A korlátozások a növényi betegségek elleni védekezések terén is súlyos következményekkel járhatnak.
Az EU folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-használat szabályait: több hatóanyagot már kivontak az elmúlt évek során, és további hatóanyagok kivonását tervezik. Ez a folyamat annak mentén halad, hogy a kockázat alapú szabályozást a veszély alapú szabályozási szemlélet váltja fel.
Nyilvánvaló, hogy ez a szemléletváltás és az ennek nyomán tervezett változások nagymértékben korlátozzák a növényvédelem lehetőségeit és rontják a növénytermesztés eredményességét.
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége megbízta a Kleffmann & Partner Kft.-t, hogy kérjen fel egy független szakértőkből – gyombiológia, növénykórtan, rovartan – álló bizottságot abból a célból, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy az EU által tervezett korlátozások miként hatnak a három, nagy területen termelt hazai kultúrnövényünk – az őszi búza, a napraforgó és a kukorica – növényvédelmére és a termesztés eredményességének alakulására.
Az elkészült hatástanulmányt a Kleffmann & Partner Kft. vezetői egy sajtótájékoztatón ismertettek, amelyet a Novotel Budapest Centrum Zsolnay-termében rendeztek meg november 29-én. A sajtótájékoztató bevezetőjeként Dr. Kádár András, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének főtitkára tartott tájékoztatást az EU által tervezett intézkedésekről.
Ezt követően Bartók Béla, a Kleffmann cég ügyvezető igazgatója mutatta be a hatástanulmány elkészítésének menetét és annak eredményeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértők messzemenően figyelembe vették az integrált növényvédelem teljes eszköztárát, a genetikai védelem, az agrotechnikai védelem és a biológiai védekezés minden lehetőségét, és ezek várható eredményességét. Ezt követően a kémiai védekezés várható szükségességét elemezték – figyelembe véve a hatékonyság érdekében végzett előrejelzési tevékenységet és az optimális kijuttatás minőségi elvárásait.
Megállapítást nyert, hogy a tervezett hatóanyag-kivonások a gyomnövények várható erőteljesebb felszaporodása következtében az őszi búzánál 100-150 ezer tonna, a napraforgónál 630-680 ezer tonna és a kukoricánál mintegy 550 ezer tonna termésveszteséget idéznek elő országosan és évente.
A korlátozások a növényi betegségek elleni védekezések terén is súlyos következményekkel járhatnak. Főként az azolok kivonása miatt, ami búzában – főként a rozsdagombák kiemelkedő mennyiségi, továbbá a kalászfuzáriózis elsősorban minőségi (toxin-szennyezés) kártételei miatt. A kalászfuzáriózisra kedvező időjárás esetén – a genetikai védelem gyengesége miatt és egyéb hatékony védelem hiányában – szinte a teljes termés veszélybe kerülhet. Napraforgó esetében az azolok és a boszkalin hiányában 75-85 ezer tonna termésveszteség várható. A tervezett korlátozások őszi búzában 50-100 ezer tonna termésveszteséget idézhetnek elő, ami napraforgóban 10-15 ezer tonna lehet évente, ágazati szinten. A kukorica esetében a korlátozás a csávázásról a talajfertőtlenítésre való áttérést kényszeríti ki, ami a költségek emelkedésén túl jelentős környezetterhelés-növekedéssel jár.
Bartók Béla előadásában a humán gyógyászatban használt azol készítmények emberre gyakorolt hatását összevetette a növények védelmében használt azolokkal, bizonyítva azt, hogy a humán kitettség ez utóbbi esetben számottevően kisebb.
Ezt követően Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese és Dr. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke fejtették ki véleményüket a hatástanulmányról: mindketten elismerően nyilatkoztak az elvégzett munka megállapításairól.
Bartók Béla, Dr. Tarczali Gábor és Petőházi Tamás
A későbbiekben a jelenlévőknek módjuk volt kérdéseket intézni a hatástanulmány készítőihez. Ennek során a Greenpeace képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy például az ökológiai termesztés során azolok felhasználása nélkül termelik az őszi búzát. Szakértői részről a válasz az volt, hogy ez mindaddig megvalósítható, amíg a szántóterületnek csak töredékén valósul meg ökológiai termesztés – az ország szükséglete és exportalapja kémiai védelem alkalmazása nélkül nem biztosítható.
(Dr. Békési Pál – Agrofórum Online)
