A paradicsomot és az uborkát legtöbben már szabadföldön is támrendszer (karó) mellett termesztik, de egyre többen a paprikával is próbálkoznak a felfuttatással. Gazdaságosan csak az úgynevezett folyton növő fajták nevelhetők ilyen formán, amely termesztési módnak feltétele a kedvező (folyamatos) víz- és tápanyagellátás mellett a gondos növényvédelem.
Előfordul, hogy egy bizonyos idő után megtorpan, megáll a főszár növekedése, és az oldalhajtások is szemmel láthatóan gyengébbek, rövidebbek. A kiváltó okok nagyon különbözőek lehetnek.
Az uborka esetében a június közepén, végén jelentkező peronoszpóra fertőzés szokta visszavetni az oldalhajtások növekedését. Hatékony növényvédelmet követően intenzívebb káliumnitrát fejtrágyázás megindíthatja a megtorpant növekedést. A kálium kedvezően hat a tenyészőcsúcsok fejlődésére (sejtdifferenciálódására), a nitrát – lévén gyorsan ható nitrogéntrágya – a zöldtömeghez szükséges nitrogént biztosítja.
Túlterhelés is okozhatja az oldalhajtás leállását. Főleg az úgynevezett generatív fajok képesek „túlteremni magukat”, több termést kötnek, mint amennyit képesek kinevelni. Rendszerint az ilyen növény tele van apró terméssel, ugyanakkor a lombozatuk kicsi fejletlen.
Elsősorban paprikánál ismert a jelenség, de paradicsomon is kialakulhat. Ilyenkor kiritkítjuk a termést, egy-egy fejletlen bogyót eltávolítunk. Paradicsom esetében a nagy napközi hőingadozás hatására úgynevezett óriás fürtök képződhetnek (hajnali hideg – déli meleg), ilyen esetben egy-egy fürtön 20-30 vagy még több bogyókezdemény is kialakul. A fürtök csonkázásával, azaz a fajtára jellemző bogyószám meghagyásával a fürtöt megvágjuk.
Paradicsomnál gyakrabban, de uborkánál is – főleg meszes talajon – kialakulhat a bórhiány. Tekintettel arra, hogy a bórnak jelentős szerepe van a hajtásképződésben, leállhat az oldalhajtások, de a csúcs növekedése is. Megismételt 0,2-0,3%-os bórax oldat levelekre történő kipermetezésével a hiány megszüntethető.
(Terbe István – Agrofórum Online)
