Javában zajlik a talaj-előkészítés és a magágyak megteremtése, a déli megyékben a talaj felső, négy-öt centiméteres része ki van száradva, ez gondot okoz a vetésnél – mondta a Magyar Hírlapnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökségi szóvivője. Süle Katalin közölte: kevés a csapadék, télen sem volt sok hó. A februárban kialakult belvízfoltok visszahúzódtak a nap és a szél hatására. A téli hideg idő felfagyásokat nem okozott. A szóvivő hangsúlyozta: a tavaszi árpa, a magborsó és a zab vetési készültsége a vártnál előrehaladottabb állapotban van, a megyék zömében már jórészt a földben vannak ezek a magvak. A cukorrépa és a zöldborsó több mint ötven, a burgonyának pedig a negyvenkét százalékát már elvetették. Csongrád megyében már befejeződött a hideg hajtatott fóliás és a fátyolfóliás burgonya vetése is.

Ha marad a melegebb időjárás, azaz a levegő és a talaj hőmérséklete is kedvező lesz, akkor már a napokban megkezdhetik a szója és a kukorica vetését is. Egyébként a kukoricának van a legnagyobb vetésterülete az országban, a NAK gazdáktól származó adatai alapján ebben az esztendőben is több mint egymillió hektáron termelnek tengerit.

Süle Katalin, aki a NAK Zala megyei elnöki posztját is betölti, hangsúlyozta: ahogyan az őszi kultúrák, a tavaszi vetések esetében is nagyon fontos lenne a csapadék az optimális keléshez. Hozzáfűzte: a határszemlék már megkezdődtek. Az őszi kalászosok fejtrágyázási munkálatai is felgyorsultak, a gazdák kora tavasszal juttatják ki a hatóanyagokat a bokrosodás elősegítésére. Ugyancsak zajlik a gyomirtás, például a kalászosoknál és az őszi káposztarepcénél.

A kalászosok közül már elvetették a tavaszi búzát, az árpát és a zabot, mintegy ötvenezer hektáron, ahogyan a cukorrépa nagy részét is – mondta a Magyar Hírlapnak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József. Hozzáfűzte: a mák már március elején a földbe került, a kukorica és a napraforgó vetését a napokban kezdik meg, az optimális talajhőmérséklet 12 fok felett van, s a munkálatokkal május elejére végezhetnek. Az elnök úgy fogalmazott: az őszi vetésű búza és repce már szenvedett a vízhiánytól, ezért örültek a pénteki esőnek, de több csapadékra lenne szükség.

Hazánkban az évi másfél millió hektáros kalászos gabona vetésterületen túlnyomórészt őszi vetésű gabonákat termesztünk. Ennek fő oka, hogy az ősziek lényegesen többet teremnek a tavasziaknál – olvasható a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. tanulmányában. Előfordul azonban, hogy a betervezett őszi vetéseket – főleg időjárási okokból – még megkésve sem tudják jó minőségben elvégezni, így a vetésforgó rendszer megtartása érdekében tavaszi kalászosokkal vetik be a területet. Egyéb okai is vannak a tavaszi vetésnek, például söripari célra még mindig inkább tavaszi kétsoros árpát használnak, hiszen az szolgáltatja a legkiválóbb alapanyagot.

(Magyar Hírlap)