A könyv alcíme: Válogatás a II. PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia előadásaiból és a Digitális Agrárstratégia összefoglalója.
A Kossuth Klub tanácstermét úgy megtöltötték az érdeklődők, hogy a küszöbön is álltak, sőt, a később érkezők be sem fértek a terembe. Az Agroinform vissza- és előretekintő rendezvényén, október 12-én mutatták be a „Precíziós Gazdálkodás – Digitalizáción innen és túl” című rendkívül igényes kiadványt.
A könyv alcíme: Válogatás a II. PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia előadásaiból és a Digitális Agrárstratégia összefoglalója.
A rendezvényt Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője nyitotta meg, aki röviden szólt a II. PREGA Konferencia sikeréről, és az ennek nyomán megszületett, most bemutatott kiadványról, amely az informatika és az agrárium egyre szorosabban összefonódó kapcsolatának jelenlegi és jövőbeli irányvonalait veszi górcső alá, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az új, innovatív technológiák minél hangsúlyosabban és hatékonyabban lehessenek jelen a magyar gazdálkodók termelési folyamataiban, így mindennapjaiban is.
*
Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem (Mosonmagyaróvár) docense, úgyis mint a könyv (kiadvány) szerkesztője – Erdei Gabriellával együtt – megköszönte a szerzők munkáját és a támogatók aktív szerepvállalását, majd moderátorként „levezényelte” a könyvbemutató rendezvényt.
*
Rövid visszatekintések következtek az egyes szekcióvezetők részéről.
André Gergely kifejtette, hogy az állattenyésztésben a jó teljesítményhez négy feltételnek kell megfelelni: kiváló takarmány, szaktudás, az állat komfortérzete és a genetika. Az első három tényező kapcsolható a precíziós gazdálkodáshoz – mondta. Verebélyi Tibor informatikai szekcióvezető megállapította, hogy jó és hasznos könyv született, annak jegyében, hogy informatika nélkül nincs precíziós gazdálkodás, ami megfordítva is igaz. Dr. Riczu Péter arról beszélt, hogy hiánypótló volt ez a rendezvény a kertészeti ágazatok vonatkozásában, hiszen ma már a víz, a tápanyag és a növényvédő szerek kijuttatása precíziós technológiával való szabályozás nélkül szinte elképzelhetetlen.
*
Újdonságként hatott – legalábbis számomra –, hogy van egy 2020-ig kidolgozott Digitális agrárstratégiánk. Erről adott tájékoztatást Varga Péter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) képviseletében.
A lényeg, ahogy az elhangzottakból kihámoztam, az együttműködés, az adatelemzés és a közvetítés. (A többit megtalálják a kiadványban.)
*
Az értékeléseket követő szakmai kerekasztal-beszélgetésben számos javaslat hangzott el a következő 2017-ben rendezendő konferenciára vonatkozóan, amelyet február 22-ére terveznek.
A vita során Gór Arnold, a NAK mezőgazdasági szakértője az együttműködések lehetőségeiről adott tájékoztatást.
*
A kerekasztal-beszélgetést lezárandó Dr. Milics Gábor megállapított, hogy ahol nagy tömegű fejlesztések hiányoznak, az elsősorban a gépesítettség, de ami jelenleg ennél is kritikusabb, az a jól képzett munkaerő. Hiányzik a piacról az a réteg, akik egyrészt tisztában vannak a precíziós gazdálkodás alapjaival, másrészt kellően felkészültek a modern munkagépek használatára.
*
Végezetül Bolyki Bence megköszönte az aktív részvételt, majd bejelentett egy újszerű kezdeményezést, mely szerint a harmadik konferenciát megelőző, úgynevezett nulladik napon már külön tudományos tanácskozást is tartanak, ahol az elmélet hazai és külföldi szakemberei megvitathatják a precíziós gazdálkodás eredményeit, hogy február 22-én már a gyakorlati információk következhessenek.
„A fiatalokról sem feledkezünk meg – mondta –, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködésen túl szeretnénk utat nyitni a fiatalabb generáció számára is, hiszen a jövő mezőgazdaságnak sikeressége elsősorban rajtuk múlik”.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
