Ebben a hónapban is roskadoznak a polcok és a növények a sok idényzöldségtől és -gyümölcstől. Ha a fűszerkertbe visz az utunk, onnan is csipegethetünk kedvünkre. Lássuk, milyen növények szezonálisak augusztusban!
Januárban közelebbről megismerkedtünk a naspolyával, februárban a kökénnyel, márciusban a rukkolával, a spárgával és a kivivel, áprilisi vendégeink a metélőhagyma, a lestyán és a bordás kel voltak, májusban pedig a rebarbarával és a mángolddal lettünk közelebbi ismerősök.
Ezt követően a nyár tartogatta az igazán bőséges választékot: júniusban kibővült a szezonális gyümölcsök listája, és a legtöbb zöldségnövényünk is velünk tartott még tavaszról – a nyár első hónapjában mind közül a fekete ribizlivel és a vörös cikóriával ismerkedtünk meg közelebbről.
A július hónap sem fukarkodott a kert értékes termékeivel, ugyanis bőséggel fogyaszthattunk ebben a hónapban is szezonális zöldségeket és gyümölcsöket: közülük a sárgadinnyét és a csillagtököt (patisszont) emeltem ki.
Ezt követően sem ér véget a terülj-terülj asztalkám, hiszen augusztusban is sűrűn kijárhatunk a kertbe szüretelni, vagy a zöldségespultok polcain válogathatunk a hazai terményekből. Ebben a hónapban az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények szezonálisak:
Zöldség | Gyümölcs | Fűszernövények |
Burgonya, Paradicsom, Csicsóka, Cukkini, Padlizsán, Patisszon, Petrezselyemgyökér, Zellerszár, Sárgarépa, Mángold, Sóska, Fodros kel, Karalábé, Karfiol, Édeskáposzta, Lila káposzta, Kelkáposzta, Endíviasaláta, Radiccio, Jégsaláta, Fejes saláta, Cékla, Fekete retek, Fokhagyma, Lilahagyma, Póréhagyma, Snidling (metélőhagyma), Újhagyma, Vöröshagyma, Kukorica, Sütőtök, Tök, Uborka, Zellergumó, Zöldbab, Zöldpaprika | Alma, Körte, Szilva, Áfonya, Szeder, Füge, Görögdinnye, Nektarin, Őszibarack, Sárgabarack, Sárgadinnye, Szőlő, | Bazsalikom, Tárkony, Kapor, Menta, Citromfű, Kakukkfű, Petrezselyemzöld |
A zellernek főként a gyökerét szokták fogyasztani levesbe, vagy húsok mellé köretnek, párolt zöldségként. Nyersen fogyasztva kiváló lúgosító hatása van. Gyökerénél a szárzeller része még értékesebb, hisz tápanyagokban sokkal gazdagabb, mint a gumó. Hozzáférhetősége szinte egész évben biztosított, ezért télen is az egyik legstabilabb tápanyagforrás.
A szárzellernek (vagy zellerszárnak) a zsenge és ropogós levélszárait használjuk főként. Termesztése során, ha földdel takarjuk, világosabb lesz a színe – ez a halványítás, innen ered a neve is. Íze friss, kissé borsos zamatú. B1-, B2-, C-vitamint és sok ásványi sót – káliumot, kalciumot, foszfort, vasat – tartalmaz.
Fogyasztásával többek között
- segíti kordában tartani a szervezet sav-bázis egyensúlyát és segít megakadályozni a test elsavasodását;
- természetes módon csökkenti a gyulladást a szervezetben (asztma, bélgyulladás, ízületi gyulladás, bőrbetegségek, torokgyulladás);
- segít szabályozni a vércukorszintet;
- izzasztó és méregtelenítő hatású;
- erősíti az immunrendszert;
- segít a fogyásban (tisztítókúra idején a kipréselt levét szokták inni);
- segít lenyugodni szorongás vagy pánikroham esetén;
- egyensúlyba hozza a petefészek és mellékvese funkcióit.
A zellerszár azon kevés zöldségek egyike, amelyeket gyümölccsel is bátran fogyaszthatunk, sőt nem is terheli meg az emésztést, és nem okoz erjedési folyamatokat a két különféle táplálék együttes hatása. Éppen ezért vegyes gyümölcsturmixokba, smoothie-kba is bátran tehetjük.
Nézzük, van-e lehetőségünk ezt a csodanövényt termeszteni otthon: az az igazság, hogy a zeller nem tartozik a legigénytelenebb növényeink közé, de ettől függetlenül sikerrel nevelhető konyhakertben is. Mindenképp napos helyet keressünk a számára, mivel elég fényigényes.
A talajok közül a tápanyagban gazdag, középkötött, vályogos, nedves, de nem pangó vizes talajokat kedveli. Olyan helyre célszerű ültetni, ahol az ütletést megelőző évben, vagy az ültetés évében tavasz elején történt trágyázás.
A fényigényéhez hasonlóan a zeller vízigénye is magasabb, mint a többi gyökérzöldségé, ezért gyakori öntözést igényel. Emellett érdemes takarnunk az ágyás talaját is vagy szalmával, vagy fűnyesedékkel a sorok között. A mulcsozás hatékonyan akadályozhatja meg a gyomövények kelését is, ami nagy előny, mivel a zeller betakarításáig nem szabad a gyomlálásról megfeledkezni.
Sajnos a zellert több kártevő is károsíthatja, közülük is a levéltetvek a legfontosabbak, a betegségek közül pedig a szeptóriás levélfoltosság, a fómás gumóvarasodás és a zellermozaik támadhatja meg.
Földünk mediterrán térségéből származó gyümölcstermő fás szárú növény a füge, mely egész Európát is meghódította már. Számos fajta közül választhatunk, amelyek elérhetik a 1,5-4 méter közötti magasságot is. Apró virágai áprilistól, szeptemberig nyílnak, majd a nyár folyamán érleli a növény az ízletes, vitamindús, lilás vagy zöldes terméseit.
Ha szeretnénk a kertünkben minden évben termő, egészséges fügefát nevelni, akkor első körben keressünk számára egy meleg, napos helyet, ahol minimum 8 órát éri a napsütés a növényt.
Rendkívül vízigényes, ezért ajánlott tavasztól őszig bőségesen öntözni, főleg ha dézsában vagy nagyobb edényben tartjuk, és nem szabadföldben kiültetve. Ezenkívül ne feledkezzünk meg a tápanyag-utánpótlásról sem.
A fiatal fügefát mindenképpen teleltetni kell, mert nem bírja a mínuszokat. Az idősebb, több éves, kiültetett fákat pedig takarjuk be télire, így védjük a gyökeret és az ágakat a fagyástól.
A fügefát ajánlott gyakran metszeni, pontosabban ritkítani, mivel a fiatal fügefák inkább szélességükbe nőnek, és nem felfelé. A metszést a tavaszi rügyfakadás előtt érdemes elvégezni, február végén, március elején. Nagyon fontos, hogy az ágakat mindig egy rügyig, vagy az elágazódásig vágjuk vissza. A metszést érdemes évente vagy kétévente megismételni.
A fiatal növényeket csak kisebb mértékben vágjuk vissza, míg az idős növényeket már drasztikusabban metszhetjük. Viszont arra figyeljünk, hogy a füge mindig a másodéves ágakon, vagyis az előző évi hajtásokon hozza a termést, így ha túlzottan visszavágjuk a növényt, akkor nem fog abban az évben teremni!
A füge magas vitamin- és rosttartalmú gyümölcs, amelyet frissen és szárítva is fogyaszthatunk. Jelentős kalcium- és káliumforrás, emellett számottevő az A-, C- és E-vitamintartalma. Ezenkívül omega-3 és omega-6 zsírsavtartalmával segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ha frissen szedjük, szinte azonnal meg kell enni, mert könnyen penészedik. Ha nem tudjuk rögtön elfogyasztani, készítsünk belőle lekvárt, vagy szárított, aszalt formában is eltárolhatjuk.
Kapcsolódó cikkek:
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Június
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Május
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Április
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Március
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! – Január és február
- A fokhagyma jótékony hatásai a kerttől az asztalig
- Értékes zöldségnövényeink I. rész
- Értékes zöldségnövényeink II. rész
- Különleges zöldségnövények