Március első hete többszöri bőséges csapadékkal próbálta pótolni az előző két hónap csapadékhiányát. Több alkalommal áztatta eső a földeket, a nedvesség akadálytalanul szivárgott a talajba. A napi hőmérséklet kissé visszaesett ugyan, de nappal is 10 Celsius fok körül alakult, éjszaka pedig általában fagypont feletti hőfokokat mértünk. Derültebb éjszakákon néhány alkalommal fagyott is. A növények a kedvező nedvességi viszonyokra, a melegebb nappalokra és a hosszabb megvilágításra szemmel látható fejlődéssel reagáltak.
Látványosan erősödött az őszi búza és az árpa növekedése, lassan eltakarják a jól bebokrosodott növények a sorközöket, eltűnőben az őszi árpára oly jellemző téli kisárgulás. Az őszi búza egyöntetű üde zöld színe ezen a télen nem fakult meg a téli időjárás hatására, folyamatosan megtartották őszi színeiket. Aki bátran korán kiszórta az első fejtrágya adagot, az most jól járt, mert a növények azonnal hasznosíthatták a tápanyagot.
Búza gabonalisztharmat levéltünet tél végén
Jelenleg számottevő mennyiségű kórokozó vagy kártevő nem fertőzi az állományokat, de az idősebb leveleken azért megtalálhatóak az őszi fertőzés tünetei. Amíg száraz és meleg volt az időjárás, addig elsősorban a gabonalisztharmat fertőzés aktivizálódása jelentett veszélyt a növényekre, most a több csapadék hatására előtérbe kerültek a levélfoltosság betegségek (barna-és fahéjbarna levélfoltosság, árpa pirenofórás- és hálózatos levélfoltosság, szeptóriás- és rinhospóriumos levélfoltosság).
Árpa hálózatos levélfoltossága
Mindegyik közös jellemzője, hogy az előző évi szármaradványokon, valamint az idős őszi leveleken telelnek át, és optimális nedvességi és hőmérsékleti viszonyok mellett indul meg a tavaszi fertőzés. Az első védekezés fontossága és sikere abban rejlik, hogy mennyire sikerül az alsó levélrégióban tartani a kezdeti fertőzést. A jelenlegi nedvességi viszonyok, amennyiben 15 Celsius foknál melegebb nappali hőmérséklettel párosulnak, elegendők a fertőzési hullám megindulásához. A veszélyességi küszöbérték 10%-os fertőzési szint elérésekor alakul ki, ekkor már indokolt lehet az első védekezés, mert csak így előzhető meg, hogy a fiatal levelek és szárba indulás után a felső levélemeletek ne fertőződjenek meg.
Árpa rinhospóriumos fertőzése
Az őszi káposztarepce fejlődésének is jót tett a napokban lehullott csapadék. A növények rajtra készen várják a szárba indulás kezdetét. Ehhez minden feltétel – fejtrágya, csapadék, nappali hőmérséklet – adott. Most van itt az ideje a tavaszi fungicid-regulátoros kezelésnek, mely kellő védettséget ad a repce egyik legfontosabb betegsége, a fómás levél- és szárfoltosság ellen, másrészről pedig megakadályozza a szár túlzott növekedését, meggátolja a növényállomány megdőlését, elősegíti a növények minél nagyobb mértékű elágazódását.
Repce fómás levélfoltossága
Repce fóma fertőzése
A növények szemmel láthatóan jól teleltek, hiszen a nagy hideg ezen a télen elmaradt, emiatt a tavaszi fejlődés intenzív szakasza hamarosan elkezdődik. Figyeljünk oda, mert a repce ilyenkor igényli tápanyagszükségletének döntő hányadát, tehát csak akkor várható töretlen fejlődés, ha a növény minden igényét kielégítjük, az igények mellett pedig mindent megteszünk a kora tavaszi kártevők és betegségek leküzdéséért.
