A szezon elején még úgy gondoltuk, hogy egész Európában jóval gyengébb termés ígérkezik a 2014-es rekordtermésnél.
A 2015. évi almaszezon – a megelőző évekhez hasonlóan – szintén nem szűkölködött szélsőségekben és meglepetésekben, így meglehetősen sok tanulsággal szolgál mind növényélettani és termesztéstechnológiai, mind pedig piaci szempontból. A következőkben ezeket a folyamatokat és összefüggéseket értékeljük, megfogalmazva a főbb tapasztalatokat.
Európai várakozások
A szezon elején még úgy gondoltuk, hogy egész Európában jóval gyengébb termés ígérkezik a 2014-es rekordtermésnél, de ezt augusztus elején megcáfolta a Prognosfruit első hivatalos, 2015. évi termésbecslése. E szerint a meghatározó almatermelő országokban nem volt várható kiemelkedő termés, de összességében mindenhol jó termésre számítottak. Olaszországban és Ausztriában kb. 5-5 %-kal gyengébb termést vártak 2014-hez képest, míg Németországban 15-20 %-kal alacsonyabbat, mert itt a gyenge virágzásra hűvös-esős virágzáskori időjárás érkezett, így a kötődés sem volt jó. A minőség mindenhol jónak ígérkezett, nagyobb növényvédelmi problémák nem voltak, bár a hőség és a sugárzási stressz szinte egész Európában gondokat okozott a gyümölcsméretben és színeződésben: napégési károkat még – az egyébként azzal ritkábban jellemezhető – Németországból és Hollandiából is jelentettek. Lengyelországban a 2014-es 3,75 millió tonnás rekordtermés után hasonló mennyiséget prognosztizáltak. Összességében 2014-hez viszonyítva az EU-ban 5 %-kal kisebb termést vártak, de az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva ez még mindig 7 %-kal magasabbnak ígérkezett. Végleges terméseredmények még sehol nincsenek, de a jelenlegi információk alapján nagyságrendileg megfelelőnek bizonyult a becslés. A normális-jó szintű európai almatermés a novemberi-decemberi piaci helyzeten érezteti hatását, érzékelhetően nincs túlkereslet a piacon.
Hazai előzmények
A 2015. évet erőteljesen meghatározta, hogy 2014-ben az elmúlt 20 év legnagyobb almatermését szüreteltük, amit az év kiváló körülményeivel lehetett összefüggésbe hozni: nem volt téli és tavaszi fagykárosodás, kiváló hőmérsékleti körülmények között zajlott le a virágzás, és a nyár közepétől elegendő, esetenként nagyobb mennyiségű csapadékok segítették az elfogadható gyümölcsméretek kialakulását. Kivételt képezett ez alól az északkeleti országrész, ahol ekkor sem érkezett elegendő csapadék, így az öntözetlen ültetvények nagy termésének többségét – a gyenge gyümölcsméret miatt – kénytelenek voltak ipari almaként értékesíteni a gazdák. Ez is hozzájárult a 2014. évi, kritikus léalmapiaci zavarhoz, amit nem sikerült megfelelően kezelni, emiatt már akkor is tartani lehetett tőle, hogy ez a válság valamilyen szinten rá fog húzódni a 2015. évre is. A nagy termésterhelés meglátszott a fákon minden ültetvényben, már ősszel tapasztalható volt a kívánatosnál jóval gyengébb termőrügy-berakódottság, ami az ültetvények többségében visszafogott virágzást eredményezett 2015. tavaszán.
A 2015. évi virágzási, terméskötődési sajátosságok
Különösen gyenge virágzás és kötődés, vagy abszolút kihagyás volt tapasztalható a rossz termőhelyen lévő, nem öntözött, alacsony ráfordításokkal művelt, gyenge kondícióban lévő és nem ritkított ültetvényekben. Azokban az intenzíven művelt gyümölcsösökben, ahol magas színvonalú technológiát folytatnak (a növények igényéhez igazított korszerű öntözés, tápanyagellátás, vegyszeres és kézi termésszabályozás, precíz növényvédelem), és előző évben sem lettek túlterhelve a fák, ott a jó növénykondíció miatt 2015-ben is elfogadható virágzás és kötődés mutatkozott, és a terméskilátások is jók voltak (1. kép). A szeszélyesen heterogén virágzás erősen összefüggésben volt még a korszerű ültetvényekben is azzal, hogy az előző évben végeztek-e gyümölcsritkítást, és azt milyen mértékben és időben hajtották végre, így e technológiai elem magas szintű és pontos alkalmazásának nélkülözhetetlenségére fel kell hívni a figyelmet! A virágzás utáni időszak kedvezőnek volt tekinthető mind a hőmérsékleti, mind a csapadékviszonyok vonatkozásában egyaránt. A virágzás heterogenitásának (amelyet a „közepes” vagy a „mérsékelt” jelzők dominanciájával illethetünk), valamint az első félév kedvező csapadékviszonyainak köszönhetően a 2014-ben tapasztaltnál egyértelműen erősebb hajtásnövekedés következett be (több és nagyobb hajtáshosszúság), mely kihatott a későbbi gyümölcsérési és -hullási folyamatokra, valamint a metszési teendőkre és egyéb zöldmunkákra is.
1. kép: Az intenzív, korszerű ültetvényekben 2015-ben is jó volt a termésterhelés
A 2015. évi terméskilátások
A 2015. évben tehát fajtától és országrésztől is függően a mérsékelt virágzástól a nagy virágzásig minden variáció előfordult, amelyet helyenként a virágzáskori mínusz 1-2 °C-os lehűlés is tovább differenciált. A jégkárok szokásos módon lokálisan jelentkeztek, országos átlagban egy-két kivételtől eltekintve nem voltak extrém mértékűek, de az átlagosnál talán valamivel nagyobbak. Összességében gyenge virágzás, kötődés és termésterhelés alakult ki a hazai ültetvények mintegy 2/3-ában (kb. 17 000 ha), míg jó vagy elfogadható helyzet csak a maradék 1/3-ban volt tapasztalható.
Többnyire gyenge termés volt tapasztalható a triploid fajtákon (Jonagold fajtakör, Mutsu) és a nagy termésterhelés miatt a Golden Delicious fajtakör esetében. A jó termőhelyen, jó kondícióban lévő, magas színvonalon művelt ültetvényeken azonban még ezek a fajták is elfogadható termést hoztak. A körülményekhez képest – de csak a jó ültetvényekben – elfogadható termés volt a Pinován, Idareden és Gálán, valamivel gyengébben teljesített a Red Delicious fajtakör. A Jonatán fajta a hagyományos, illetve elöregedett ültetvényekben többnyire gyenge termést produkált.
Időjárási és termesztéstechnológiai jellemzők
A 2015. év növényvédelmi szempontból nem volt különösen nehéz, de sok olyan időszak volt, amikor intenzív védekezésre volt szükség. A virágzás környékén nagyon alacsony volt az átlaghőmérséklet, ezért rossz szerválasztás esetén komoly varasodás fertőzés alakult ki. Sok ültetvényben megjelent a tűzelhalás május végén, de nem volt extrém fertőzés. Komoly gondot az állati kártevők jelentettek a tavalyi évben, különösen a júliusi kétfoltos takácsatka invázió, illetve egyes helyeken és időszakokban a levéltetű és vértetű. A vegyszeres termésritkítás vegyes eredményeket hozott, többnyire jól sikerült, de számos ültetvényben, főleg a Gálánál nem járt jó eredménnyel, ezért jelentős kézi utóritkításra volt szükség.
A nyár közepétől kezdődött hosszan tartó aszályos időszak 5 nagy hőhullámmal párosult, amelyek 35 °C feletti léghőmérsékleteket és 20-25 % körüli relatív páratartalmat eredményeztek. A forróság és a vízhiány jelentősen gátolta a víz- és a tápanyagfelvétel folytonosságát, és az azzal párosuló alacsony páratartalom jelentős napégéseket idézett elő a gyümölcsön (2. kép), leállítva a még növekvő hajtásokat. Sok helyen a lomb halványodása és/vagy lankadása is bekövetkezett. Különösen megmutatkozott ez a Jonagold változatoknál a levelek kanalasodásában, amely még a folyamatos öntözés ellenére is bekövetkezett. A fák egyértelműen többet párologtattak, mint amennyi vizet képesek voltak a gyökereik által felvenni.
2. kép: A „megsült”, napégett alma még az öntözött ültetvényekben is jellemző volt
A hőséget felváltó, augusztustól kezdődő csapadékok a nagy melegek következtében a hajtásnövekedés újbóli megindulását eredményezték, azaz a fák próbálták „behozni” azt a hátrányt, amely a víz- és tápanyagfelvétel átmeneti mérséklődése vagy szünetelése miatt bekövetkezett. A nagyszámú újrainduló hajtásnövekedés, amely gyakorlatilag sok helyen az első fagyokig (október végéig) tartott, egyértelmű tartalékbetárolási hiányosságokat eredményezett. A fák tehát többé-kevésbé „éhesen”, nem teljesen feltöltött tartalékokkal indultak neki a télnek.
Gyümölcsméret és -színeződés, terméshullás
Megmutatkoztak az időjárási szélsőségek a gyümölcsméretekben is, amelyek egyértelműen elmaradtak az időarányos, szokásos méretektől. A stresszhatások miatt ebben – a több, mint egy hónapos – időszakban alig volt érdemi méretnövekedés, az öntözés döntően csak a fa kondícióját tudta fenntartani. Vontatottá vált a nyár végi almaszíneződés kialakulása is, és sok esetben már teljesen megérett a gyümölcs, amikor még mindig nem érte el a piac által megkívánt fedőszín-borítottságot. Ez a jelenség mind a Jonagold és a Gala változatoknál, mind az Idarednél és nem utolsó sorban a Pinova fajtáknál is megmutatkozott. A későbbi érésű fajtáknál (főleg Idared és Jonagold) komoly problémát jelentett az extrém mértékű gyümölcshullás, számos – akár öntözött – ültetvényben a termés 20-50 %-a hullott le szedés előtt, de nem volt ritka a 60-80 %-os mértékű hullás sem.
A 2016. évi terméshozási kilátások
A virágrügy-differenciálódási folyamatok, illetve a virágszervek fejlődését rontó állapotok miatt várhatóan termőhelytől és fajtától függően a virágok kondíciója, azaz kötődési potenciálja gyengébb lesz az átlagosnál. Különösen igaz ez a nem öntözött ültetvényekben, amelyek az almatermő felületünk 70 %-át teszi ki. A vízhiány és az extrém hőség tünetei nagyon „látványosak” voltak még a teljesen kihagyó, termésterhelés nélküli gyümölcsösökben is. Jól mutatja ezt a rügyek heterogén fejlettségi állapota, amit azok méretével és gyakoriságával jellemezhetünk. Megállapítható tehát az, hogy 2016-ban prognosztizálhatóan a virágzás ismételt heterogenitásával, és/vagy a virágok optimálisnál kedvezőtlenebb kötődési potenciáljával számolhatunk.
Nagy kérdés, hogy az extrém mértékű aszály hogyan fog kihatni a leszüretelt alma tárolhatóságára. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy rossz lesz az alma tárolhatósága. A tárolásra nem megfelelően előkészített tételek (Ca-levéltrágyázás, tárolási betegségek elleni gombaölős kezelések stb.) esetében komoly tárolási veszteséggel lehet számolni.
Piaci helyzet és távolabbi kilátások
Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó helyett 2015-ben hozzávetőlegesen 400-500 ezer tonna termést takarítottunk be (végleges adat még nincs). A piaci helyzet, illetve az értékesítési árak alakulása szempontjából lényeges volt, hogy Európában sehol nem volt rekordtermés, a 2014-es készleteket értékesítették, a tárolók nagyobbrészt üresek voltak a szezon kezdetén, de összességében jók voltak a terméskilátások. Különösen fontosan szempont, hogy a piaci árakat leginkább meghatározó Lengyelországban is jó termést vártak.
Az almasűrítmény piaca hasonló várakozásokkal indult, nem húzódtak rá 2015-re az előző évi jelentős készletek. A léalma felvásárlási ára a 25-30 Ft/kg sávban indult, majd a szezon végére megközelítette a 40 Ft/kg-ot is. A hazai léüzemek a relatív alapanyaghiány miatt közel sem tudtak teljes kapacitáskihasználáson működni: jó, ha 60-70 %-os kihasználás mellett üzemeltek. Tekintettel arra, hogy – főleg Lengyelországban – jó termés volt a nyár elejei várakozásokhoz képest, így több sűrítmény került legyártásra, mint amennyit előzetesen várt a piac. Ennek is köszönhető, hogy a sűrítmény világpiaci ára csökkenésnek indult. Így nem kizárható, hogy a léüzemeknek – a gyenge kapacitáskihasználtság, a relatíve magas alapanyagárak és a süllyedő késztermékárak miatt – a következő időszakban át kell tervezniük nyereségelvárásaikat.
Az étkezési alma piaca is hasonló kettősséggel volt jellemezhető. Jól érzékelhető volt a szezon első hónapjában, hogy az olasz, osztrák és szlovén kereskedők keresték az almát. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva jóval intenzívebb kereslet mutatkozott az étkezési alma iránt, jó minőséget viszont csak kevés ültetvényben találhattak. Az értékesítési árak augusztus folyamán kedvezően alakultak: a nyári almák (Early Gold, Piros, Akane stb.) 100-140 Ft/kg közötti áron értékesültek, majd ez a szeptember folyamán 100 Ft/kg köré szelídült. Október közepe-vége óta azonban jóval mérsékeltebb kereslet mutatkozik meg az étkezési alma iránt. A korszerű tárolókkal nem rendelkező és likviditási okok miatt is értékesítésre kényszerülő gazdák jelenleg akár már 70-90 Ft/kg közötti áron is eladják terméküket a visszaeső kereslet miatt. A nagyobb tételek, korszerű tárolókból, méretre és színre válogatva (csomagolási költségek nélkül) azonban jelenleg is 110-160 Ft/kg ársávban kerülnek piacra, ami felhívja a figyelmet a korszerű posztharveszt kapacitások meglétének, valamint a szerveződés fontosságára. A jelenlegi nyomottabb piaci helyzethez az is hozzájárul, hogy egyes déligyümölcsök nagybani piaci árai az alma árával egy szinten vannak vagy valamivel olcsóbbak is. A december és január hónapok – jelenleg is uralkodó – „lusta” keresletét és értékesítési árait meg fogja határozni, hogy közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt és után mérséklődik a gyümölcsök iránti fogyasztói kereslet, tekintettel arra, hogy a hazai háztartások döntő többsége ilyenkor nem erre a termékkörre költ. Fokozni fogja a nyomott piaci helyzetet, és várhatóan ezen a szinten tarthatja az értékesítési árakat, hogy a már most jelentős tárolási veszteséget mutató tételeket elkezdik kitárolni, és ez időszakosan erőteljes túlkínálatot idézhet elő a piacon. A kereslet élénkülésére és az árak érdemi növekedésére megítélésünk szerint inkább február-márciustól van remény, addig nem sok esélyt látunk az árak jelentős elmozdulására.
Fotó: A szerző felvételei
Dr. Apáti Ferenc
DE Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet
Dr. Gonda István
DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Kertészettudományi Intézet
Fülep Imre
Almatop Kft., Nyírbátor
