Pedig lehetne, sőt, kellene, hogy csökkenjen a fertőzési nyomás, csökkenjen a veszély és csökkenjen a kijuttatott kemikália mennyisége.
Pedig lehetne, sőt, kellene, hogy csökkenjen a fertőzési nyomás, csökkenjen a veszély és csökkenjen a kijuttatott kemikália mennyisége. Azon lehet vitatkozni, hogy mikor jön el a nyár vége. Sokan (a Balaton partján) augusztus 20-át tekintik a forduló pontnak, míg mások még szeptember elején is nyarat éreznek. Mindenesetre az időjárásunkban már érzékelhető a változás. Még mindig vannak forró nappalok, de éjszaka már 12-15 oC-ra csökken a hőmérséklet, ami aztán bőséges harmatot eredményez. A reggeli nedvesség lassan szárad fel, tartósan kedvező körülményeket teremtve a még mindig aktív kórokozóknak. Ha ehhez még társul egy-egy csapadékos nap, akkor továbbra is megmarad a kórokozók fertőzési nyomása, továbbra is aktív védekezésre sarkall bennünket.
AGROFÓRUM IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS >>>
Korai még a visszatekintés, de azért röviden megállapítható, hogy ezen a nyáron szinte minden héten, gyakran hétvégére időzítve, esett az eső, s a nedvesség, párásság csak időlegesen szűnt meg. Ez volt a jellemző az elmúlt hétre is – augusztus 9-én 34 oC, majd 10-én 15 oC és eső. Hasonló változékonyságot ígér a meteorológiai előrejelzés mostanság is. Tipikusan augusztus 20-a előtt eső, majd ünnepünkön napsütés, s azt követően ismét eső.
A termesztett növényeinket vizsgálva beszélni kell a kukoricáról. Igazából szép állományokat lehet látni, egyelőre súlyos kártétel nem mutatkozik. Mégis, ha közelebbről tekintjük meg a növényeket, akkor meglátjuk az amerikai kukoricabogár imágóit. Igaz, a fertőzöttség mértéke kissé alacsonyabb a tavalyinál, de még így is elég bogarat találunk ahhoz, hogy a védekezésre gondoljunk. Mostanra a kukorica virágzása általánosan befejeződött, a bajusz leszáradt, így a bogarak új táplálékforrás után néznek, általánosan telepednek át a csővégekre, s rágják a fejlődő szemeket.
Amerikai kukoricabogár lárvakártétel – volt elég eső, így túlélte a kukorica, sőt, szép csövet hozott
Ehhez társul a gyapottok-bagolylepke kártétele, hernyója szintén a csővégeken rág. A szex-feromon csapdák emelkedő számban fogják a hím lepkéket (50 db/hét feletti szám). Aki ennél pontosabb megfigyelést akar tenni, annak a tojásrakást kell megállapítani. A fehér tojásokból kb. 4-5 nap múlva jönnek elő a kis lárvák. Ez az az időpont, amikorra a kezelést időzíteni kell.
A kukoricamoly hernyója szintén a csöveket keresi, tehát betársul az előbbi kettő mellé. Együttesen már olyan kártevő potenciált alkotnak, ami mindenképpen indokolja a védekezés elvégzését. A kártételük nyomán megtelepedik a fuzárium. Ez most még csak kezdeti jelleggel figyelhető meg, de a kártétel kiteljesedésével biztosra vehető a fuzárium fertőzés erősödése, a csőpenész terjedése. Ez utóbbi ellen közvetlenül nem tudunk védekezni, tehát a hajlamosító tényezőket (kártevő rágások) kell megelőzni, csökkenteni.
A napraforgó állományok szintén ígéretes képet mutatnak, a kaszatok már a citromérés stádiumot elérték. A levél- és szárfoltosságok nem értek el jelentős fertőzést, s ezek várhatóan már nem okoznak gondot. Nem lehet ilyen egyértelmű állásfoglalást adni a szürkepenészes tányérrothadásról. Igaz a fertőzés mértéke egyelőre még csak alacsony szinten mozog, de figyelembe véve a fertőzésnek kedvező körülményeket az állományok folyamatos megfigyelése mindenképpen indokolt. A védekezésre – a betegség terjedése esetén – csak egyetlen mód mutatkozik, az időben elvégzett deszikkálás. Ez a beavatkozás megállítja a növény, s vele együtt a kórokozó életfolyamatait is. Ez azért sem idegen gondolat, mert a normál termesztési technológia szerint is indul az állományszárítás, természetesen a fajta, érés, betakarítás ütemezése szerinti időzítéssel.
Kukoricamoly kárkép
Néhány táblán a gyomirtások hatása elmaradt a várakozásoktól, ennek következtében főleg a parlagfű gyomosít. Mostanra az állományokon belül is virágzik, nem beszélve a tábla széleken található, fává nőtt példányokról. E problémán is segít a deszikkálás.
A napraforgó tápnövénye a gyapottok-bagolylepkének, de ebben az évben az említett kártevő kevésbé támadta meg a tányérokat, csak helyi szintű felszaporodás követelheti meg a védekezést. Ilyenkor (a betakarítás előtt 2-3 héttel) már figyelni kell az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre.
A hagyma betakarítása folyamatos, itt már sem teendő, sem lehetőség nem adódik.
A burgonyában sincs tennivaló, általában túl vagyunk a lomb kaszálásán, esetleg a lomb önmagától leszáradt. Ez azt is jelenti, hogy a burgonyabogár nem találja megfelelő tápláléknak a növény lombozatát, így tovább vándorol tápnövényt keresve. A paradicsom, esetleg tojásgyümölcs ismételten veszélyben van.
Mit is termesztünk itt – parlagfüvet vagy kukoricát?
Említésre került már a parlagfű a napraforgó kapcsán, de nemcsak ott, hanem a szója állományokban is erősen gyomosít. E növény esetében is elégtelen hatást adott az alap gyomirtás (legalább is ez gyakori panasz), s a parlagfű megerősödött.
A parlagfű kapcsán meg kell említeni, hogy a növény általánosan virágzik, súlyos allergiás tüneteket okozva sokaknál. Más oldalról ez aktivizálta a hatóságot, hogy érvényt szerezzen a védekezési kötelezettségnek. Folyik a légi felderítés, a megyei Kormányhivatalok Növény- és talajvédelmi Osztályai a területi bejárásokkal pontosítják az észleléseket, illetve elindítják a bírságolási eljárást.
Ennek kivédésére a korábbi kaszálásokat meg kell ismételni (volt csapadék, s erős a növekedése a gyomnak), el kell végezni a tarlóápolást. Sok helyen látni még mindig gyomosodott tarlót, tarlóhántásra várva. Segíthet még a gyomosodott a táblaszélek kaszálása is. Sajnos a korábban gyomirtott, de elgyomosodott táblák utólagos kezelésére már nincs lehetőség.
Káposztamoly
Nem foglalkoztunk a káposztafélékkel eddig, de most a hosszú tenyészidejű, késő ősszel betakarítható növények védelme érdekében meg kell említeni, hogy a bagolylepkék úgy általában felszaporodnak a nyár végére. Többek között a káposzta-bagolylepke is, amely híres nagy étvágyáról, s arról, hogy a fejbe rágva a teljes fejet tönkre teszi. A védekezést úgy kell időzíteni, hogy még a fej belsejébe jutás előtt „elkapjuk”.
A káposztamoly kisebb méretű kártevő, de szapora, és a levelek rágásával ez a faj is rontja a termés minőségét. Az őszi állományokban gyakran felszaporodik, most is ez várható.
A szabadföldi paprikában visszaszorult a baktériumos levélfoltosság, főképpen a folyamatosan végzett védekezéseknek köszönhetően. Ennek ellenére a hajlamosító körülmények (tartós nedvesség) fennállnak, vagyis a védekezés elmaradása esetén továbbra is veszélyeztet a kórokozó. A paprikát, magát a termést fenyegeti a baktériumos bogyórothadás. E betegségnél a nedvesség, a meleg és a sérülés együttesen biztosítja a kedvező körülményeket.
Fentiek miatt fontos a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés. A kártevő mostanság rakja tojásait, majd a pár napon belül kikelő lárvák berágnak. A csapdák itt is nagy számban fogják a repülő egyedeket, heti 10 db is kerül a csapdákba. Maga a hernyó által okozott kár is indokolja a védekezést, s a másodlagos kár, a baktériumos bogyórothadás megerősíti ezt.
A jó étvágyú káposzta-bagolylepke kárképe
Még két gondolat a gyapottok-bagolylepkéhez: szereti a paradicsomot is, legyen az üzemi méretű tábla vagy kiskertben dédelgetett néhány tő. E növény termésébe is gyorsan berág, ott fejlődik, majd egy nagyobb méretű (2-3 mm) lyukat hagyva maga után kirág. Sokszor csak ezt vesszük észre, ami már elkésett észlelés, ekkor már ezzel a károsítással sokat tenni nem tudunk. Más oldalról fontos figyelmeztetés, hogy a kártevő ott garázdálkodik, újabb lárva újabb berágása várható, tehát a gyors beavatkozás még segíthet.
Azok, akik muskátlival szépítik ablakukat, erkélyüket ilyenkor nyár végén tapasztalhatják, hogy az addig folyamatosan virágzó dísznövény hirtelen nem hozza új virágjait, elmarad a virágözön. Ennek is lehet oka a gyapottok-bagolylepke, ugyanis nagyon szereti a muskátli virágját, gyakran telepszik erre a növényre. Közelebbről vizsgálva észrevehetjük, hogy a növény hozta a bimbóját csak az nem tudott kinyílni. A kártevő hernyója berágott, kiodvasította a bimbó belsejét, így nem volt minek szirmot bontani.
Itt is van lehetőség a védekezésre, de azt nagyon behatárolja a lakótér közelsége.
A védekezés lehetőségeiről
Szinte mindenre adtunk már védekezési javaslatot, de a deszikkálás termékeit, módját nem tárgyaltuk eddig. Természetesen ez a beavatkozás sem csodaszer, de a szerek megfelelő megválasztásával egy betakarítási sort lehet kialakítani, így a betakarító gépek jól kihasználhatók, illetve a termés is optimális időben kerül a magtárba.
Ezt már megkóstolta a gyapottok-bagolylepke hernyója
Más oldalról a dózis helyes megválasztásával a deszikkáló hatás mellett a gyomok „leperzselését” is el lehet érni, ami ismét technikai segítséget nyújt a betakarításban. Igazából 3 hatóanyag köré csoportosíthatók a készítmények, ezek a bromoxinil, a diquat-dibromid és a glifozát. Az állományszárítási idő 7 (diquat-dibromid), 10 (bromoxinil) és (10)-14 (glifozát) nap között változhat.
A káposztafélék hernyókártevői ellen az indoxakarb, spinozad hatóanyagú termékek valamelyikét, de jó időzítéssel egy piretroidot is használhatunk.
A lakótér közelében található dísznövények védelmében rovarkártevők ellen a Mospilan 20 SP (SG) készítmény vethető be, természetesen a család és a kedvencek elkülönítésével.
Kertdoktor
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@agroforum.hu címen.
