Állattenyésztés

Automatikus szarvasmarha istálló üzemeltetése a gyakorlatban – OkosFarm

Agrofórum Online

A Senit Kft. 2013 óta foglalkozik mezőgazdasági telephelyek informatikai fejlesztésének kivitelezésével és üzemeltetésével. A cégen belül egy olyan telepfelügyeleti, automatizációs rendszert hoztak létre, amely az agrárium speciális igényihez igazodva nyújt megoldást az égető problémákra.

Kövesdi József, a Senit Kft. tulajdonosa, ügyvezetője a PREGA-n az elmúlt évek tapasztalatairól és a rendszerben rejlő lehetőségekről beszélt.

„Nekünk az a tapasztalatunk a mezőgazdaságban, hogy nem lehet komplett rendszereket, komplett változásokat, informatikai migrációt ráönteni a mezőgazdasági cégekre. Annyit szabad, amennyit be tud építeni a gazdálkodó a saját szervezetébe, a saját működésébe.

Aztán amikor szépen beépítette, akkor ő már maga jelentkezik azért, hogy szeretne tovább fejleszteni. Lépésről-lépésre kell ezt megtenni. Ezért nagyon fontos, hogy moduláris legyen a rendszer” – kezdte előadását Kövesdi József, a Senit Kft. tulajdonosa, ügyvezetője.

Az OkosFarm kifejlesztésénél fontos szempont volt az érthető vizualizáció. A multiszenzor által mért adatok rögzítésére, internetről és okostelefonról is elérhető szoftvercsomagot kínálnak, amely képes az adatok megjelenítésére, egy telepre szabható grafikus környezetben. Az adatokat csak az arra jogosultságot kapó dolgozók láthatják, így elkülöníthető a dolgozói és vezetői szint.

A rendszer legnagyobb előnye az automatizáció, ami a teljes felügyeletet jelenti, illetve az automatikus reagálást esetleges problémák, hibák esetén. Az emberi tényező szinte kizárható vagy átcsoportosítható. 

Mire is jó a SCADA? 

Mérési adatgyűjtést lehet vele készíteni. Riasztáskezelést, automatizálást, vezérléseket lehet vele végrehajtani. Támogatja a riportokat és teljeskörűen naplózza a belépéseket, eseményeket stb. 

Ki tudja ezeket használni? 

Azok az emberek, akik részt vesznek a munkafolyamatban operatívan vagy minőségbiztosítási szakemberként. Illetve a cégvezető által is, hiszen látja az energia adatokat, a fogyasztási adatokat stb., így innentől fogva költséganalizálásra is alkalmas. A mért adatok monitorozása és elemzése egy külön feladat, amit a szoftver el is végez a számukra.

2022-ben a cég felkérést kapott a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-től egy automata tejelő szarvasmarha istálló technológiájának kifejlesztésére. Az alapoktól tudták tervezni az informatikát. Elképesztő az a terhelés, ami ezekre az informatikai elemekre hárul, hiszen rengeteg olyan agresszív anyag van a mezőgazdaságban – gondoljunk csak az ammóniára –, amit ott a területen a rendszernek el kell tudni viselnie. Ehhez kellett – a gépészeti elemek mellett – a megfelelő informatikai elemeket is kiválasztani. 

A trágya frász egy tragédia a szarvasmarha-tartásban. Az OkosFarm segítségével a trágyakezelés teljes gépészetét lehet elindítani, leállítani, vezérelni stb. 

A következő lényes pont a ventilláció volt. Nagyon fontos, hogy nem csak ki-be kapcsolja a rendszer a ventillátorokat, hanem a különböző adatok – páratartalom, hőmérséklet – függvényében elkezdi szabályozni a ventilátoroknak a teljesítményét. Százalékosan be lehet állítani a ventilátoroknak a működését akár kézzel, akár automatikusan is. 

Az állatjóléti elemek, a tehén zuhany, illetve az istálló itatójának a fűtését is ki- és bekapcsolni lehet a rendszerben. 

Manapság kiemelkedő szempont az energiamonitor, hiszen pár évvel ezelőtt még egészen más volt a költségszerkezete egy ilyen istállónak. Gondoljunk csak a reflektorokra, amiket lehetőség van alkonykapcsolóval, fénymérővel szabályozni. Pontosan meg lehet meghatározni, hogy mikor mennyi lux kell ahhoz, hogy bekapcsoljanak, illetve kikapcsoljanak a fények. 

Természetesen van egy magas szintű vizuális kontroll is, tehát az az egy-két embernek, aki ott dolgozik, lehetősége nyílik távolról felügyelni a körülményeket, hogy a váratlan eseményekre is reagálni lehessen. Amikor hirtelen kell egy vészleállítást eszközölni, hőstressz gyanú esetén bekapcsolni a ventillációt, trágyakezelést vezérelni stb.

Röviden összefoglalva a rendszer legnagyobb előnyeit: alacsony a szükséges üzemeltetői létszám, nagyon jól paraméterezhető a működés és magas az üzembiztonság. 

A Senit Kft. folyamatosan ismerteti meg a technológiákat a gazdálkodókkal. Céljuk, hogy tevékenységünkkel hozzájáruljanak partnereik hatékonyabb és versenyképesebb működéséhez.

(Fotó: fietzfotos/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egészségesebb szarvasmarhák? Fűzfakéreg és bors lehet a megoldás

2025. szeptember 4. 16:10

Természetes megoldás a tehenek támogatására: fűzfakéreg és bors adalék segíthet a stresszes időszakok átvészelésében.

Milyen zenét szeret a tehén? A kutatások válaszolnak

2025. augusztus 27. 16:10

Kísérletek szerint a lassú klasszikus zene megnyugtatja a teheneket, növeli a tejhozamot és javítja a jólétüket.

Egységesítés a szarvasmarha-genetikában: új irányt mutat az EU

2025. augusztus 17. 14:10

Az Európai Unió új, egységes tenyészérték-rendszert vezet be, amely forradalmasíthatja a szarvasmarhatenyésztést.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Kátyúk a digitális agrárgazdaság felé vezető úton

2022. augusztus 16. 11:34

Sikerül fenntartani az ütemet, vagy lendületet veszít az ágazat?

A talajművelés fejlődéstörténete - Horizontális – vertikális – precíziós alapművelés

2018. október 7. 14:00

A talajművelési technológiát meghatározó alapművelés történhet forgatással és forgatás nélkül. Ennek előnyeit és hátrányait, valamint a rendelkezésre álló talajművelő eszközöket veszi sorra a Szerző.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Még mindig csak beszélünk a precíziós gazdálkodásról - Fiatal gazdákat kérdeztünk a jövő mezőgazdaságáról

2020. március 19. 08:27

Nincs más választás, csak az előremenekülés, a fejlesztés, a precíziós gazdálkodás gyakorlati bevezetése a gazdaságokba. De hiába beszélnek sokat erről a szakemberek már évek óta, a legtöbb termelő még nem jutott el a végső elhatározásig - akár a fokozatos átállás irányában sem.