A kezdeményezés azonban az élelmiszer-ágazatra összpontosít, a legtöbb metáncsökkentési erőfeszítést itt akarja elérni. A legnagyobb metánkibocsátó, körülbelül 40%-kal a mezőgazdaság. Ennek ellenére a szabályozó hatóságok szerte a világon csak lassan kezdenek megbirkózni ezzel a kérdéssel, és mindössze 16 ország tűzte ki célul a metánkibocsátás csökkentését a mezőgazdaságban, miközben az iparban is lennének teendők.

Konkrét célok nélkül

A marhahús- és tejtermelők számára is számos országban vakfolt a terület, bár a szarvasmarha-ágazat felelős a mezőgazdasági metánkibocsátás több mint 70 százalékáért a szakértők szerint. Míg a világ 60 legnagyobb fehérjetermelőjének 82%-a tette nyilvánossá általános kibocsátási adatait, közülük csak öt vállalat a metánkibocsátását. Ráadásul csak hárman határoztak meg konkrét célokat a metánkibocsátás csökkentésére.

2023-ban a Danone lett az első olyan nagy élelmiszeripari vállalat, amely konkrét célt fogadott el a metán mennyiségének 2030-ra történő 30%-os csökkentésére a tejtermelésben.

A tejágazat számára fontos fejlemény történt a tavalyi COP28-on, amikor fél tucat márka, köztük a Bel Group, a Nestle, a Danone, a General Mills és a Lactalis American Group csatlakozott a tejipari metáncsökkentési akciószövetséghez. Ebben vállalták, hogy jelentést állítanak össze éves metánkibocsátásukról, és nyilvános cselekvési tervet készítenek ezek csökkentésére az idei év végéig. A Clover Sonoma és a Starbucks áprilisban csatlakozott a szövetséghez.

Termelékenységi kérdés

Szakértők szerint a vállalatok kezdik belátni, hogy itt valóban az üzletmenet folytonosságáról, az ellátási lánc rugalmasságáról és kockázatáról van szó. A szarvasmarha-tenyésztők és a tejtermelők az éghajlati hatások frontvonalában állnak, amelyek már itt vannak. Aszályok, áradások, erdőtüzek okoznak stresszt az állatállományban és hatással vannak a termelékenységre.

Növényi alapú származékok

A Nestlé például a metáncsökkentését a jobb mezőgazdasági gyakorlatok ösztönzésével érné el, és megmutatta a tejtermelőknek, hogyan növelhetik bevételeiket és csökkenthetik kibocsátásukat egyidejűleg. Számos versenytársával együtt a Nestlé is a tejtermékek növényi alapú származékokkal való helyettesítését tervezi egyes termékkészítményekben – számolt be a Reuters brit hírügynökség.

Ára van a környezetvédelmi intézkedéseknek

A metán a fermentáció mellékterméke, amivel a tehén gyomrában lévő baktériumok a füvet energiává alakítják – magyarázza Duncan Williams, a fenntarthatósági non-profit Forum for the Future élelmiszer- és regeneratív mezőgazdasági igazgatója. Minél durvább a rost, például a szalma és a széna, annál nehezebben bomlik le, és annál több metánt termelnek a mikrobák az erjedés során.

A szervezet egyetért abban, hogy az olyan étrend-kiegészítők, mint a Bovaer, fontos előrelépést jelentenek a kibocsátás elleni küzdelemben, de felteszik a kérdést: „Ki fog fizetni érte, amikor a tejtermelők árrése már olyan alacsony?”

Kulcsfontosságú a fogyasztói hozzáállás

Miközben a metáncsökkentés piacai kezdenek kialakulni, különösen az Egyesült Államokban, kulcsfontosságú, hogy a termékekkel egy időben változzon a fogyasztói hozzáállás is, hiszen ez kell ahhoz, hogy a metánkibocsátás-csökkentési célokat széles körben elfogadják.

A teljes hús- és tejiparnak holisztikusabb módon kell kezelnie a metánkibocsátást a szakértők szerint, többek között innovációval, hogy szelektív tenyésztési programokkal csökkentsék a kibocsátást.

Szabályozói felelősség

A Danone pénzügyi igazgatója, Juergen Esser szerint fontos, hogy a szabályozó hatóságok támogassák azon vállalatok erőfeszítéseit, amelyek a metánkibocsátás csökkentése érdekében tesznek lépéseket.

„Amikor a Danone bejelentette, hogy ígéretet tett a metánkibocsátás csökkentésére, mi voltunk az első olyan vállalat a világon, amely ezt megtette. A társainktól kapott visszhang nem volt pozitív, mert ez nyomást gyakorol másokra – mondta. – De a mezőgazdaságban dolgozók számára ez a módja annak, hogy csökkentsük a metánkibocsátást, ami nem egyszerű. Ez egy olyan kezdeményezés, amely hatással van az iparágra, és szabályozó hatóságoknak is el kell fogadniuk az érveket.”

Fotó: Pixabay