Globális Szőlő Kongresszus

Európában a COVID-2019 pandémia hatására kialakult új étkezési szokások a szőlőfogyasztásra is hatást gyakoroltak. A statisztikák szerint 4,3 millió fővel több a szőlőt fogyasztók száma, amely mintegy 452 millió eurónyi többlet forgalmat és 140 000 tonna többlet termés piaci áramlását tett lehetővé. A vásárlói attitűd tekintetében is beálltak változások. A francia vásárlók például nagyobb mértékű elköteleződést mutatnak a csomagolt, valamint magasabb beltartalmi értéket sejtető, és az egészségesebb (és jó anyagi helyzetű társadalmakban jelenleg nagy népszerűségnek örvendő) életmódba könnyebben beilleszthető organikus termesztésű szőlők fogyasztása iránt, jóllehet ez meglehetősen kis piaci szegmenst fed le. Az adatok alapján jelenleg Németországban és az Egyesült Királyságban legjelentősebb a csemegeszőlő piaca, míg a Cseh Köztársaság nagy fejlődési potenciált hordoz magában. Spanyolország a leggyorsabban növekedő piac, miközben az Egyesült Királyság hanyatlani látszik.

Kutatási eredmények igazolják, hogy a lezárások napi szinten átlagosan 6 otthoni étkezést eredményeztek, pontosabban a home-office-ba kényszerült fogyasztók 14%-kal nagyobb mennyiségű reggelit, 35%-kal több vacsorát és ebédet, valamint 50%-kal több kiegészítő étkezést folytattak.

Egy, tíz európai országot érintő, 10 000 fogyasztó megkérdezésével kivitelezett 2021-es közvélemény-kutatás szerint (McKinsey)  az előző évek adataihoz képest 34%-kal többen nyilatkoztak úgy, miszerint több figyelmet szentelnek az egészséges táplálkozást támogató termékek vásárlásának, melynek szerves részét képezi a csemegeszőlő is.

Randy Giumarra (US) az amerikai Giumarra szőlészet értékesítési alelnöke szerint a csemegeszőlő az év minden napján elérhető gyümölcsnek tekinthető. Miután a pandémiás időszakkal kapcsolatos kihívások némileg a háttérbe kezdenek szorulni, a klímaváltozás kérdésköre kerül egyre inkább előtérbe, melyre rendkívül nehéz hatást gyakorolni. Problémát jelent továbbá a munkaerő hiánya, főleg ennek a különösen kézimunka-igényes kultúrának az esetében.

A fogyasztó számára megnövekedett annak jelentősége, hogy valójában mit tesz a kosarába: a származás, nyomon követhetőség Pablo Gómez nemzetközi minőségbiztosítási menedzser szerint az átláthatósági rendszerek fejlesztése elengedhetetlen, és a sikeres értékesítés zálogaként tartja számon. 

Wayne Prowse (UK) szenior kereskedelmi elemző elmondta, hogy 2019-ben 23,4 millió tonna csemegeszőlőt állítottak elő globális szinten. 2020-ban 4,9 millió tonna került a nemzetközi kereskedelembe, amely a globális termés 20%-át képezi. Az elmúlt tíz évben a nemzetközi kereskedelem mértéke 3%-kal növekedett. A szakértő beszélt arról is, hogy az északi és a déli félteke csemegeszőlő-áruforgalma meglehetősen különböző mintázatot mutat: az északi régiók termése elsősorban az északi területeken cirkulál. Az USA 582 ezer tonnája, az európai régió 1,2 millió tonnája, a közel-keleti területek 612 ezer tonnája, és az ázsiai termés (822 ezer tonna) északon kerül forgalmazásra. A déli féltekéről induló ellátási láncok azonban sokkal hosszabb, és más kontinensre irányuló áruforgalmat biztosítanak: Dél-Amerikából 1,15 millió (az összes export fele) tonna kel útra észak felé, negyede pedig Ázsiában és Európában ér célt. Dél-Afrikából a 361 ezer tonnás szőlőtermés nagy része európai piacokon kerül felvételre, és kisebb része kerül Távol-Keletre. Ausztrália 161 ezer tonnás exportja Ázsiában kerül felvásárlásra. 2020-ban megközelítőleg 1,02 millió tonna szőlő került Ázsiába a különböző beszállító területekről (főleg Mexikó, Chile, Peru és Ausztrália). A déli félteke országai januártól májusig, míg az északi országok júliustól decemberig szállítanak, a június és július közötti periódust némileg készlethiányos állapotban hagyva.