A magyar engedélyező hatóság ezzel összefüggésben 2015 decemberében módosította egyes klórpirifosz tartalmú készítmények engedélyokiratait.
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet 21. cikke alapján, egy hatóanyag jóváhagyását felül kell vizsgálni, amennyiben új tudományos és műszaki ismeretek vagy monitoring adatok állnak rendelkezésre.
2011 júniusában az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (US EPA) újraértékelte a klórpirifoszra vonatkozó toxikológiai vizsgálatok eredményeit. Az értékelés eredményeként új toxikológiai referenciaértékeket határoztak meg.
Az Európai Bizottság 2012-ben felszólította a klórpirifosz hatóanyag gyártóit, hogy késedelem nélkül nyújtsák be azokat a vizsgálatokat, amelyeket a hatóanyag pozitív listára történő felvétele után végeztek. A vizsgálatok teljes körű értékelése után a Növényekkel, Állatokkal, Élelmiszerrel és Takarmánnyal foglalkozó Állandó Bizottság (SCOPAFF) 2015 májusában a hatóanyagra vonatkozó új toxikológiai referencia értékeket fogadott el.
megengedhető napi bevitel (ADI)
ADI=0,001 mg/ttkgakut referecia dózis (ARfD)
ARfD= 0,005 mg/ttkg (korábban ARfD = 0,1 mg/kg)felhasználókat érintő elfogadható expozíciós szint (AOEL)
AOEL= 0,001 mg/ttkg
Tekintettel az alacsonyabb referencia értékekre, új fogyasztó kockázatbecslés vált szükségessé, amit az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2015 júniusában publikált (EFSA Journal 2015;13(6):4142).
A kockázatbecslés eredményeként számos növénykultúra esetében az EFSA akut fogyasztó kockázatot azonosított, ezért szükségessé vált a felsorolt kultúrákban a szermaradék határértékek csökkentése. Az új szermaradék határértékek hivatalos publikálása az elkövetkező hetekben várható.
A magyar engedélyező hatóság ezzel összefüggésben 2015 decemberében módosította egyes klórpirifosz tartalmú készítmények (ALLIGATOR, CYREN EC, PYCLOREX NEO, DURSBAN 480 EC, DURSBAN DELTA CS, KENTAUR 5 G, NURELLE-D, PYRIFOSZ 25 CS, PYRINEX 25 CS és PYRINEX 48 EC) engedélyokiratait.
Számos felhasználás visszavonásra került, így a fent felsorolt készítményeket az idei évtől tilos használni az alábbi kultúrákban.
– alma
– körte
– csemegeszőlő
– paradicsom, paprika
– fejes káposzta
Emellett meg kell jegyezni, hogy a klórpirifosz tartalmú készítmények felhasználása csak abban az esetben jelent elfogadható kockázatot az azokat felhasználók számára, amennyiben meghatározott személyi védőfelszerelést viselnek. A felhasználókat érintő kockázatok meghatározását általában a tagállamok saját hatáskörben vizsgálják, de jelen esetben uniós szintű döntés is várható a közeljövőben. Ebből adódóan további, klórpirifoszt tartalmazó készítmények felhasználásának korlátozása is várható.
A klórpirifosz hatóanyag felhasználása 2010 óta több mint háromszorosára nőtt Magyarországon. A monitoring vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hatóanyag szermaradékai kezeletlen területről származó növényi eredetű mintában is előfordulhatnak.
A klórpirifosz hatóanyag jóváhagyásának uniós szintű megújítása jelenleg folyamatban van. A jóváhagyási folyamathoz beadott dokumentáció értékelése, figyelembe véve a szigorodott követelményrendszert, szintén számos korlátozást eredményezhet elsősorban környezet-toxikológiai területen. Az esetleges további korlátozásokra mind a készítmény gyártóinak, mind a hatóságnak fel kell készülnie. Egyik oldalról új növényvédelmi technológia kidolgozása, másik oldalról a fokozott ellenőrzések bevezetése eredményezheti a 1107/2009/EK rendeletben lefektetett alapvető célok (vagyis az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelme és egyidejűleg a mezőgazdasági termelés biztosítása) betartását.
A fentiek miatt a hatóság a jövőben fokozott figyelmet kíván szentelni a klórpirifosz engedélyezési és felhasználási kérdéseire, valamint szigorúan ellenőrzi a szabályok maradéktalan betartását.
(NÉBIH)
