Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Olajos növények tápanyag-utánpótlása

Borealis L.A.T Hungary Kft. (x)

Az elmúlt években a trágyázási gyakorlatban bekövetkezett változások következményeként olyan tápelemek visszapótlásának igénye is előtérbe került, amelyekre korábban a növénytermesztők nem fordítottak figyelmet. Ez a növények trágyázásának szempontjából fontossá vált tápelem a kén.

A kéntrágyázás fontosságát jelzi az a tény, hogy a növények által a vegetációs időszakban a talajból felvett kén mennyisége alig marad el a foszforétól. A kénben gazdag foszforműtrágyák felhasználásának csökkenése, és a széntüzelés visszaszorulásának „eredményeként” napjainkban több növényfaj esetében már kénhiánnyal kell számolni. A növények a talajból a ként szulfátion formában veszik fel, de a ként kén-dioxid-gáz formában a levelek is felvehetik a levegőből. Ez a mechanizmus lényeges a növények kénnel való táplálása szempontjából, ugyanis a kéntartalmú levéltrágyában lévő kén a levélfelszínen történő oxidálódása után így válik hasznosíthatóvá a növények számára.

A levegőből a levélen keresztül történő kénfelvétel olyan mértékű, hogy a levegő alacsony kén-dioxid-gáz tartalma esetén akkor is kénhiánnyal kell számolni, ha a műtrágyákkal elegendő mennyiségű ként vittünk a talajba.

A kénhiány – a sejt- és fehérjeanyagcserében játszott szerepe következtében – hasonlóan nyilvánul meg, mint a nitrogénhiány, ezért a két hiánytünetet nehéz egymástól megkülönböztetni. Látható különbség a kén- és nitrogénhiány között, hogy a kénhiány általában először a fiatal levelekben jelentkezik. A kénhiányos levelek kisebbek, az idősebb levelek nem halnak el, mint a nitrogénhiánynál. A kénhiány megjelenését – elsősorban a kénigényes növények esetében – kéntartalmú talaj (VARIO 23 N + 25 SO3; COMPLEX 12/24/12 + 9 SO3), vagy levéltrágyák (L.A.T SUPREMO L 275 N + S + Mg) használatával tudjuk megelőzni.

A kénigényes növények nagyon gyakran fokozott mértékben igénylik egyes mezo-, vagy mikroelemek pótlását, így a kéntrágyázást célszerű összekapcsolni más tápelemek egyidejű adagolásával. Például a repce, mustár és a káposztafélék, melyeknél a kénhiány tünetei kisebb, durva szövetű levélben, vékony fás szárban, merev habitusban nyilvánulnak meg – egyben bórigényesek is (L.A.T SUPREMO L 89 B + Mo + S + Ca). A kénnek az olajtartalomra és az olaj minőségére gyakorolt pozitív hatása miatt kénigényes növénynek tekinthető a napraforgó is.

Egyes bórigényes növények, mint pl. a káposztafélék, pillangósok, paradicsom, de savanyú talajokon a repce is, igénylik a kalciumtrágyázást (L.A.T SUPREMO L 89 B + Mo + S + Ca). A növények egyoldalú kalciumtrágyázása viszont gátolja a bór felvételét, míg a kalciumhiány a bór túlzott felvételét idézheti elő, ami toxikus hatást eredményezhet a növényeken. Megállapítható, hogy a növények kalcium- és bórtrágyázása között funkcionális összefüggés van. A tenyészidőszakban mindkét ionnak kellő mennyiségben kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a növények zavartalanul fejlődjenek.

Bár a kénigényes növények nem tartoznak a cinktrágyázásra érzékenyen reagáló növények csoportjába, mégis javasolható a ként, cinket, illetve bórt tartalmazó trágyaféleségek használata a növények táplálására a hidegtűrő képesség javítása céljából (COMPLEX 15/15/15 + 7 SO3 + Zn).  A COMPLEX SOP 15/5/20 + 2 MgO + 25 SO3 + B + Fe + Zn készítmény az őszi káposztarepce fagytűrő képességének javítására alkalmas, valamint az egyre népszerűbb széles sortávú (75 cm) technológiába illeszthető, hogy a káliumtúlsúlyos alaptrágya segítse a növény későbbi generatív fejlődését.

Amennyiben a talaj kalcium- vagy magnéziumszolgáltató képessége nem kielégítő, úgy a napraforgó és a keresztesvirágúak kéntrágyázására SUPREMO termékcsalád bórt és magnéziumot, illetve bórt és kalciumot (L.A.T SUPREMO L 101 B + Ca) tartalmazó változatai javasolhatók. Közismert, hogy a repce és a napraforgó kedvezően reagál a magnéziumtrágyázásra is (L.A.T SUPREMO L 275 N + S + Mg).

További tápanyag-utánpótlási kérdéssel, keresse bizalommal értékesítő kollégáinkat.

Sebestyén Gergely
Borealis L.A.T Hungary Kft.
gergely.sebestyen@borealisgroup.com

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Időzített minőség és 120 évnyi tapasztalat

2025. április 2. 16:10

Az egyre csökkenő repce- és kukoricaterületünk egy meghatározó része napraforgótáblák formájában fog realizálódni 2025-ben is.

OldatszezON a TIMAC AGRO biostimulátoros lombtrágyáival

2025. március 21. 16:10

A március elsején beköszöntő hirtelen enyhe napközbeni időjárás beindította a talajban élő szervezetek és az őszi növények életfolyamatait.

Ne csak találgassunk!

2025. március 19. 16:10

A tápanyag-utánpótlás sok esetben a megszokáson alapszik. A rendelkezésünkre álló termékek köre szinte végtelen.

UREUS 46: a hatékonyabb nitrogénhasznosulás érdekében

2025. március 17. 16:10

Az UREUS 46 jelentősen hozzájárul a nitrogénveszteség csökkentéséhez és a tápanyag hasznosulásának növeléséhez.

Csernozjom talajok bemutatása I.: öntés és kilúgzott csernozjom

2021. november 3. 05:36

Most a csernozjom talajtípus kategóriába tartozó két altípus kerül bemutatásra, az öntés és a kilúgzott csenozjom talajok.

Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok

2018. március 16. 06:58

A YaraMila műtrágyákban olyan kiegyensúlyozott nitrogénforrást találunk, amely ammonium és nitrát alapú nitrogént tartalmaz.

Nitrogénműtrágyák és startertrágyák - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (I. rész)

2018. március 13. 16:27

A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése, a tápanyag-antagonizmussal kapcsolatos kérdések, a relatív tápanyaghiány okai, a startertrágyák típusai, jellemzői és hatékonysága.

Kevesebb a nitrogén, de ettől még nem dőlhetünk hátra

2022. február 17. 10:05

Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.