Változékony, de fokozatosan melegedő áprilissal búcsúzik tőlünk ez a hónap. Megszűntek ugyan az éjszakai fagyok, de tartósan meleg időjárás eddig nem alakult ki. Az elmúlt héten záporok, zivatarok mindenütt kialakultak, de kiadós eső sehol sem áztatta a földet. A kissé melegebb időjárás felgyorsította a növények fejlődését, de több kártevő és betegség is megjelent a korábbiak mellett.
A csonthéjas gyümölcsű növényeken egyre nagyobb tömegben jelennek meg a virág- és csírafertőző monília tünetei. Az elhalt virágok és hajtások most leginkább a kajszi és meggy lombkoronáját „díszítik”, de már ugyanezeket a tüneteket lehet felismerni a cseresznye és az őszibarack fákon is. A változékony időjárás miatt szinte kötelező a védekezés folytatása, illetve az elhalt részek eltávolítása a fákról. Az őszibarack tafrinás levélfodrosodásnak kedvező hűvös időjárás elmúltával megszűntek a gombának optimális feltételek, a korábbi fertőzés tüneteit már nem tudjuk eltüntetni, a beteg levelek még „díszlenek” a fákon, de hamarosan elszáradnak és lehullanak. Amelyik gyümölcs megfertőződött, azon a nyár folyamán jellegzetes tünetek látszódnak majd.
Több növénykultúrában újabb levéltetű fajok jelentek meg, így a korábban fertőző alma és ribiszke levélpirosító mellett már az őszibarack zöld levéltetve, a bodza fekete levéltetve és a rózsa levéltetve is jelen van.
Minden növényt érintően megkezdődött az áprilisi és a májusi cserebogarak rajzása is. A bogarak létszáma most még nem nagy, de az idén érintett körzetekben jelentősebb rajzás várható. Az idén a májusi cserebogár VI. törzse rajzik, ennek fő elterjedési területe felöleli csaknem az egész Dunántúlt, valamint kisebb mértékben a Börzsönyt és a Hajdúságot.
Rovarkártevők közül legnagyobb egyedszámban most a keleti gyümölcsmoly rajzik, de a feromon csapdák fogják már a szilvamolyt, az almamolyt, tarka szőlőmolyt és az almalevél aknázómolyt is. A fogott lepkék létszáma most erősen ingadozik, az időjárás függvényében, de várhatóan erősödni fog a közeljövőben.
A körülmények kedvezőek az alma- és a körtevarasodás fertőzés kialakulásához, bár az inkubációs időt meghosszabbítja a változékony időjárás. Körtében csökkent a levélbolha rajzása, a lárvák kelése folyamatos, de még most is a tojások aránya a legmagasabb (70 %). Az almástermésű növények rettegett betegsége a számára hűvös idő miatt még nem fertőz, de a felmelegedéssel változhat a járványveszély megítélése.
Néhány rózsafajtán már fertőz a hajtáshervasztó rózsadarázs, valamint a téli nyugalmi állapot után aktívan táplálkozik ismét a selyemfényű puszpángmoly hernyója.
