A szám pedig valószínűleg emelkedni fog a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem növekedésének hatására.
Az invazív rovarok évente több tízmilliárd dollárba kerülnek az emberiségnek, számuk pedig valószínűleg emelkedni fog a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem növekedésének hatására.
Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) és a francia Paris-Sud Egyetem kutatói állították össze az első nagy, összehasonlító adatbázist a világgazdaságot az invazív rovarok miatt terhelő költségekről. Kiemelték, adataik vélhetően alulbecsültek, a világ több részében ugyanis hiányosak az ilyen költségekre vonatkozó információk. A korábbi becslések véleményük szerint megkérdőjelezhető minőségűek és hiányosak voltak – írja az ausztrál egyetemre hivatkozva írja az Eurekalert tudományos hírportál.
A Nature Communications című szaklapban bemutatott tanulmányuk szerint az idegenhonos rovarok miatt évente legalább 70 milliárd dollár (19 ezer milliárd forintot) kárt okoznak a különböző termékekben és szolgáltatásokban, emellett évente több mint 6,9 milliárd dollárt tesznek ki a többlet egészségügyi kiadások.
“A legtöbb hátrány a mezőgazdaságot és az erdészeteket éri az állatok okozta károk és a termés csökkenése, valamint az eltakarításuk, kiirtásuk és a megelőzés költségei miatt. De dollármilliárdokat kell költeni olyan fertőzések megelőzésére és kezelésére is, mint a dengueláz, a nyugat-nílusi vírus és a csikungunya, amelyeket az egyre újabb országokat elözönlő rovarok okoznak” – véli Corey Bradshaw és Hubert Wilkins, az Adelaide-i Egyetem környezetvédelmi intézetének klímaváltozással foglalkozó testületének tagjai.
A legtöbb költséget generáló rovarok között van a formózai földalatti termesz (Coptotermes formosanus), amely Kelet-Ázsiából terjedt el a világon és naponta 400 gramm fa elfogyasztására is képes, és az eurázsiai eredetű gyapjaslepje (Lymantria dispar), az egyik legpusztítóbb kártevő a keményfák számára.
A tudósok szerint ezek a költségek csak a “többnyire láthatatlan és még fel nem mért jéghegy csúcsát” jelentik, mert a világ számos régiójában, például Afrika és Dél-Amerika több területén még fel kell mérni a károkat. A minimális mintavétel torzításainak kijavításával az éves költségek világszerte elérhetik a 270 milliárd dollárt.
“Végső soron az átlagpolgár fizeti meg a költségek nagy részét, de általánosan csökkenthetők a legnagyobb károk azzal, hogy többet fordítunk a mielőbbi felismerésre és a korai felszámolást célzó intézkedésekre” – mondta Bradshaw.
A költségek valószínűleg növekedni fognak a szakértők szerint. Két fő jelenség, a globális felmelegedés és a nemzetközi kereskedelem az, ami a legtöbb kárt okozó idegenhonos fajok elterjedését gyorsítja. Az éber tervezés, a figyelemfelkeltő kampányok és a közösségi részvétel viszont enyhíthetik a társadalmat sújtó dollármilliárdos éves költségeket – fejtette ki Franck Courchamp, a CNRS kutatója.
https://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-10/uoa-iic100316.php
(MTI)
