Az idén a tavalyinál is nagyobb területről takaríthatják be a feldolgozásra szánt zöldséget a gazdálkodók. Az előzetes becslés szerint az előző évi 110 ezer tonna helyett 130 ezer tonnányi alapanyag kerülhet szeptember végéig a gyárakba.
A tavalyinál is több ipari paradicsom kerülhet le idén a magyarországi földekről, a gazdálkodók ugyanis 200-300 hektárnál nagyobb területen ültettek a feldolgozásra szánt zöldségnövényből. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Időknek elmondta: az ipari paradicsom termesztés évről évre bővül.
Az elmúlt évben mintegy 1600 hektárról 110 ezer tonna paradicsomot takarítottak be a gazdálkodók. Ez a mennyiség az idén 20 ezer tonnával, 130 ezer tonnára emelkedhet. A termőterület nagyságát minden évben a feldolgozóipari kapacitás határozza meg.
A mostani bővülés is elsősorban annak tudható be, hogy a legnagyobb hazai feldolgozónak számító kecskeméti Univer Zrt. növelte kapacitásait, és nagyobb területre kötött szerződést a termelőkkel. Ledó Ferenc szerint ez a gyár dolgozza fel a hazai paradicsomtermés közel háromnegyedét, a maradékon pedig néhány kisebb feldolgozó osztozik.
Az ipari paradicsom termesztésének két fajtája ismert, a palántázás és az úgynevezett helyrevetés. Ez utóbbit április 10-15. körül kezdik a termelők, a palántázás pedig általában április 20-25. körül indul, a munkálatokkal május ötödikéig végeznek a gazdák. A vetést és a palántázást az idén megnehezítette a talajok magas nedvességtartalma, az átázott földeken kissé késve kezdődhetett meg a munka. Ennek ellenére mára utolérték magukat a gazdaságok, az elmúlt egy-két hét meleg és szeles időjárásának köszönhetően gyorsan száradtak a talajok, és szerencsére csapadékból is kevés hullott ebben az időszakban. – A szokásosnál 5-7 nappal később tudták elkezdeni a munkákat a termelők, de most már lassan helyreáll a rend – fogalmazott a FruitVeb elnöke.
Az ágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkra a hazai ipari paradicsom termesztés igazi sikertörténetté nőtte ki magát. Ma már egyetlen termelő sem kezd bele úgy az ültetésbe, hogy ne tudná, kinek és mekkora mennyiségben, milyen áron adja el a betakarított terményt.
A termelés szigorúan szerződésekhez kötött, amely nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora területről milyen mennyiséget vár a gyár, hanem a termesztéstechnológiára is fontos kitételek vonatkoznak. – Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során alaposan átrendeződött a piac, a termelők szelektálódtak, mára csak a legjobbak maradtak meg ezen a területen – emelte ki Ledó Ferenc. Bár a paradicsom szabad földön terem, az időjárási körülmények csupán 5-10 százalékkal befolyásolhatják a termésmennyiséget.
A teljes hazai termőterületen ugyanis a legkorszerűbb technológiával és fajtákkal dolgoznak a gazdálkodók. Az öntözés alapfeltétele a sikeres ipariparadicsom-termelésnek, de a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is a legprecízebb technológiával végzik el a termelők. Nem véletlen tehát, hogy míg 2010-ben egy hektárról átlagosan 30-35 tonnát takarítottak be az országban, mára a 70 tonnát is meghaladhatja az átlagtermés.
Ledó Ferenc megjegyezte azt is, hogy a magas hozamok elérése ma már alapvető feltétele az eredményes termelésnek. A felvásárlási árak ugyanis évek óta változatlanok. Az alapár egy kilogramm paradicsomra vetítve 25 forint körül alakul, erre rakódnak rá a különböző minőségi és egyéb szempontok alapján számított felárak.
Azok a gazdálkodók például, akik vállalják, hogy palántázással termelnek, magasabb összegre számíthatnak. Ezzel a módszerrel érhető el, hogy a szezon hosszabb legyen, a korán érő fajtákat így már augusztus 10-e körül be lehet takarítani. Ezeknek a fajtáknak azonban általában kisebb a hozama, mint a később érőknek, így a magasabb árral ezt a kiesést kompenzálja a feldolgozó. A gyár érdeke is, hogy sikerüljön széthúzni a betakarítást, így augusztus 10-től szeptember végéig vagy október elejéig folyamatosan érkezik a feldolgozásra szánt alapanyag.
