A termesztőközeg-iparnak és a termesztőközeg-felhasználóknak helyettesíteniük kell a tőzegfelhasználást (vagy annak egy részét), mivel a tőzeg kitermelése a tőzegmezők természeti értékének csökkenésével és a globális felmelegedéshez hozzájáruló CO₂-kibocsátással jár.

Mivel a termesztőközegek használata világszerte növekszik, a tőzeg helyettesítése nehéz és hosszú folyamatnak ígérkezik. Ráadásul ezt az anyagot nehéz helyettesíteni, ugyanis egyedi tulajdonságai és egyes helyettesítő anyagai csak korlátozottan állnak rendelkezésre.

Mit tudunk a tőzegről?

A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke. Erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, az ott elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén.

Mivel lehet helyettesíteni?

A termesztőközegekben a tőzeg helyettesítésének lehetőségei a termés termelékenységének és minőségének befolyásolása nélkül az egyes növények esetében eltérőek lesznek. Ez – csak néhány példát említve – történhet fakéreg, fazúzalék, kókuszrost, juhgyapjú hulladék, zöldkomposzt, vagy akár fenntartható módon termesztett tőzegmoha felhasználásával is.

Európában a tőzeg aránya a termesztőközegekben a 2000. évi mintegy 90%-ról 2023-ra körülbelül 60–65%-ra csökkent. A termesztőközegekben használt tőzeg összmennyisége azonban nőtt, mivel a termesztőközegeket a korábbinál nagyobb mértékben használják (több termény, nagyobb felület, ebből fakadóan nagyobb mennyiségű tőzeg).

Van tehát tennivaló, mivel napjainkban a globális felmelegedés kapcsán minden olyan élőhely megóvása kiemelt fontosságú, ami jó széntároló kapacitással rendelkezik – a tőzeglápok pedig pontosan ilyenek.

^{(Fotó: martaposemuckel/Pixabay)}