Zöldség
Zöldség

Gyökérzöldségfélék termesztésének lehetőségei környezetkímélő módszerrel

Gyökérzöldségfélék termesztésének lehetőségei környezetkímélő módszerrel

Agrofórum Online

A gyökérzöldségek közül a sárgarépát termesztjük legnagyobb területen és mennyiségben, 2 ezer hektáron közel 80 ezer tonnát évente. A sárgarépa a bébiételek, ivólevek fontos alapanyaga, ezért gondos termesztést igényel, főként a tápanyag-utánpótlásnál a nitrát mennyiségét illetően.

Ma már a hazai zöldségtermesztésben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív tápanyag-utánpótlási módszerek. Előtérbe kerülnek a baktériumtrágyák, zöldtrágyák és a szénalapú talajjavítók. A növényvédelemben a termésbiztonságot a természetes ellenségek használata adja.

A korábbi évtizedekben történt nagy adagú műtrágyázást követően még ma sem történt meg a szükséges szerves anyag visszapótlása a termőföldbe. A mikroorganizmusokat növényvédő szerekkel pusztítjuk a talajban, aminek tápanyag-tartalma lecsökkent, így gyakran íztelenné válnak a zöldségeink. A gyökérzöldségeink vitamin- és vastartalma közel 50 százalékkal kevesebb, mint akár 50 évvel ezelőtt. A savas pH-jú talajból a vegyszermaradványok és a toxikus nehézfémek a zöldséggel, gyümölccsel együtt könnyebben bejutnak az emberi szervezetbe, és ott feldúsulhatnak.

Célként fogalmazódik meg, hogy előtérbe kell helyezni a növény kondíciójának javítását a kémiai védelemmel szemben. Kettős előnye, hogy kevesebb szermaradvány halmozódik fel a növényekben, ezáltal egészségesebb élelmiszer-alapanyagot fogyaszthatunk, ugyanakkor költségkímélő módszer a gazdaság számára is.

A baktériumok javítják a talaj szerkezetét, megkötik a nitrogént, mobilizálják a foszfort, valamint a káliumot a gyökerek számára felvehetővé alakítják. A baktériumoknak azonban idő kell, körülbelül 5 év szükséges, hogy ténylegesen látni lehessen a talaj szerkezetén a javulást, ami abban mutatkozik meg, hogy levegősebb, jobb vízgazdálkodású, illetve humuszban gazdagabb lesz. Hosszú távon pedig nemcsak a föld hálás, hanem a gazda is, ugyanis csökkennek a költségei.

A műtrágyákkal szemben a baktériumtrágyák folyamatosan végzik a szerves anyagok mineralizációját, felszabadítják a tápanyagokat, és a talaj foszforkészletének feltárásával kiegyenlített tápanyagellátást tesznek lehetővé. Továbbá a baktériumtrágyák növényi hormonokat is termelnek – úgymint auxin, gibberellin, citokinin –, amelyek kedvezően hatnak a gyökérzetre, ezáltal fokozzák a növény fejlődését és stressztűrését.

Közvetlenül nem a tápanyagot juttatjuk ki baktériumtrágyázás során, hanem olyan baktériumokat, amelyek aktivizálják a különböző talajbiológiai folyamatokat.

A Trifender egy olyan biotermesztésben is engedélyezett mikrobiológiai készítmény, amely a talajból fertőző kórokozó gombák – mint a Fusarium vagy a Phytophthora – közvetlen parazitálásával elősegíti a gyökérzet egészséges fejlődését, ezáltal növelve a termés mennyiségét, minőségét, valamint a beltartalmi értékeit. A Trichoderma fajok a talajba jutva lebontják a növényi maradványokat és mikroelem-feltárást végeznek.

A Magyarországon is bányászott dudarit egy olyan szerves ásvány, ami a növényi anyagok természetes humifikációja során keletkezett. A humin és fulvósavak fokozatosan válnak ki a talajban. A Dudarit, mint forgalmazott talajjavító, hosszútávon fenntartja a talajok termőképességét, megakadályozza a talajok elsavasodását, valamint a talajvizek káros anyaggal történő elszennyeződését.

Hazánkban bányásznak legnagyobb mennyiségben alginitet, amely ma már keresett talajjavító szerves ásvány. Az alginit minden olyan makro- és mikroelemet tartalmaz, amely a növények fejlődéséhez szükséges. Kémhatása semleges, enyhén lúgos, a szervesanyag-tartalma elérheti a 19%-ot is. A zeolit szintén ismert kőzet a mezőgazdaságban, amely fontos szerepet játszik tápanyag-utánpótlásban és a termény minőségének javításában.

Fontos tudni azonban, hogy ezeket a kőzeteket aprítva célszerű felhasználni, így a hatásuk felgyorsított. Kőzettől függően 10, vagy akár 2 mikronra (µ) is őrölhetőek. Ismert a dudarit, alginit és zeolit együttes alkalmazása is.

Környezetkímélő termesztési módszer hatása a sárgarépatermés mennyiségére és minőségére

Kísérletünkben hat sárgarépa genotípust vizsgáltunk emelt ágyáson, ahol kontroll és kezelt állományt alakítottunk ki. A kezelt területre Dudarit + Alginit + Zeolit keverékét (100 g/m2), Trifendert (10 ml/5 l víz) és Bacillus thuringiensis (5 ml/5 l víz) készítményt juttattunk ki. A parcellák összterülete 124 m2 volt, melyen 6-6 emelt ágyás került kialakításra. A mészlepedékes csernozjom talajon végzett kísérletünk eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze.

A friss piaci értékesítésre termelt sárgarépát többek között a nyaki átmérő és a répatest tömege; a minőségét pedig leginkább a színanyag- és cukortartalma határozza meg. Jól látható, hogy az általunk végzett kísérlet is rámutat a kezelések pozitív hatására már az első évben is.

A fajták között genetikailag is meghatározott különbségek a répatest átmérőjében jól láthatóak, azonban a kezeléshatás a Chantenay, Nantes-3 és a Rekord fajtáknál volt szembetűnő (1. ábra).

1. ábra: A kezelés hatása a répatest átmérőjére (cm) különböző fajták esetén

A répatest tömegét nemcsak a nyaki rész átmérője, hanem annak hosszúsága is meghatározza. Kísérletünkben az említett fajták mellett a Karotella mutatott még kedvező értéket a kezelések hatására. Legnagyobb tömeget a Chantenay fajta mutatta, melynél közel 100 g-os többletet mértünk (308,0, illetve 392,7 g/db) a vizsgált egyedek átlagában (2. ábra).

2. ábra: A kezelés hatása a répatest tömegére (g)

Hasonlóan nagy répatestűnek mutatkozott a Karotella is, melynél közel 40 g-os átlagtömeg-növekedést tapasztaltunk a kezelés hatására.

A répatest minőségét jelentős mértékben meghatározza a vízoldható szárazanyag-tartalma, melynek jelentős része cukor. Az ízanyagok kialakulásában nem igazolódott kezeléshatás. Néhány tizedszázalékos növekedés látható a Rekord, Karotella és Chantenay fajtáknál, míg a korai termesztésben ismert klasszikus Nantes-3 esetében közel 2%-kal nőtt a cukortartalom a kezelés hatására (3. ábra).

3. ábra: A kezelés hatása a vízoldható szárazanyag-tartalomra (Brix%)

A kísérlet értékelésénél szembetűnő volt, hogy a kezelt parcellákról felszedett répatesteket kisebb mértékben károsították talajlakó kórokozók és kártevők, így ezen parcellák termésében csökkent a selejt aránya.

Megállapítható, hogy a környezetkímélő tápanyag-utánpótlás céljára alkalmazott Dudarit + Alginit + Zeolit 100 g/m2 dózisban már az első évben is kedvező hatást mutatott a fajták jelentős részénél, amely a répatest tömegének és vízoldható szárazanyag-tartalmának növekedésével volt igazolható.

A gyökérzöldségeknél kiemelt jelentőségű a talaj kórokozók és kártevőktől való mentessége, melyhez vegyszerek használata igen nagy odafigyelést igényel a répatestben esetlegesen felhalmozódó szermaradvány miatt. A talajban előforduló fonálférgek és kórokozó gombák kártételének mérséklésére a Trifender (10 ml/5 l víz) és a Bacillus thuringiensis (5 ml/5 l víz) hatásosnak bizonyultak.

A kísérletben használt termékek tápanyag-utánpótlás és talajkezelés céljára kiválóan alkalmasak házikerti termesztés vagy biotermék-előállítás esetén is.

A kezelések hatását még fokozhatja, ha több éven keresztül alkalmazzuk ezeket a termékeket, mivel a talajéletet serkentő, ezáltal termésnövelő hatása jobban megnyilvánulhat.

Rubóczki Tímea, Takácsné dr. Hájos Mária
DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Kertészettudományi Intézet

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Termesszünk tormát – de vigyázzunk vele, mert hajlamos a burjánzásra!

2024. március 28. 14:10

A tormát nehéz eltávolítani, mivel a gyökér kis részeiből újra kihajt. Sok év elteltével is, amikor az ágyások már régen befüvesedtek, jelzi, hogy a közelében egykor zöldségeskertet telepítettek.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XVII. – Étkezési paprika hajtatása, III. rész

2024. március 28. 11:10

A paprika ápolása kevesebb munkával jár, mint a paradicsomé, de a támrendszer mellett nevelté hasonlít a paradicsomhoz, rendszeresen kell a zsineghez rögzíteni, oldalhajtásait metszeni, esetleg levelezni.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XVI. – Étkezési paprika hajtatása, II. rész

2024. március 27. 11:10

A paprika igénye szerinti táplálásával, illetve öntözésével, valamint a környezeti tényezők összehangolt irányításával olyan kondíciót lehet kialakítani, amely növeli a paprika termésmennyiségét, javítja a minőségét és a termésbiztonságát.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XV. – Étkezési paprika hajtatása, I. rész

2024. március 26. 11:10

A megváltozott éghajlati viszonyok következtében biztonságosan csak fóliával vagy üveggel védett helyen lehet jó minőségű, a piaci elvárásoknak megfelelő paprikát előállítani.

Egységes Kérelem: nyilatkozni kell a szakirányításért felelős növényorvos adatairól

2022. április 7. 13:02

Jogszabályváltozás alapján a jövőben a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységről a támogatásokban részesülők szolgáltatnak adatot.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: nem halasztható a repcevetések őszi gyomirtása

2022. szeptember 27. 08:42

Az őszi betakarítási munkálatok és a kalászos vetési előkészületek folyamatosan haladnak, időnként az esők miatt megállásra kényszerülnek a gazdálkodók.

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

2019. szeptember 10. 11:49

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.