Idén 4. alkalommal rendezte meg a FruitVeb az évnyitó kertészeti konferenciáját Gödöllőn. A konferencia a hazai kertészetet a jövőben leginkább érintő témakörökkel foglalkozott. Volt szó a mezőgazdasági adózási rendszer változásáról, a jövőbeli KAP jelenlegi helyzetéről, fogyasztási szokások alakulásáról, öntözési és növényvédelmi problémákról. Az érdeklődést mi sem mutatta jobban, hogy az előadóterem a nap végére sem ürült ki, sőt bőven akadtak kérdések is az előadók felé.
Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy nem elég a környezet és klíma változásaihoz adaptálódni, de még az is nehezíti a termelők dolgát, hogy egyre ellenállóbb környezetben kell egyre többet termelni. Az új KAP tekintetében pedig várják a termelők javaslatait, nyitottak az új ötletekre, amit szakmaközi szervezetként tovább vihetnek a szükséges platformokra.
Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára bemutatta a mezőgazdasági adózásban tervezett és hamarosan bekövetkező változásokat. Előadása alapján a működési formák egyszerűsítésére törekszik a tárca: a közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság összevonásával létrejön az „ŐCSG”: Őstermelők családi gazdasága, valamint létrejön egy új forma, a Családi mezőgazdasági társaság, a „CSMT” is. Az utóbbi esetén zajlik az uniós joggal is összeegyeztethető, kedvező adózási környezet kialakítása.
A KAP stratégiai tervezés jelenlegi állásáról és várható kimeneteléről dr. Maácz Miklós (Agrárminisztérium, Agrárstratégiai Koordinációs Osztály) beszélt, aki megerősítette az eddigi híreket arról, hogy az új KAP csúszással indul. Azt előrevetítette, hogy biztosan erősödnek a környezet- és klímavédelmi elvárások, ezekre a célkitűzésekre az operatív program forrásainak legalább 15%-át kellene fordítani.
Az operatív program célkitűzései és a választható tevékenységtípusok köre kibővül. 2021 tehát egy átmeneti év lesz, amelyre viszont a bankok fel vannak készülve – mondta Mezei Dávid (Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója) – az innovatív, fejlődni akaró gazdaságok nem maradnak ebben az időszakban sem forrás nélkül.
A GFK Hungária Piackutató Kft. kereskedelmi igazgatója, Turcsán Tünde igen érdekes adatokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny) szerepe ugrásszerűen megnőtt a zöldség-gyümölcs szaküzletek és a piacok rovására. Ez betudható ezen üzletek jó elrendezésének és a friss árura kifejezetten ráépítő marketing tevékenységüknek. Viszont felméréseikből az is kiderül, hogy egyre tudatosabbak a vásárlók.
Gyümölcsök közül a legtöbbet almából vásárolunk, majd ezt követi a banán, a dinnye, végül a narancs és a mandarin. A leggyakrabban vásárolt gyümölcsök között viszont első helyre került a banán és csak második az alma, majd ezeket követi a citrom, a narancs és a szőlő.
A zöldségek közül, mi magyarok egyértelműen burgonyából vásárolunk a legtöbbet, ezt a paradicsom, a vöröshagyma, majd a paprika és ötödikként a káposzta követi. A leggyakrabban vásárolt zöldségek között viszont első helyen áll a paprika, második a paradicsom, majd ezt követi csak a burgonya, a vöröshagyma és ötödikként a sárgarépa.
Dr. Nagy János, földügyekért felelős helyettes államtitkár (Agrárminisztérium) igazán kecsegtető öntözésfejlesztési terveket vázolt fel a hallgatóságnak. 2024-ig elkészülnek a kerületi öntözésfejlesztési tervek, az öntözési kerületek kijelölése pedig már ez év második felében elkezdődik. Ennek a kijelölésnek a célja, hogy pontosan meghatározható legyen, mely területek alkalmasak öntözésre és melyek nem.
Létrejön az Öntözési közösség, melyet csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak (minimum 2 taggal) gazdasági társaság formájában. Ehhez szántóföldi növények esetén legalább 100 hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetén minimum 10 hektár terület öntözését kell vállalni. Felhívta a figyelmet a jelenleg is futó VP2-4.1.4-16 kódszámú Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatra, amelynek a közel 50 milliárd forintos keretösszegéből eddig csupán 18 milliárd forintot ítéltek oda, és 4,3 milliárd forint kifizetése történt meg. Előrevetítette, hogy a közeljövőben kiírásra kerül az új pályázat, amellyel az öntözési közösségek támogatása valósulhat meg, mégpedig nem csak új öntözési beruházás előkészítésével, hanem ugyanezen pályázaton belül a már meglévő öntözőrendszerek üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése is kaphat támogatást.
Az egy projektre adható maximális támogatási összeget legfeljebb 250 ezer euróban határozzák meg, a maximális támogatási intenzitás pedig 90%, a működtetés időtartama pedig 5 év kell, hogy legyen.
Szalkai Gábor (ügyvezető igazgató, Magyar Növényvédelmi Szövetség) zárta a napot előadásával, melyben a szigorodó szabályozásra, a növényvédelem problémáira hívta fel a figyelmet. Ő is elmondta (visszautalva Ledó Ferenc megnyitójára), hogy nem csak a külső körülmények változnak, hanem bizony a növényvédelem felett ítélkezők hangja is nő.
Elsorolta a közelmúltban zajló ágazati átrendeződéseket is, amelyek szintén nehezítik a dolgunkat. Felhívta a figyelmet, hogy 2020 A Növényegészségügy Nemzetközi Éve, melynek jelmondata: „A növények védelme, az ÉLET védelme”. A nemzetközi év célja, hogy felhívja a döntéshozók és a civil társadalmi szereplők figyelmét a fenntartható növényvédelem fontosságára, tudatosítsa a növényvédelem, növényegészségügy szerepét az élelmezésbiztonság megteremtésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Előadásában rámutatott arra is, hogy a jelenleg megtermelt élelmiszerek 40%-a is kárba veszne növényvédő szerek nélkül a károsítók és kórokozók miatt. Szerinte egy célunk kell, hogy legyen: megértetni a laikus fogyasztókkal és a politikát befolyásoló zöld szervezetekkel, hogy a termelő, a növényorvos, az éppen a növényállományát permetező gazda, a piacra termelő őstermelő is mind egészséges élelmiszert szeretne fogyasztani. A tiltások nyomán pedig egyre nehezebb a dolgunk, de bízik benne, hogy a növényvédő szer előállító, gyártó cégek tudnak még új molekulákat tesztelni és bevezetni még a szigorodó szabályok ellenére is.
Zárszóként felhívta a termelők figyelmét, hogy igenis meg kell mutatniuk, hogy miből áll a napi munka, mibe „kerül”, hogy az étel eljusson a polcokra. A fogyasztók és termelők közötti árkot nem mélyíteni kell, hanem betemetni és ez minden ágazati szereplő felelőssége.
