Az elektromos autók behozatalán kapott hajba az Európai Unió és Kína, a csetepaté elszenvedője viszont egy harmadik fél lett, a sertéstenyésztési ágazat.
A növénytermesztőknél mostanában talán elégedettebbek lehetnek az állattenyésztéssel foglalkozók, hiszen viszonylag stabilabb esztendők állnak mögöttük. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének értékelése szerint például a sertéstartás 2024-ben összességében jövedelmező volt, és mivel a takarmányköltségek elfogadható szinten tarthatók, az idei év is okot ad a bizakodásra.
A hízóárak tavaly nagyjából egy szinten mozogtak, csak az utolsó negyedévben volt tapasztalható 10 százalékos csökkenés. 2025 aztán magas hízó- és malacárakkal indult, és mindehhez alacsony gabonaárak társultak. Az aszály azonban kihatott erre az ágazatra is, a rossz termés költségnövekedést eredményezett a sertéstartásban.
Nem szabad megfeledkeznünk a globális fejleményekről sem, köztük Donald Trump januári beiktatásának következményeiről. A régi-új amerikai elnök nagy vehemenciával indította második amerikai elnöki ciklusát, amelynek meghatározó eleme a protekcionista gazdaságpolitika, és főleg a különböző mértékben kivetett büntetővámok.
Erre aztán a többi állam válasza sem késlekedett, már csak azért sem, mert az Európai Unió is elővette ezt a gazdasági fegyvert. Már tavaly ősszel csörtébe kezdett az EU Kínával, az ott gyártott elektromos járművekre akart a közösség 45 százalékos büntetővámot kivetni, amit az ázsiai szuperhatalom értelemszerűen nem fogadott nagy lelkesedéssel.
„A sertéstenyésztők fizetik meg az árát az autóipari csatározásoknak”
– foglalta össze találóan a helyzetet a német Land&Forst szakoldal cikke. Kína ugyanis olyan büntetővámokat rótt ki az elektromos járműveit ért „inzultusért” cserébe, ami az európai állattartóknak fáj a leginkább. A németországi sertésfelvásárlási árak például néhány hét alatt 25 eurócenttel zuhantak kilogrammonként, és lényegében már az előállítási költségeket sem fedezik.
Kína fontos vásárlója Németországnak a sertéshús tekintetében, ők még azokat a részeket is importálják (láb, fül), amelyek a mi kontinensünkön nem igazán értékesíthetők. A büntetővámok pangást okoztak a piacon, ráadásul a hosszabb távú tárolás sem megoldható, egyedül a szintén emelkedő marhahúsárakban bízhatnak a tenyésztők, hátha az a sertés felé billenti a fogyasztást.
Izgalmas dokumentumfilm, közelkép a németországi sertéstenyésztésről: