Címke: Zöldségtermesztés

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

A beruházással ki tudják elégíteni a piaci szereplők tápkockás palántagyártás tekintetében felmerülő igényeit, és a határ menti, Romániában tevékenykedő zöldségtermesztőket is meg tudják célozni.

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot.

Az öntözési technika fejlődése, a precíziós öntözés, egyre szigorúbb követelményeket támaszt a vízminőséggel szemben. Pontos víz- és tápoldat-adagolásnál használatos szórófejek és csepegtető testek rendkívül érzékenyek a vízminőségre, gyorsan eldugulnak, használhatatlanná válnak.

Szakcikkünk a trágyázás időzítésének és a tápanyagok megosztásának fontosságát ismerteti a szabadföldi zöldségtermesztésben.

Az elmúlt években a mezőgazdaságban jelentkező súlyos munkaerőhiány különösen érintette a nagyszámú szakképzett és megbízható munkást igénylő zöldségtermesztési ágazatot.

Ha a stressz okozta változások és reakciók élettani összefüggéseit jól ismerjük, úgy azokat a növénytermesztési technológiákba beépíthetjük.