A cseresznye (Prunus avium) a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó, hosszú életű, csonthéjas gyümölcs. A hazai gyümölcsfogyasztásban jelentős szerepet játszik, az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. A termés jelentős része háztáji gazdaságokból származik. A cseresznye főbb hagyományos termőkörzetei Pest, Bács-Kiskun, Heves és Csongrád megye. A vadcseresznyealany a cseresznye számára legrégebben alkalmazott alany. Hazánkban a termesztett fontosabb cseresznyefajták: Münchebergi korai, Bigarreau Burlat, Szomolyai fekete, Germersdorfi óriás. Magyarországon a termőterülete 2 455 hektár, a betakarított éves termésmennyiség 10 551 tonna (KSH, 2017). A cseresznye főként friss gyümölcsként kerül a fogyasztók asztalára. Fontosabb kórokozói, károsítói: monília, nekrtotikus gyűrűsfoltosság vírus, klorotikus gyűrűsfoltosság vírus, fómás levélfoltosság, cilindrospóriumos foltosság, cseresznyelégy, fekete cseresznye-levéltetű, füstösszárnyú-levéldarázs. A cseresznye termesztési technológiájáról, szaporításáról, telepítéséről, metszéséről, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
2019. augusztus 6.
Az áremelkedés oka: a főbb termesztő országokban alacsony a termésmennyiség.
2019. július 31.
Július utolsó hetének időjárását főként a nagy változékonyság jellemezte. Zivatarfelhők jöttek- mentek az országban, kiszámíthatatlan valószínűséggel okoztak csapadékot, helyenként jeget is hozva. Kisebb körzetekben az eső intenzitása jelentős károkat okozott. A jelenlegi növény-egészségügyi helyzet a betegségeknek és a kártevőknek egyaránt kedvez, elsősorban a magas páratartalom és az erős éjszakai harmatképződés miatt. A talaj átmeneti magas nedvességtartalma kedvező mikroklímát teremt a kórokozók számára, de több kártevő rajzása ismét erősödött.
2019. július 24.
Az elmúlt időszakot a viszonylag nyugodt, fronthatástól mentes időjárás jellemezte. Záporok, zivatarok csak az ország kisebb térségeiben zavarták meg a nyárra jellemző 30 C feletti nappali hőmérsékletet. A tartósan száraz időben alig van éjszakai harmatképződés, emiatt az időjárás most elsősorban a kártevőknek alakul kedvezően.
2019. július 2.
J. Erzsébet kérdése: A cseresznyefám gyümölcsei már letermettek. Milyen növényvédelmi teendőkre van még szükség a nyár folyamán? Mire figyeljek oda?
2019. június 26.
Cikkünkből megismerheti a kedves Olvasó a Germersdorfi, a Heldelfingeni óriás, a Szomolyai fekete és a Katalin cseresznyefajtákat.
2019. június 18.
A borsót most az akácmoly és a borsómoly veszélyezteti, még a zöldborsó állományokban is, a termés megrágásával.
2019. június 12.
Miközben április utolsó napjaiban a Heves megyei Csány határában, Sasteleken fekvő gyümölcsültetvényben növényvédelmi beavatkozások folytak, addig működött az öntözőrendszer is a cseresznyefák tövében. Az utóbbi évek aszályos időszakaiban a termésbiztonság és a nagy méretű, ízletes gyümölcsök érdekében minden eszközzel javítani kell a mikroklímát.
2019. június 7.
A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.
Mint minden csonthéjas fajnál, a vesszők végén ezeknél is mindig hajtásrügyek alakulnak ki, a vesszők oldalán, a nóduszokon pedig virágrügyeket és hajtásrügyeket találunk. Hasonlóság közöttük, hogy a kajszitól és az őszibaracktól eltérően a cseresznyénél, a meggynél és a szilvánál egy virágrügyből nem egy, hanem 2-3 virág képződik. Virágzáskor így…
Lapszám:
2019. június
Év:
2019
Hónap:
június