32℃ 20℃
június 5. Frézia, Fatime, Fatima, Bonifác
Zöldség

Hajtatott padlizsán palántázása és nevelése

Agrofórum Online

Amikor „különleges”, ritkán fogyasztott, új zöldségfélékről beszélünk, a padlizsánt vagy tojásgyümölcsöt, mint példát gyakran megemlítjük. Pedig se nem különleges, nem is ritkán fogyasztott, és hazánkban is már régóta ismerik, igaz kicsit elfelejtettük.

Évente a világon megközelítőleg 50 millió tonna tojásgyümölcsöt termelnek, döntő mértékben Ázsiában, Indonézia, India és Kína termőfelülete egyenként meghaladja a félmillió hektárt. Igaz ezekben az országokban a termesztés színvonala meglehetősen alacsony, ebből adódik, hogy a tojásgyümölcs jelentős hányadát, nem ezekben az országokban termelik meg, így fordulhat elő, hogy a lényegesen kisebb felületen termesztő Törökország, háromszor annyi termést állít elő, mint Indonézia.

Sokat fejlődött a termesztés színvonala Európában, míg Spanyolország, Olaszország és Görögország szabadföldi körülmények között termeszt, addig Hollandiában, Svédországban, Franciaországban, de még Németországban is jelentős felületen hajtatják, hosszú kultúrában termesztik a padlizsánt.

Magyarországon általában ismerik, de fogyasztása a többi zöldségfajhoz képest jelentéktelen. Az évenkénti 7-8 000 tonna termés, kevés import mellett, fedezi a hazai igényt, fogyasztásunk 0,8-0,9 kg/fő/év (becsült adat), de kétségtelen, hogy az utóbbi években egyre többen keresik, számos formában elkészítve fogyasztják. Nálunk a sötétlila színű, fényes, körte vagy csepp formájú, 350-500 grammos termések a keresettek (1. kép). Az úgynevezett melegigényes növények közül (paprika, paradicsom, uborka, dinnye) a legkisebb felületen, kb. 100 hektáron hajtatják.

Nálunk a sötétlila színű, fényes, nagyjából csepp vagy körte alakú, 350-500 grammos terméseket kedvelik

1. kép: Nálunk a sötétlila színű, fényes, nagyjából csepp vagy körte alakú, 350-500 grammos terméseket kedvelik

Termesztésének – így fogyasztásának is – egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván. Ahhoz, hogy jövedelmező legyen a termesztése, 6,5-7 hónapon keresztül fagymentességet, és legalább 3 hónapon keresztül 20 ºC feletti hőmérsékletet igényel. 8-9 ºC alatt leáll a növekedése (megfázik). Ezt a magas hőigényt – a klímaváltozást is figyelembe véve – biztonságosan csak termesztő-berendezésekben lehet számára nyújtani. Ebből adódóan árutermesztése, szabadföldi körülmények között, bizonytalan, kockázatos, és hajtatni is csak palántáról történő szaporítással lehetséges.

Padlizsán vagy tojásgyümölcs (régi néven törökparadicsom) a Csucsorfélékhez tartozik, közvetlen rokona a burgonyának, a paradicsomnak és a paprikának, amiből lehet következtetni környezeti igényére is, azaz sok meleget és fényt, sok vizet, tápanyagban gazdag, laza, levegős talajt igényel. A termesztési körülményektől függően szabadföldön 50-100 cm-re, de hajtatásban, metszve 250 cm magasra nő, levelei tojás alakúak, enyhén szőrözöttek. Önbeporzó növény, magja apró, ezermagtömege 3,5-4,5 g, 1 g magban 220-280 szem van, csírázóképességét 3-5 évig képes megtartani. Termése alak és szín tekintetében nagyon változatos, Nyugat-Európában keresik a fehér termésű fajtákat (2. kép).

Újabban érdeklődés mutatkozik a fehér színű padlizsán iránt is

2. kép: Újabban érdeklődés mutatkozik a fehér színű padlizsán iránt is

Palántaigény számításakor abból kell kiindulni, hogy fólia alatt, két szárra történő nevelés esetén, négyzetméterenként 2,5-3 növényt ültetnek az árutermelő kertészek, vagyis 1000 m2-re – rátartást is számolva – 3000-3600 palántának megfelelő mennyiségű magot kell elvetni. (A tenyészterületre vonatkozóan nincs egységes álláspont a gyakorlatban, a termésmennyiség, a fitotechnikai munkák, a növényvédelem, az ismert termékenyülési gondok szorosan összefüggnek egymással. 2,5-3 növény/m2 tőállomány esetén 2-3 főszár meghagyását tartják legjobbnak a termesztők, az ezzel kapcsolatos kísérletek is ezt a növénysűrűséget igazolták.)

Palántanevelése is szinte megegyezik a paprikáéval. Február végén szaporítóládába sűrűre vetjük (500 növény/láda), és kétszikleveles, legkésőbb kétlombleveles korban széttűzdeljük 7×7 vagy 8×8-as tápkockákba, esetleg 10-es cserépbe. Van, ahol szálas palántáról is szaporítják, ez a módszer hajtatás esetén kevésbé javasolható. Tavasszal a palántanevelés időbeosztása az alábbiak szerint alakul:

vetéstől – kelésig                    7 – 10 nap

vetéstől – tűzdelésig              3 – 4 hét

vetéstől – ültetésig                 8 – 9 hét

Palántanevelés idején – a paprikához hasonlóan – érzékeny a hőmérsékletre, ennek megfelelően a következő értékek tartását javasoljuk:

csírázáskor:                                        28 – 30 ºC

szikleveles korban nappal:              18 – 20 ºC

szikleveles korban éjjel:                   16 – 18 ºC

lombleveles korban nappal,

  • napos idő esetén:                      24 – 25 ºC
  • borús idő esetén:                       20 – 22 ºC

lombleveles korban éjjel,

  • napos időt követően:                 20 – 22 ºC
  • borús időt követően:                 18 – 20 ºC

Magas éjszakai léghőmérséklet, vagy azonos éjszakai és nappali hőmérséklet mellett, mivel ilyen esetben erős a növény disszimilációja, leáll a növény fejlődése. A termesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy 4-5 ºC hőkülönbség a legjobb.

Padlizsán esetében is javasolt az oltás, néhány betegség (fuzárium, verticillium) és kártevő (fonálféreg) ellen hatásos védekezésnek bizonyult, ennek ellenére nálunk a gyakorlatban még alig alkalmazzák. Jelentősen növeli a palántanevelési költséget, és maga a palántanevelés ideje is hosszabb.

A palántanevelés során, főleg a fűtött hajtatásra szánt padlizsán esetében, kritikus környezeti tényező a fény. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ahhoz a kevés fényhez, ami ebben az időszakban van, maximális mennyiségben hozzájussanak a palánták. (Fényhiány esetén elmarad a virágzat szöveteinek differenciálódása, vagy csak fejletlen virágkezdemények képződnek, amelyek idővel abortálódnak.) Ha már összeérnek, esetleg egymást takarják a palánták levelei, szét kell rakni az állományt, és ha kell, ezt többször is célszerű megismételni a kiültetésig. Megnyúlt palánták esetében szükségessé válhat támasztó pálcák használata (3. kép), amit célszerűbb szétrakással megelőzni.

Kőgyapot kockában nevelt padlizsán palántázása

3. kép: Kőgyapot kockában nevelt padlizsánpalánta

A tojásgyümölcs 20-21 ºC hőmérsékletű talajban érzi jól magát, amit a kiültetés idején csak talajfűtéssel, földön elhelyezett fűtőcsövek alkalmazásával lehet elérni. Hideg talajban nincs gyökérfejlődés, lassú a tápanyagok felvétele. Erre a palántákat elő kell készíteni, még a palántanevelőben, az utolsó hetekben, foszforsúlyos komplex műtrágya 0,2-0,3%-os oldatával javasolt a beöntözésük.

Egészséges lombozattal, 6-7 levéllel rendelkező, 50-60 napos, 20-25 cm magas, bimbós fejlettségű, a tápkockát fehér gyökérzettel intenzíven átszőtt palánták mondhatók ideálisnak az ültetéshez.

A padlizsán palántázása során fontos figyelembe venni a hajtatóház fűtési szintjét és a termesztési körülményeket A termesztő-létesítmények technikai színvonalától, a hajtatóház fűtési szintjétől függően a következő ültetési időpontok javasolhatók:

  1. Igen korai hajtatás: ültetés december-januárban. A leggyengébb fényviszonyok mellett, a téli hónapokban történik a hajtatás, különösen nagy a gombás betegségek fertőzésének a veszélye. Az árak magasak, azonban a nagy ráfordítás és a számos bizonytalansági faktor miatt a jövedelmezőség kétséges.
  2. Korai hajtatás: ültetés februárban. Erre az időszakra a javuló fényviszonyok jellemzőek, kezdeti fejlődési nehézségek után a növény termőidőszakára kedvező feltételek alakulnak ki. Várhatóan az értékesítési árak is kedvezőek.
  3. Enyhe fűtésű hajtatás: ültetés március vége, április eleje. Ebben az időszakban a fényviszonyok már közel optimálisak, a növekvő piaci igényeket elfogatható árak követik.
  4. Hideghajtatás (fűtés nélküli fólia): ültetés április végén, május elején. A termesztés minimális ráfordítással megoldható, de a hozam is a rövid tenyészidőszakból adódóan alacsony, a bevétel szerény.
  5. Nyári fóliás termesztés: esetenként túlzott napsugárzás és felmelegedés zavarhatja a terméskötődést, ezért szükségessé válhat az árnyékolás is. A termés egy részének érését a már újból kedvezőbb árakat kínáló szeptember hónapra időzíthetjük.
  6. Őszi hajtatás: kevés hazai tapasztalat van ezen a téren, a csökkenő fényviszonyok egyre kedvezőtlenebb termékenyülési viszonyokat teremtenek, és várhatóan komoly nehézségekkel jár a növényvédelmi gondok megoldása is. A tervezhető jövedelem csekély.
  7. Hosszú kultúrás hajtatás: kiültetés decemberben-januárban. A kiültetési időszak még kedvezőtlen körülmények közé esik, de a termésérés időszakában már kedvezőbbek a fényviszonyok. A hosszú kultúrás termesztésnek fontos technikai feltételei vannak, ilyenek: nagy légtér, legalább 3 méteres kordonmagasság, nyári árnyékolás, kifogástalan szellőztetési lehetőség, tápoldatozás, párásítás.

Ültetéskor úgy helyezzük a palántát a talajba, hogy a tápkocka teteje éppen a talaj színe alá, 1-2 cm-re kerüljön. A kiültetést, független a talaj nedvességétől, alapos beöntözés kövesse. Gyökeresedés szempontjából előnyös, ha ebben az időszakban is, mint a palántaneveléskor, víz helyett foszforsúlyos komplex műtrágya híg oldatát használjuk. Gyökérrendszere erősebb, mint a paprikáé és a paradicsomé, ezért túl erős indításnál (sok víz, sok nitrogén) – különösen oltott palánta esetén – fennáll annak a veszélye, hogy vegetatív növekedésbe megy át, és a virágokat ledobja.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A tárolás fejlesztése: nagy lépés az önellátás útján! + videó

2025. június 3. 16:10

A tárolást igénylő zöldségek, gyümölcsök posztharveszt folyamatainak megtámogatásával nagyot léphetnénk előre az önellátás útján. Videoriportunkban Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke osztja meg velünk gondolatait.

Rebarbara fagyasztása: őrizze meg a szezon ízét egész évre!

2025. június 1. 11:10

A fagyasztás az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer arra, hogy megőrizzük a zöldségek és gyümölcsök frissességét, tápanyagait, ízvilágát.

Bőséges a kínálat, de közel sem mindegy, hogy melyiket választjuk!

2025. május 31. 14:10

Csírázóképesség, tisztaság, csomagolás – 22 hónapos retekvetőmagot vizsgált a Nébih, meglepő eredményekkel és tanulságokkal.

Sóska termesztése: teljes útmutató vetéstől a betakarításig

2025. május 25. 14:10

Savas íze, tavaszi frissessége és vitaminban gazdag levelei miatt a sóska méltán népszerű konyhakerti növény – mutatjuk a gondozás titkait!

Zöldségpalánták sikertelen tűzdelésének okai

2022. november 29. 09:44

Jövőre nemcsak a palánta-előállítás lesz drágább, várhatóan a maga a technológia is fog a magasabb kiadásokhoz kisebb-nagyobb mértékben igazodni.

Nem mi szabjuk meg, milyen utat választunk, hanem a környezetünk...

2021. január 5. 10:39

"Azt, hogy milyen FruitVeB-et szeretnénk, leginkább az határozza meg, hogy milyen ágazatot képzelünk el. Víziónk egy olyan zöldség-gyümölcs ágazat, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő és feldolgozó üzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit." Interjú Dr. Apáti Ferenccel, a FruitVeB új elnökével.

Már elindult a spárgaszezon Csongrád megyében

2019. március 27. 14:03

A zöldség a térségben sokaknak nyújt megélhetést, fogyasztásának élettani hatásai kiválóak, s bár a termés túlnyomó része exportra megy, a magyar piacon is egyre népszerűbb.

Freshfel Europe az egészségesebb étrendért

2021. augusztus 10. 06:38

A gyümölcs- és zöldségtermelés jelenleg az uniós agrárpolitikai költségvetésnek csupán 3-5%-át kapja, miközben az összeurópai mezőgazdasági értéknek legalább 20%-át ezek az ágazatok adják.