A rezisztencia kialakulása elkerülhető, vagy késleltethető eltérő hatásmechanizmusú gyomirtó szerek tankkeverékben vagy gyári keverékben való kijuttatásával.
Általában a mezőkön járva fogalmazódik meg egy-egy cikk ötlet, de ez nem törvényszerű. Néha az íróasztalnál, vagy egy-egy szakmai beszélgetés kapcsán, de előfordulhat, hogy egy „munkamentes” helyen ugrik be valami. A pláza mozi kényelmes székébe süppedve és elmerülve a sci-fi világában, ütötte meg a fülemet a következő mondat: „Ne feledd, háromkor gyomrezisztencia óra!”. Ha már a hollywoodi szövegírók fejében is megfogalmazódik az a gondolat, hogy a nem túl távoli jövőben ekkora gondokat okozhat gyomrezisztencia, akkor épp’ ideje az Agrofórumban is részletesebben foglalkozni a témával.
Több kutató úgy véli, hogy a következő évtizedben a gyomszabályozás és benne a kémiai gyomirtás egyik legnagyobb megoldandó feladata a kialakuló gyomrezisztencia kezelése. Az utóbbi években számos nemzetközi konferencián kiemelten foglalkoznak a herbicidrezisztencia-kutatással. Az internet világában a publikációk bárki számára hozzáférhetőek. A http://www.weedscience.org honlapon időszakosan frissítik és rendszerezik ezeket a kutatási eredményeket. Fontos kiemelni, hogy ebben az írásban a nemzetközi kutatási eredményekből, illetve az előbb említett honlapra már felkerült gyomrezisztencia adatokból szemezgetek. Nem magyar kutatási eredményeket dolgozok fel, hiszen hazánk tekintetében eddig csak a mezei acat 2,4-D és MCPA rezisztenciájára vonatkozó, meglehetősen régi, 1985-ös kutatási eredmények szerepelnek az adatbázisban. Ellenben környező országokban, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Németországban a herbicid rezisztenciával kapcsolatban már több, friss és a honlapra is felkerült publikáció született.
A rezisztens gyom biotípus fogalma nem egyenlő a nehezen irtható, veszélyes, nagy gazdasági kárral fenyegető gyomfaj fogalmával. A herbicid rezisztencia egyoldalú herbicid nyomás hatására egy faj populációiban kialakuló azon öröklődő tulajdonság, melynek tulajdoníthatóan az eddig érzékeny gyomnövények ellenállóvá válnak az adott herbiciddel vagy azonos hatásmechanizmusú herbicid csoportokkal szemben.
A rezisztencia spontán alakul ki a gyomnövények populációiban. A növényekben bekövetkező spontán mutáció természetes evolúciós folyamat. A herbicid rezisztencia kialakulása növeli az adott növény túlélési esélyeit, hiszen ezen tulajdonság kialakulásával alkalmazkodik a növény egy kellemetlen körülményhez, ami ebben az esetben a gyomirtó szeres kezelés. A rezisztencia megjelenése esetén a gyompopulációban olyan mechanizmus játszódhat le, melynek eredményeként a populáció jelentős hányada válhat ellenállóvá a herbicid szabadföldi vagy e feletti dózisának. A herbicid rezisztens növények túlélik a kezelést, sikeresen befejezik életciklusukat, virágot majd termést hoznak. Minél gyakrabban használjuk ugyanazt a hatásmódú herbicidet, annál nagyobb esélyt adunk a már részleges vagy teljes rezisztenciával rendelkező gyomnövénynek a túlélésre, és ezáltal a rezisztencia tulajdonságok örökítésére. Idővel egy-egy rezisztens növényből számára kedvező körülmények között könnyen rezisztens állomány alakulhat ki.
Az 1. táblázatban az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés alapján az őszi búza legjelentősebb nyáreleji gyomfajait ábrázoltam fontossági sorrendben. Sárgával azokat a gyomfajokat jelöltem, melyeknek a világban már leírták a kalászosok termesztése során azonosított, valamint Magyarországon is engedélyezett hatóanyagra rezisztens biotípusát. Egyes gyomfajoknál egyáltalán nem írtak le rezisztenciát, ezeket fehér háttérrel jelöltem.
A nemzetközi és a magyar szakirodalom is hatásmechanizmusuk alapján csoportosítja a herbicideket. (Ezen alapszik a Kádár Aurél szerkesztésében kiadott „Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás” című könyv is.) A táblázatban az átláthatóság kedvéért és egyben tengerentúli mintát követve, az azonos hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyagokat azonos színnel jelöltem. A táblázatban az egyik oszlopban a hatóanyagcsoportot, másik oszlopban konkrétan azokat a hatóanyagokat tüntettem fel, amivel szemben leírtak rezisztenciát.
Az 1. táblázatból is jól látszik, hogy a gyomrezisztencia kialakulását nagyban befolyásolja a gyomnövény genetikailag meghatározott túlélési stratégiája. Pl. minél nagyobb a magmennyiség, annál nagyobb a rezisztenciát kialakító mutációk esélye. Egyes gabona gyomoknak egyáltalán nem írták le rezisztens biotípusát. Ilyen az apró szulák, a mezei szarkaláb, a tarackbúza, a szulákkeserűfű, a mezei árvácska, a borostyánlevelű veronika és a keleti szarkaláb. A napraforgót mint kultúrgyomot külön színnel jelöltem. Az IMI és a SU napraforgó herbicid ellenálló képessége egy a növénynemesítők által tudatosan kialakított tulajdonság, viszont ezen hibridek utódai a következő kultúrnövényben ALS gátlókra különböző mértékben rezisztens kultúrgyomként viselkednek.
A rezisztencia kialakulása elkerülhető, vagy késleltethető eltérő hatásmechanizmusú gyomirtó szerek tankkeverékben vagy gyári keverékben való kijuttatásával.
Az ALS gátlókkal szemben alakul ki a legkönnyebben rezisztencia (ld. 1. táblázat). Nem véletlen, hogy egyes cégek az ALS gátló hatóanyag mellé más hatóanyagcsoportba tartozó vegyületet alkalmaznak kombinációs partnerként. Pl. jodoszulfuron-metil-Na + 2,4-D vagy triaszulfuron + dikamba. Ebben az esetben a 2,4-D-nek, illetve a dikambának – a hatásspektrum szélesítésén kívül – rezisztenciatörő, illetve rezisztencia megelőző szerepe is van. Európában már jó pár kétszikű gyomnövénynek alakult ki ALS gátló rezisztens biotípusa (pl. pipacs, pásztortáska). Magyarországon írták le a mezei acat klórszulfuron, triaszulfuron és tribenuron-metil reziszens biotípusát. A 2,4-D és a dikamba kombinációk tökéletesen alkalmasak a pipacs és a pásztortáska ALS gátló rezisztenciájának megtöréséhez, viszont hatásspektrumukból adódóan alkalmatlanok a nagy széltippan vagy akár a tyúkhúr ALS gátló rezisztens biotípusai ellen.
A rezisztencia kialakulása elkerülhető, vagy késleltethető eltérő hatásmechanizmusú gyomirtó szerek egymást követő kijuttatásával.
Szakirodalmi adatok alapján ALS gátlók három-öt évi rendszeres használata során már kialakulhat gyomrezisztencia. Gondoljuk csak végig, hogy az ALS gátlókat milyen kultúrákban alkalmazhatjuk? Természetesen kalászosokban és kukoricában, valamint lassan egy évtizede imidazolinon- (IMI) és tribenuron-metil- (SU) ellenálló napraforgóban. Jelenleg ezeket a hibrideket már a napraforgó vetésterületének 70 %-án termesztik. ALS gátlót használunk az imidazolinon-ellenálló repcében (IMI), illetve a repcében megjelent új hatóanyag az etametszulfuron-metil szintén az ALS gátlók közé tartozik. ALS gátlót használhatjuk szójában és burgonyában is. A korábban kialakult atrazinrezisztencia nagy tanulsága volt, hogy a rezisztencia melegágya a monokultúrás kukoricatermesztés. Most ha belegondolunk, ugyan van vetésváltás, mert a gazda termeszthet egymást követő évben napraforgót, gabonát, repcét, kukoricát. Ebben az esetben nincs monokultúra, de vajon tényleg megvalósul a szerrotáció?
Érdemes még egy pillantást vetni a táblázatra. A gyomok közül legkönnyebben a magról kelő egyszikűekben alakul ki rezisztencia. A parlagi ecsetpázsit a rezisztenciakutatás alapnövénye, mivel nagyon könnyen mutálódik, nagy a maghozama, és csak rövid ideig életképesek a magjai a talajban. Hazánkban csak a csapadékosabb régiókban terjedt el. Viszont ott ahol gondot okoz, érdemes a termelőknek a rezisztenciára odafigyelni.
Hazánkban sokkal nagyobb probléma a nagy széltippan. Magyarországon jelenleg az őszi búza nyáreleji gyomfajai közül az előkelő harmadik helyet foglalja el. Régebben savanyú homok tipikus jelzőnövényeként tartották számon, és még az 1970-es években is épp hogy csak bekerült a 20 legfontosabb gyomnövény közé. Jelenleg már a kötöttebb, jó minőségű talajon is gyomosít. Érdemes megint egy pillantást vetni a táblázatra. A nagy széltippannak már leírták ALS gátló – ACCáz gátló- és izoproturon-rezisztens biotípusát. De mi van a táblázat mögötti adatokban? Friss kutatási eredmények alapján Csehországban a nagy széltippannal fertőzött területek 5 %-a rezisztens ALS gátló készítményekkel szemben. Lengyelországban és Németországban az ALS gátló készítményekre rezisztens populációk arányát 10 %-ra becsülik.
Csehországban 150 rosszul sikerült kezelésből gyűjtöttek a kutatók magokat. Ebből 120 minta rezisztens volt a klórszulfuronnal szemben. (A klórszulfuron az ALS gátlók közé tartozik, de hazánkban már nincs engedélye.) Öt minta volt rezisztens izoproturonra és egy minta rezisztens pinoxadenre. A rezisztens területek nagysága, a leírt rezisztens gyombiotípusok száma a fenti országokban folyamatosan emelkedik.
Egy széltippan elleni rosszul sikerült védekezésnél két dolog merülhet fel (1. kép):
1. Rossz időzítés.
2. Esetleg már hazánkban is találni rezisztens biotípusokat.
1. kép: Vajon rosszul sikerült kezelés vagy herbicid rezisztens populáció?
A rossz időzítés a leggyakoribb hiba. Ősszel csak tartamhatással rendelkező szerekkel lehet sikeresen védekezni a nagy széltippan ellen. Ilyen a triaszulfuron, metszulfuron-metil, izoproturon, klórtoluron, flumioxazin, pendimetalin. A triaszulfuron és a metszulfuron-metil tavasszal alkalmazva már nem ad kielégítő védelmet, legalábbis a nagy széltippan ellen. Az izoproturont és a klórtoluront lehet tavasszal is alkalmazni. De fontos tényező, hogy a nagy széltippan fenológiai fejlettsége az öt leveles állapotot ne haladja meg. Későbbi kijuttatás szintén hatáscsökkenéshez vezethet.
A tavalyi enyhe télben még télen is fejlődött, bokrosodott a széltippan, ezért a kora tavaszi kezeléseknél a széltippan fejlettsége meghaladta az öt leveles állapotot, így a kezelés hatékonysága gyakran elmaradt a megszokottól.
Az őszi búzában az ötlevelesnél fejlettebb széltippan ellen, tavasszal az ALS gátlók közé tartozó szulfoszulfuron, jodoszulfuron-Na és piroxszulam hatóanyagú készítményekkel lehet védekezni. Az ACCáz gátlók közül a pinoxaden és a fenoxaprop-P-etil hatóanyagú készítmények alkalmazhatók.
Amennyiben az időzítés megfelelő volt, de a hatása elmaradt az előző évektől, ha a korábban hatékonynak vélt gyomirtó szerek nem voltak elég hatékonyak, akkor el lehet gondolkodni a rezisztencia kialakulásán. Ebben az esetben érdemes hatóanyagcsoportot váltani, vagy olyan készítményt használni, amely több hatóanyagcsoportba tartozó vegyületeket tartalmaz. Ehhez nyújt segítséget a 2. táblázat, amelyben a nagy széltippan ellen hatékony készítményeket soroltam fel. Hasonlóan az előző táblázathoz, az azonos hatóanyag csoportba tartozó készítményeket azonos színnel jelöltem, és a kombinációknál csak azokat a hatóanyagokat színkódoltam, amelyeknek van nagy széltippan elleni hatása. Jól látszik, hogy egyelőre nagyon kevés az a készítmény a magyar növényvédőszer-piacon, mely két különböző hatásmechanizmussal rendelkezik, és mind a két hatóanyagnak van nagy széltippan elleni hatása.
Még egyszer megerősíteném, hogy a cikkben feldolgozott eredmények nem hazai kutatásokon alapulnak, viszont egy tendenciát tükröznek, aminek bekövetkezése hazánkban is várható.
A rezisztencia kialakulását késleltethetjük, ha a lehetséges problémát ismerjük és időben kezelni is tudjuk.
Fotó: A szerző felvétele
Labant-Hoffmann Éva
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet, Kaposvár
