A nagy kérdés az, hogy hogyan tudjuk a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket a gyümölcstermesztésben alkalmazni?
Egyre többet hallunk manapság a precíziós gazdálkodásról. Ezt a kifejezést azonban sokan helytelenül használják (esetenként még szakkönyvekben is!), hiszen ez nem azonos a „precíz” gazdálkodással. A precíziós, más néven helyspecifikus gazdálkodás, amely elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben hódít egyre nagyobb teret, azt jelenti, hogy műholdas helymeghatározást és korszerű technikai, valamint informatikai eszközöket alkalmazunk a munka során.
Ha ezzel tartósan sikerül a hozamokat és a minőséget javítani, a környezet állapotának rombolása nélkül, akkor megtérül a beruházás és érdemes vele foglalkozni, ha nem, akkor csak egy drága játékszerünk van, amivel lehet dicsekedni. Az Agrofórum korábbi cikkeiből részletesen értesülhettünk a precíziós szántóföldi gazdálkodás kezdeti nehézségeiről, fejlődési tendenciáiról és mai helyzetéről. A nagy kérdés az, hogy hogyan tudjuk a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket a gyümölcstermesztésben alkalmazni?
Precíziós technika alkalmazása a gyümölcstermesztés egyes munkafolyamataiban
A gyümölcsültetvények sokban különböznek a szántóföldi kultúráktól, nem tudjuk az ott kidolgozott módszereket „egy az egyben” átvenni. Maguk az ültetvények is nagyon sokfélék, és különböző problémákat vetnek föl. Egy kifejlett fákból álló dióültetvényben például a fák koronája alatt haladó traktor nem tudja a GPS jeleket megbízhatóan fogni, míg egy ribiszke vagy szamóca ültetvényben ez nem probléma.
Telepítés előkészítésében
Ültetvényünk akkor hasonlít legjobban a szántóföldre, amikor még nincsenek ott a fák, illetve cserjék. A telepítés előkészítése során tehát jól alkalmazhatjuk a precíziós gazdálkodás eszközeit. A talaj-előkésztés és tápanyagfeltöltés tervezéséhez részletes adatokat gyűjthetünk a terület állapotáról a pilóta nélküli kis repülő szerkezetekkel, a drónokkal, valamint a talaj felszínén haladó, traktorral vontatott eszközökkel. A műholdas helymeghatározással összekötve a területünk pontosan feltérképezhető. Egy előzetes szántás után a talaj színét fotózással, vízállapotát, pH-értékét, legfontosabb paramétereit elektromágneses indukcióval, tápanyagtartalmát infravörös szenzorokkal tudjuk felvételezni. Néhány jellemző pontról kell csak talajmintát venni a laboratóriumi vizsgálathoz a tápanyagtartalom és a talajszerkezet pontosabb meghatározásához. Az adatok alapján pontos képet kapunk arról, hogy az ültetvény különböző részein milyen a talaj szerkezete, minősége, tápanyagtartalma, vízmegtartó képessége.
Gyümölcstermesztők 21 évvel ezelőtt Amerikában használták először a precíziós technikát az almaültetvények telepítése előtt a tápanyagfeltöltés tervezéséhez. Jim Fleming Washington Államban 1994-ben telepítendő ültetvényeinek területére helyenként eltérő mennyiségű és összetételű tápanyagot juttatott ki, amivel elérte, hogy a heterogén területen is egységes volt a fák növekedése és terméshozama. Ehhez persze kiváló minőségű faiskolai anyag is kellett. Ezt a technikát azóta egyre többfelé alkalmazzák. Az ezzel kapcsolatos kutatások is megkezdődtek 1994-ben, elsőként az Oregoni Állami Egyetemen, Dr. Tom Righetti vezetésével, segítve a fejlesztéseket.
Magyarországi körülmények között fokozott jelentősége lehet ennek a technológiának, hiszen rendkívül heterogén területeken is létesülnek ültetvények, van ahol egy 10 hektáros táblában négy talaj főcsoport is megtalálható. Ezeken a területeken kizárólag a talajfoltokhoz alkalmazkodó tápanyag-utánpótlással és öntözéssel lehet megfelelő és egységes minőségű gyümölcsöt előállítani. Ez nemcsak a telepítés előtti tápanyagfeltöltést jelenti, hanem az ültetvény teljes élettartama alatt figyelembe kell vennünk a talajfoltokból adódó eltérő tápanyag- és vízigényt. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha általunk nem befolyásolható körülmények miatt nagy különbség van a fáink terméshozamában. Például egy lejtős ültetvényben az alsó részen lévő fák fagykárt szenvednek, a fölső részen pedig nem.
A telepítés során
A telepítés során is nagy segítségünkre lehet a precíziós technika. Nem kell hagyományos eszközökkel kitűzést végezni, hanem az oltványok a műholdas helymeghatározás segítségével kerülhetnek a végleges helyükre. A korszerű technika ma már 2 cm pontosságú helymeghatározást is lehetővé tesz. Nemcsak a fák, hanem a támrendszer és a jéghálók tartóoszlopainak helyét is pontosan és gyorsan meg tudjuk határozni GPS segítségével. Ezt már sok hazai ültetvény létesítésekor használták a szakemberek (1. kép).
1. kép: Ebben a hazai ültetvényben a jégeső elleni hálók tartóoszlopait műholdas helymeghatározással tűzték ki
Mint már utaltunk rá, az ültetvény működése során a precíziós technológia lehetőséget nyújt számunkra a tápanyag-gazdálkodás és az öntözés helyhez kötött alkalmazására a telepítés előtti adatok fölhasználásával, folyamatosan frissítve azokat a drónok és a földfelszíni szenzorok segítségével. Ez különösen ott előnyös, ahol a területünkön nem egységesek a talajadottságok. A legkorszerűbb precíziós szántóföldi gazdálkodásban ezt összekötik a gazdaságossági számításokkal is, és nem feltétlenül a maximális terméshozamra törekszenek, hanem arra, hogy a terület maximális nyereséget biztosítson. A gyümölcstermesztés egy kicsit másképp működik, de az mindenképpen közös a két területen, hogy nekünk sem a maximális termésmennyiségre, inkább a kiváló minőségre kell törekednünk. A precíziós technológia fontosságát hangsúlyozza, hogy a nagyobb ráfordítással előállított, jobb gyümölcsminőség mellett, lehetőségünk van a legjobb termőhelyi adottságú talajfoltokon a csökkentett tápanyag- és vízellátásra, ami nemcsak a költségek csökkentését, de a kisebb környezeti terhelést is lehetővé teszi.
Állományban
Az ültetvény állapotának folyamatos figyelésére és a problémák gyors felderítésére kiváló lehetőséget nyújtanak a drónok. A magasból jól látható, hogy hol vannak rossz kondícióban lévő, vagy rosszul termő részek az ültetvényben, hol jelentek meg eltérő lombszínű foltok, jelezve valamilyen tápanyaghiány vagy stresszhatás tüneteit. A kórokozók és kártevők megjelenésére utaló jelek is észrevehetők a magasból. A drónok természetesen nem helyettesíthetik a szakembert, aki rendszeresen nyitott szemmel jár az ültetvényben. Minden esetre a növényvédelem hatékonyabbá tételében is hasznunkra lehet a precíziós technika. A drónokkal nagyon sok információ gyűjthető, a kérdés az, hogy hogyan tudjuk ezeket fölhasználni ésszerűen és hasznosan. A drónok segíthetnek a termésbecslésben is.
Vannak olyan részei a termesztéstechnológiának, amiket a precíziós technika nem tud megoldani, ne is várjuk tőle. A metszés, a gyümölcsritkítás, az optimális gyümölcsterhelés beállítása, valamint a szüret, mind olyan munkafolyamatok, amelyek során a technika nem helyettesítheti az embert.
Európában a holland gyümölcstermesztők járnak az élen a precíziós technikák alkalmazásában. Magyarországon még csak elvétve és csak egyes elemeit alkalmazzák az ültetvényekben. Ugyanez a helyzet a környező országokban is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ebben a térségben is növekszik az igény a minél magasabb szintű automatizálhatóságra és távirányíthatóságra, különösen az olyan tulajdonosok részéről, akik befektetési céllal több száz hektáros ültetvényblokkokat hoztak létre. (Esetenként ezzel a szakmai alapokat próbálják pótolni, ami persze lehetetlen.)
Összefoglalva a mai helyzetet, a szkepticizmustól, de a túlzott lelkesedéstől is szeretnénk óvni a gyümölcstermesztőket, ha a precíziós gazdálkodásról van szó. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy azt mondjuk, ez nálunk úgysem fog működni. Meg kell találni az új technikai eszközök alkalmazásának azt a módját, ami ésszerűen segíti munkánkat és hozzájárul a gazdaságos, fenntartható gyümölcstermesztés minél jobb megvalósításához. Az eszközöket folyamatosan fejlesztik, figyelembe véve az ültetvények specialitásait is, így egyre jobban tudjuk majd ezeket használni. Ugyanakkor a technika öncélú alkalmazása nem biztos, hogy minden esetben segíti céljainak megvalósítását.
A kutatás és fejlesztés nemcsak az eszközök területén folyik, hanem a gyümölcstermesztés oldalán is. Amerikai kutatók most azt vizsgálják, hogy a vegyszeres gyümölcsritkítás, a metszés, a termőfelület-szabályozás és más technológiai műveletek során hogyan lehetne felhasználni a precíziós gazdálkodás eszköztárát. Ebben a munkában a Washingtoni Állami Egyetem jár az élen Dr. Stefano Musacchi és Dr. Jingjin Zhang vezetésével. A fák fényáteresztését, fényhasznosítását, a korona egyes részeinek fényellátottságát vizsgálják különböző fajoknál és művelési rendszerekben, a terméshozási és gyümölcsminőségi jellemzőkkel összefüggésben. Kutatásaik eredményeit várhatóan 8-10 éven belül lehet majd a gyakorlatban is hasznosítani.
Dr. Szalay László, Szentpéteri Tamás
BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék, Fruttamas Kft.
A cikk az Agrofórum Szaklap februári számában olvasható! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
Részletek >>>
(Agrofórum Oline)
