November végén különleges vendéget köszöntethetett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, hiszen egy egész napos terepi bemutatóra és szemináriumra érkezett hazánkba a regeneratív mezőgazdasági rendszerek egyik kiemelkedő szakértője, Knut Schmidtke. A svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) kutatási, bővítési és innovációs igazgatója főként a biogazdálkodás területén végez komoly kutatásokat, a regeneratív gazdálkodás kapcsán viszont nemcsak ebből a szempontból tudtam vele beszélgetni. Több témát is a konvencionális termelők oldaláról közelítettünk meg.
Svájcban mennyire terjedt el a regeneratív mezőgazdaság, hol tart ez a folyamat jelenleg?
Először is fontos megjegyezni, hogy a regeneratív mezőgazdaság önmagában nem rendelkezik jól kiforrott definícióval, tehát ez önmagában is árnyalja a képet. Svájcban néhány termelő összefogásából gazdaszövetségek alakultak, amelyek ebben a szellemben végzik a tevékenységüket, és ők belekezdtek a fogalmak tisztázásába, kidolgozásába is. Érdekesség, hogy biogazdálkodást folytató termelők is nyitottnak a technológiára a talaj humusztartalom-növelése, illetve a talaj egészségének védelme érdekében. Itt fontos megjegyezni, hogy alapvetően a biogazdálkodás nem egyezik meg a regeneratív gazdálkodás fogalmával.
A regeneratív gazdálkodás kiemelt célja a talaj szervesanyag-tartalmának helyreállítása, a rendszer biológiai sokféleségének növelése, a területek szerkezetének, vízmegtartásának javítása. A gazdálkodók legfontosabb feladata tehát az, hogy a leromlott, degradálódott talajaikat egy nagyon lassú folyamat során felpezsdítsék, abba újra változatos életet teremtsenek. Ez pedig tényleg nem mindenben egyezik a biogazdálkodással, amit sokszor ér olyan kritika, hogy az nem óvja feltétlenül a talajok állapotát.
Úgy gondolom, hogy ez a vélemény nem helytálló, ezt a tudományos eredmények nem erősítik meg. A konvencionális- és az biogazdálkodást összehasonlító tartamkísérletek eredményei azt mutatják, hogy organikus módszernél magasabb a humusztartalom, miközben az üvegház-hatású gázkibocsátás alacsonyabb. Másfelől viszont tényleg elmondható, hogy az ökológiai gazdálkodás során nem egyszerű csökkenteni például a szántás mennyiségét, miközben tudjuk, hogy a talajforgatás ritkítása, elhagyása jótékony hatást gyakorol a talajra. De ettől még az organikus művelésű területek talajai sokkal jobb paraméterekkel jellemezhetők. A mikroorganizmusok sokfélesége például jelentősen nő a peszticidek elhagyása miatt, ez pedig a szervesanyag-tartalom emelkedését segíti elő. Persze a legjobb megoldás tényleg az lenne, ha ötvöznénk a két módszert. De ha például a no-till technológiát vesszük alapul, akkor annak megvalósítása egy biogazdaságban tényleg nagyon nehézkes.
A biogazdálkodás tekintetében az egyik legfontosabb kérdés a gyomszabályozás, és nincs ez másképp a regeneratív mezőgazdaság kapcsán sem. Ha ezt a két módszert összekapcsolnánk, akkor még komolyabbá válik ez a kihívás.
Zajlanak ilyen irányú szabadföldi kísérletek, méghozzá köztes növények vetésével. Meg kell tanulni, hogy az adott körülmények között melyik faj vagy keverék lehet a legjobb a gyomelnyomás tekintetében, például a maghüvelyesek esetében. A technológia előnye, hogy nemcsak organikus termelés során működhet, hanem a konvencionális módszereknél is. Egyébként nagyon eredményes lehet az együttműködés, a két rendszer stratégiáinak összehangolása, hiszen a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatai mindkét területen komoly előrelépést jelenthetnek.
Hazánkban az elmúlt években egyre jobban terjedni kezdett a takarónövényes technológia, a különböző zöldítő keverékek nem kizárólag a támogatások érdekében történő vetése. Ez Svájcban hol tart?
A vetésforgóban csekély a takarónövények aránya, miközben a körülmények nálunk jobbak. A nyári csapadék viszonylag nagy mennyiségének köszönhetően a takarónövények technológiába illesztéséhez ideálisabbak a feltételek, mint például Magyarországon, ahol augusztusban jellemzően száraz viszonyok uralkodnak. Kevés nedvesség mellett pedig nehéz megfelelő minőségű takarónövény-borítást elérni.
Itt meg kell jegyeznem, hogy zajlanak takarónövény-vetési kísérletek drónnal is, amiknek nagyon kedvezőek a tapasztalatai, hiszen nincsen például taposási kár, és a módszer a költségeket is csökkentheti. Ez különösen a köztesnövények esetében lehet hasznos, amikor a területen már valamilyen főnövény fejlődik. A drónok alkalmazását eleve kedvezőnek gondolom, hiszen jelentősen csökkenthetik a mezőgazdaság energia-felhasználását és károsanyag-kibocsátását. Szerencsére számos agrárstartup nyit abba az irányba, hogy a mezőgazdasági munkák egy részét ilyen eszközökkel is elvégezhessük.
Milyen potenciált lát Magyarországban a regeneratív mezőgazdaság szempontjából? Milyen lehetőségei vannak az itteni gazdálkodóknak?
Úgy vélem, hogy Magyarországon is kedvező hatása lenne az olyan növények termesztésének, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a talaj minőségére, egészségére és annak humusztartalmára. A köztes növények vetésében nagy lehetőségek vannak. Nagyon jó lenne például a takarmányként felhasználható hüvelyesek, például a lucerna arányának növelése akár a vetésforgó 20 százalékára. A lucerna nagyon jó hatást gyakorol a talaj minőségére, mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően a pórusszerkezetet is kedvezően befolyásolja. Ugyanakkor ezeket a növényeket nem egyszerű beilleszteni egy konvencionális művelési rendszerbe, főleg, ha nincsen megfelelő mértékű állatállomány. Pedig ez Magyarországon is működő stratégia lehetne.
Lehet értelmezni a regeneratív mezőgazdaság fogalmát állattartás, legeltetés nélkül?
Azt gondolom, hogy könnyebb kivitelezni ezt a komplex technológiát állatokkal, ugyanakkor természetesen megvalósítható nélkülük is.
Végezetül adódik a kérdés: mik az első lépések a regeneratív mezőgazdaság felé? Mit tud tanácsolni azoknak, akikben már megérett vagy éppen most érik a gondolat, hogy egy sokkal fenntarthatóbb, valóban környezettudatos termelési módra álljanak át?
Az első és legfontosabb lépés, hogy próbálják csökkenteni a szántás intenzitását, ha lehet, akkor hagyják is el. A második a takarónövények vetése, a köztes növények beépítése a vetésforgóba. Emellett véleményem szerint nagyon fontos a növényvédő szerek használatának csökkentése.
Gribek Dániel
A fordításban segített: Almási Petra, Baklanova Szandra