeken okozott kártétele következtében a termény minőségi romlása is bekövetkezik. Rágásuk utat nyit kórokozó gombák megtelepedésének.

A drótférgek (pattanóbogár lárvák) kiemelt jelentőségű fajcsoport, melyek kártétele az utóbbi éveket figyelembe véve az ország több pontján jelentős káreseményeket váltott ki. E több éves fejlődésű fajok lárvái is a növények gyökereit rágják. Ennek következtében a növény föld feletti része sárgulni kezd, majd elszárad. Gabonában sárgulás, majd vezérhajtás elhalás következik be. Burgonyába, cukorrépába járatokat rágnak. Járatok fala később parásodik. A palántákat a talaj színe alatt elrágják, vagy kiodvasítják, így az kidől. Kárképük az állományban foltszerűen jelentkezik.

Védekezés

A talajlakó kártevők megfékezésének első lépése azok jelenlétének pontos előrejelzése. Távelőrejelzésük a lárvák felmérésén alapszik, amely területi kvadrát alapján történhet talajmintavevővel, búzacsomós módszerrel, vagy a terület fóliatakarásával (4. kép). A fóliatakarás elve, hogy a kihelyezett szintetikus anyag alatt a talaj előbb felmelegszik, így a felszín közeli rétegekbe vonuló pajorok száma könnyebben, hamarabb megítélhető. A védekezési küszöbérték 10 pajor négyzetméterenként.

4. kép: Fóliatakarásos talajlakó előrejelzés (Fotó: Dr. Takács András)

A pattanóbogár imágók egyedszáma feromoncsapdával felmérhető (5. kép), azonban ez csak közvetett információt szolgáltathat, mivel a rendkívül jól repülő fajok messziről is betelepedhetnek a területre. Lárváinak egyedszáma augusztusi csalogatóvetéssel felbecsülhető. Négyzetméterenként 2-5 drótféreg már kárt okozhat.

5. kép: Pattanóbogár imágók előrejelzésére kidolgozott feromoncsapda (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Az ellenük irányuló védekezés elsőként agrotechnikai jellegű. Friss gyeptörésen értékes gazdasági növényt 3-5 évig termeszteni nem célszerű. Erősen drótférges területen hüvelyesek vagy keresztes virágú növények termesztése javasolt. Abban az esetben, ha az egyedszám eléri a kártételi küszöböt a talajfertőtlenítés elkerülhetetlen. Nagyobb egyedszám esetén a talajfertőtlenítés mellett vetésváltásra is szükség van.

A polifág talajlakók ellen a leghatékonyabb megoldás a kémiai védekezés. Természetesen ebben az esetben a védekezés elsősorban a lárvák ellen irányulhat, amely a talajba juttatott talajfertőtlenítők alkalmazásával, vagy a vetőmag csávázásával valósítható meg. Napjainkban három különböző hatóanyagú talajfertőtlenítő készítmény van forgalomban, melyek kivétel nélkül piretroidok. E hatóanyagok a teflutrin, a lambda-cihalotrin és a cipermetrin.

Közös sajátságuk kontakt hatáskifejésük. Így a növénybe nem szívódnak fel, viszont talajba kerülésüket követően, vízzel érintkezve gőzt fejlesztenek. A teflutrin hatóanyag gőztenziós sajátságai kifejezetten jók az egyéb talajfertőtlenítő hatóanyagokhoz képest. Fotostabilak, hatásukat a kijuttatást követően akár három hétig is megőrizhetik. Vetéssel egy menetben és teljes felületű talajfertőtlenítő szerként alkalmazva is hatásosak. A cipermetrin hatóanyagú hatékonyságának kulcsa a forgalmazó szerint a „halfarok” diffúzor használata. A diffúzornak köszönhetően a cipermetrin mikrogranulátumai nemcsak a magárok aljára kerülnek, hanem teljesen körbeveszik a magot, így jobb hatékonyságot képes biztosítani. Rendkívül elterjedt a teflutrin sorkezelés formájában – megfelelő granulátumszóróval – a vetéssel egy menetben történő használata. A hatóanyagot tartalmazó mikrogranulátumot közvetlenül a mag mellé kell kijuttatni. Biztosítani kell a kiszórt granulátum talajjal történő teljes fedettségét. A készítmény szántóföldön és zárt termesztőberendezésekben egyaránt alkalmazható. A teflutrin az amerikai kukoricabogár (Diabrotica v. virgifera) lárvái ellen is az egyik leghatékonyabb készítmény.

További hatékony megoldás lehet a vetőmag inszekticides csávázása. E hatóanyagok a kontakt hatású teflutrin mellett a neonikotinoidok közé tartozó klotianidin, tiametoxam, imidakloprid és tiakloprid, valamint a dimaidok közé tartozó ciántraniliprol. E korábban széles körben alkalmazott, felszívódó készítmények felhasználásának jelentős korlátozását követően, napjainkban a zárt termesztőberendezéseken kívül a teflutrin mellett csupán a tiakloprid és a ciántraniliprol használható szántóföldeken. A tiakloprid kukoricában, míg a ciántraniliprol repcében bír felhasználási engedéllyel.

Felszívódó, szisztemikus hatású vegyületek. Jól transzlokálódnak a növényben. A ciántraniliprol a növénybe felszívódva hosszan megőrzi biológiai aktivitását. Így hosszú hatásidőtartamot biztosít. Növényen belüli szállítódása mind a fa, mind pedig háncs elemeken keresztül megvalósul. Így talajfertőtlenítőként, csávázószerként alkalmazva, vagy akár levélre kipermetezve is kifejti hatását. Széleskörű alkalmazhatóságát a szántóföldi felhasználhatósága mellett, zöldség- és gyümölcskultúrákra vonatkozó engedélyei támasztják alá a leginkább.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vetésfehérítő: amikor nem érdemes költeni a védekezésre + videó

2025. június 20. 16:10

A vetésfehérítő bogár elleni védekezés megfelelő időzítése, a készítmény helyes megválasztása lehet a siker záloga.

A zab még veszélyben van: nem érdemes késlekedni

2025. június 20. 13:10

A zab nyári lombozata vonzza a kórokozókat. A koronás rozsda és a barna levélfoltosság elleni védekezés most kulcskérdés.

Változó rajzásrend: mit hozott 2025 tavasza?

2025. június 19. 08:10

A 2025-ös év tavaszi szeszélyei a levéltetvek és más kártevők életmenetét is megzavarták – alkalmazkodniuk kellett a gazdáknak is.

Időzítésen múlik minden: drága hibák a növényvédelemben

2025. június 18. 08:10

Hiába a kiváló növényvédő szer, ha nem jókor használjuk – az időzítés hibája súlyos anyagi és környezeti károkat okozhat.

Kellemetlen meglepetés: rajzik a tarka szőlőmoly és a keleti gyümölcsmoly

2019. április 25. 06:17

A tartós szárazság és az átlagosnál melegebb idő hatására a növények előrébb tartanak fejlődésükben, de a kártevők is hamarabb és intenzívebben rajzanak.

Mezei pocok veszély! Hogyan gátolhatjuk a felszaporodásukat?

2023. augusztus 31. 13:10

A mezei pocok a szántóföldek nagy károkozásra képes kártevője, amely néhány évente veszélyesen nagy számban jelenhet meg. Egyes fertőzésével érintett alföldi megyékben mintha ez az év is ilyen lenne, ezért készülnünk kell az ellene történő védekezésre.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: nagy kárt okoznak a gyapottok-bagolylepke hernyói

2022. augusztus 2. 09:40

A betegségek számára az életfeltételek minimálisra csökkentek, a kártevők száma viszont alig változott.

Érdemes még permetezni ősszel a káposztalepke hernyói ellen?

2023. október 31. 04:38

A megmaradt káposztafejeken kertemben elszaporodtak a képen látható tarka lárvák. Mik ezek? Érdemes még permetezni ellenük?