Gyümölcs

A nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a jégvédő háló

Debreceni Egyetem

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

A jégvédő háló gyümölcsösök vízháztartására gyakorolt pozitív hatását a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének egyhektáros almaültetvényén monitorozták a kutatók két éven át. A pigment- és nedvességtartalmi eltérések mérése mellett termográfiai és spektrális elemzési módszerekkel is végeztek felméréseket a fák lombozatában, melyekkel a gyümölcsös vízellátottságáról, egészségi állapotáról próbáltak következtetéseket levonni. A távérzékelésre alapozott technológiák alkalmazása lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés, így kevésbé vegyszer- és munkaigényesek.

– A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra, a lombozat pigment- és nedvességtartalma szignifikánsan magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók. A jelenség a spektrális felmérés alapján is jól nyomonkövethető. Hőkamerás megfigyelés bizonyította, hogy a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Kimutathatóvá vált tehát a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása közvetlenül a lombozat mérésén keresztül, illetve az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, javítva a termésbiztonságot – összegezte a kutatás eredményeit Nagy Attila, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.

A kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak, egyikük a témában írt szakdolgozatával elnyerte nemrég a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc kategóriában. Kiss Ágnes Budapesten, a Vl. Magyar Öntözéstechnikai Konferencián és Kiállításon vette át az elismerést.

Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nemcsak almásban, hanem körte, kajszi- és őszibarack állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány összetételét, egészségi állapotát, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Emellett létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert. Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen, míg kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály hatása és mértéke.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és több lábon állás, avagy hogyan csinálják Svájcban?

2025. szeptember 19. 08:10

UFO cseresznye, Redlove® alma és fóliatakarás – svájci példák, amikből a magyar termelők is inspirálódhatnak.

Almaborhoz speciális fajták kellenek

2025. szeptember 12. 08:10

Az almabor-készítéshez különleges, magas tannin- és cukortartalmú fajták kellenek – világszerte új lendületet kapott a cider.

Miért pusztulnak a rügyek? A klíma és a fajtaválasztás a kulcs

2025. szeptember 10. 08:10

A kajszi és az őszibarack termésbiztonságát egyre jobban fenyegeti a klímaváltozás: korai virágzás, fagyérzékenység, veszélyben a termés.

A füge metszés nélkül is terem – de vajon jobban?

2025. szeptember 5. 08:10

A füge mediterrán eredetű növény, amely hazánkban is kedvelt gyümölcs. De vajon érdemes metszeni, vagy jobb, ha természetesen fejlődik?

24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum - előtérben az új károsítók és a precíziós növényvédelem

2019. október 19. 08:37

Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet.

Egy tonna búza termelése során mennyi szén-dioxid keletkezik? És hogyan ellensúlyozható?

2023. október 29. 07:10

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a nyíregyházi tanácskozáson. A szakmai rendezvényen a Debreceni Egyetem tartamkísérleteinek eredményeit is bemutatták.

Rátonyi Tamás: precíziós növénytermesztés nélkül nincs továbblépés!

2019. január 18. 10:51

A kutatók - és szerencsére mára már a gazdálkodók többsége is - úgy gondolják, hogy fontos a precíziós növénytermesztés minél szélesebb körű alkalmazása. A kor igényeinek megfelelve szükségszerűvé vált egy olyan képzés létrehozása, ahol az agrár vagy műszaki végzettséggel rendelkező szakemberek piacképes tudáshoz jutnak.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.