Növényvédelem
Növényvédelem

Levéltetvek a lonc-fajokon, III. rész

Levéltetvek a lonc-fajokon, III. rész

Agrofórum Online

A Prociphilus nembe világszerte mintegy 45 faj tartozik. Magyarországon a nem 5 faja fordul elő.

A cikk I. és II. részében a hazai loncokon károsító levéltetvek közül 4 fajt ismertettünk. A III. (befejező) részben az ötödik levéltetű fajt mutatjuk be, amely a Prociphilus nembe tartozik.

Prociphilus xylostei DE GEER, 1773

A Prociphilus nembe világszerte mintegy 45 faj tartozik. Ezek a fajok többé-kevésbé egyenletesen oszlanak el az északi féltekén, körülbelül 20 Észak-Amerikában, 7 Európában, 3 Közép-Ázsiában és 15 Kelet-Ázsiában. Sok faj életciklusa ismeretlen.

Az ivaros nemzedékek elsődleges gazdanövényei a Rosaceae, Caprifoliaceae és Oleaceae család fajai közül kerülnek ki. A másodlagos gazdanövények a különböző tűlevelűek. Az itt fejlődő parthenogenetikus nemzedékek a gyökereken élnek.

A Prociphilus nemzetségbe tartozó fajok testmérete tág határok között (1,5-4,0 mm) változik. Jellemző tulajdonságuk, hogy potrohcsöveik általában hiányoznak, és a különböző fejlődési alakoknak (beleértve az ősanyákat is) jól fejlett viaszmirigyeik vannak.

Magyarországon a nem 5 faja fordul elő. Mindegyikre jellemző, hogy szívogatásukkal az elsődleges gazdanövényeiken laza, torzult levelekből álló levélfészkeket okoznak.

A hazai Prociphilus fajok levélfészkeinek összehasonlítása több helyen és időpontban
1. kép: A hazai Prociphilus fajok levélfészkeinek összehasonlítása több helyen és időpontban

1. belső kép: Prociphilus bumeliae és Prociphilus fraxini – kőris gubacstetvek.Budapest, XI. 2016.04.28. Gazdanövények: Fraxinus fajok. Az említett két gubacstetű levélfészkei (álgubacsai) nem különíthetők el egymástól.

A fajok meghatározásához a levélfészkekben kifejlődő szárnyas migránsok csápjainak és a fej viaszpórusainak vizsgálata szükséges. Mivel ehhez megfelelő szakismeret és eszközök szükségesek ezért számos irodalmi forrás a két fajt együtt tárgyalja.

2. belső kép: Prociphilus fraxinifolii – amerikai kőris-hajtástetű, Budapest, XI. 2019.07.10. Gazdanövény: Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

3. belső kép: Prociphilus osmanthae – illatcserje-gubacstetű, Budapest, XI. 2020.05.08. Gazdanövény: Osmanthus x burkwoodii – Burkwood-illatcserje

4. belső kép: Prociphilus xylostei Budapest-Hűvösvölgy, 2014.05.06. Gazdanövény Lonicera tatarika – tatár lonc

A hazai Prociphilus fajok szárnyatlan nőstényeinek összehasonlítása több helyen és időpontban
2. kép: A hazai Prociphilus fajok szárnyatlan nőstényeinek összehasonlítása több helyen és időpontban

1. belső kép: Prociphilus bumeliae és Prociphilus fraxini – kőris gubacstetvek.Budapest, XI. 2016.04.28. Gazdanövények: Fraxinus fajok.

2. belső kép: Prociphilus fraxinifolii – amerikai kőris-hajtástetű, Budapest, XI. 2019.07.10.

3. belső kép: Prociphilus osmanthae – illatcserje-gubacstetű, Budapest, XI. 2020.05.08.

4. belső kép: Prociphilus xylostei Budapest-Hűvösvölgy, 2014.05.06.

A képek jól mutatják a felsorolt fajok szárnyatlan nőstényeinek bőséges viasztermelését. A potrohcsövek és a farok vizsgálata a viaszgyapjú eltávolítása után lehetséges.

A Prociphilus xylostei fajnak hivatalos magyar neve nincs. Az angol „Eurasian woolly honeysuckle aphid” nevét magyar nyelvre eurázsiai gyapjas lonc-levéltetű-nek fordíthatjuk. A név pontosan leírja az egyedek jellemző alaktani tulajdonságát, a test hátoldalát fedő fehér viaszgyapjú jelenlétét.

A faj a világon széles körben elterjedt. A GBIF internetes adatbázis (letöltés:2024.05.02.) a Természettudományi Múzeum, London adataira hivatkozva az következő európai országokat említi: Csehország, Dánia, Egyesült királyság, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország, Svájc. Ázsiában India, Japan, Kazahsztán, Kína, Pakisztán, de behurcolták Észak-Amerikába is.

Magyarországi előfordulását Szalay-Marzsó, L. (1969) közölte Stagona xylostei néven tatár loncról (Lonicera tatarica).

Szelegiewicz, H. – Szalay-Marzsó L. (1999) a Kárpát-medencében csak Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Magyarországról (Budapest) jelzik. Elsődleges gazdanövényei az ükörkelonc és tatárlonc (Lonicera xylosteum, L. tatarica), másodlagos gazdanövényei a lucfenyő- (Picea) fajok, amelyek gyökerén élnek.

Magyarországon nem gyakori faj. A kártevők gyűjteményes fényképezése során (2004-2024) csak két alkalommal (Budapest – Hűvösvölgy, 2014.05.06. és Budapest, XI. 2020.05.10.) találtuk meg a faj egyedeit a tatárlonc levelein.

A levélen okozott tünetek:

A Prociphilus xylostei által sodrott és görbült levelek egy hajtáson
3. kép: A Prociphilus xylostei által sodrott és görbült levelek egy hajtáson. Budapest – Hűvösvölgy, 2014.05.06.
Csőszerűen összesodródott és kigöngyölt levél fonáki oldala egy kolóniával
4. kép: Csőszerűen összesodródott és kigöngyölt levél fonáki oldala egy kolóniával. Budapest – Hűvösvölgy, 2014.05.06. 

A keretezett belső képen a levél eredeti – a főérrel párhuzamosan a levélfonák irányába összesodort – állapotában látható. A kép többi része ugyanezt a levelet mutatja az óvatos kigöngyölés után. A levél felső oldalán sárga foltosan márványozott levelek hasonlítanak a közönséges lonc-levéltetű – Rhopalomyzus lonicerae által okozott kárképre.

A hasonló tüneteket okozó két faj azonban biztonságosan és egyszerűen elkülöníthető a levélfonákon található levéltetvek szemrevételezésével. A közönséges lonc-levéltetű szárnyatlan egyedei krémsárgák, „csupaszok”, az eurázsiai gyapjas lonc-levéltetű (Prociphilus xylostei) egyedeit azonban fehér viaszgyapjú bevonat fedi (lásd az 5. sz. képet).

A kolóniákat a hangyák nem látogatták. Az egyedek által kibocsátott mézharmatcseppeket is finom viaszbevonat fedi, ezáltal azok könnyebben kigurulhatnak a levélsodratból.

A közönséges lonc-levéltetű (1.) és az eurázsiai gyapjas lonc-levéltetű (2.) szárnyatlan alakjainak összehasonlítása
5. kép: A közönséges lonc-levéltetű (1.) és az eurázsiai gyapjas lonc-levéltetű (2.) szárnyatlan alakjainak összehasonlítása. 1.: Budapest, XI. 2024.03.31. – 2.: Budapest, XI. 2020.05.10.
Egy kolónia néhány egyede az összesodort levél fonáki oldalán
6. kép: Egy kolónia néhány egyede az összesodort levél fonáki oldalán. Budapest, XI. 2020.05.10.

A fiatalabb lárvák háti felületén a fehér viaszgyapjú vékonyabb és a test eredeti zöldessárga színe részben látható. Az idősebb lárvákon a viaszgyapjú sűrűbb, a leghosszabb és a legvastagabb viasz-szálak a potroh hátulsó részén találhatók.

Egy lárva háti nézete
7. kép: Egy lárva háti nézete. Budapest, XI. 2020.05.10.
Egy lárva hasi oldala
8. kép: Egy lárva hasi oldala. Budapest, XI. 2020.05.10.

A test hasi/ventrális felületét finom viaszpor fedi, rajta hosszú viasz-szálak nem találhatók.

Egy szárnykezdeményes lárva dorzális nézete, a viaszgyapjú eltávolítása után
9. kép: Egy szárnykezdeményes lárva dorzális nézete, a viaszgyapjú eltávolítása után. Budapest, XI. 2020.05.10.

Az InfluentialPoints.com levéltetű specialista weboldalon olvasható, hogy az ősanyák összes utódából szárnyas (migráns) egyedek fejlődnek.

Kolóniák a már fásodó vesszőkön
10. kép: Kolóniák a már fásodó vesszőkön. Forrás: GBIF adatbázis

Külföldi megfigyelések szerint a levélsodratokban szívogató egyedek egy része a lonc fásodó vesszőinek kérgére vándorol át és ott távolabbról is jól látható bőséges fehéres viaszgyapjút választanak ki.

A képen bemutatott kárképpel saját vizsgálataink során nem találkoztunk.

A tavasszal kifejlődő szárnyas migránsok a másodlagos gazdához, a lucfenyő (Picea abies, Picea obovata) és (esetenként) a fenyő (Abies) vékonyabb gyökereihez repülnek és ott parthenogenetikus nemzedékekben szaporodnak. Október-novemberben az ivaros alakokat szülő ún. sexuparák a fenyőről visszatérnek a loncra. Az ivaros alakok megjelenése után a megtermékenyített nőstények a rügyek tövéhez és a kéreg repedéseibe rakják az áttelelő petéiket.

A loncon károsító hazai levéltetvek természetes ellenségei között Győrfi, J., Bajári, E. (1962) említik az Aphidius urticae fürkészdarazsat amely a Rhopalomyzus lonicerae és a Prociphilus xylostei parazitoidja. Ez a fürkészdarázs élősködik még Microlophium carnosum BUCKTON, 1876 és a Hyadaphis passerinii (Del Guercio, 1911) levéltetveken is.

A Microlophium carnosum levéltetű Magyaroszágon is megtalálható, a kolóniák a csalán fajokon szívogatnak. A Hyadaphis passerinii (elsődleges gazdanövényei a loncok) megtalálható Európában és a Közel-Keleten, valamint Ázsia egyes részein, behurcolták Dél-Afrikába, Ausztráliába és Amerikába is, de hazai előfordulását még nem jelezték.

Az Aphidius nemből több fajt is hasznosítanak a biológiai védekezésben szabadföldön és zárt termesztő berendezésekben. Ezeknek a fajoknak a tömegtenyészése megoldott, szabad felhasználású kereskedelmi készítményeik (Biobest és Kopper) nemcsak a levéltetvek ellen alkalmazhatók.

Az Aphidius matricariae fürkészdarazsat mintegy 40 levéltetű faj ellen alkalmazták az 1990-es évek elejéig Budai, Cs. (2006). Ma az Aphidius colemani és az Aphidius ervi széles körű elterjedésével mesterséges alkalmazása háttérbe szorult. ENIR (Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hivatalos adatbázisa – elérés: 2024.05.06.)

Az eurázsiai gyapjas lonc levéltetű ellen a házikertben agrotechnikai védekezésként a fertőzött hajtások levágása és megsemmisítése ajánlható. Közterületeken – a ritka előfordulás okán – nem indokolt védekezni.

A loncon élő hazai levéltetvek rövid határozója a kárképek és a szárnyatlan alakok néhány tulajdonsága alapján:

A kolóniák élőhelye – növényrészJellemző tünetek és azonosító bélyegekA levéltetű neve
hajtásoka szárnyatlan levéltetvek teste barnaTrichosiphonaphis polygonifoliae
bimbók, virágzat alatti levelek felső oldalahullámos, felfelé görbülő levelek, a bimbók egy része nem nyílik ki, a szárnyatlan levéltetvek teste sárgászöld, a csápok, potrohcsövek és a farok majdnem feketékloncsodró levéltetű – Hyadaphis foeniculi
levélTavasszal a hajtásvégi levelek két széle a középér mentén felhajlik, egyes loncokon nyártól boszorkányseprő alakul ki. A levéltetvek a levél felső oldalán élnek. A szárnyatlan alakok teste tavasszal sötétzöld, hamvas, farok és a kicsi potrohcsövek halványzöldek-fehérek, a csápok és a lábak színtelenek/fehérek. Nyáron a boszorkányseprőben élő szárnyatlanok színe sárgásra változik.tatárlonc-levéltetű – Hyadaphis tataricae
Tavasszal a levél széle a fonák felé lehajlik, sodródik, sárgán márványozott. A kolóniák a levél fonákán élnek, a szárnyatlan alakok teste sárgás/krémszínű, csápjaik barnásak, „füstös” potrohcsöveik közepüknél duzzadtakközönséges lonc-levéltetű – Rhopalomyzus lonicerae
Tavasszal a levél széle a fonák felé lehajlik, sodródik, sárgásan márványozott. A kolóniák a levél fonákán élnek, a szárnyatlan alakok teste sárgás, de a testszín gyakran nem látható, mert a testet (különösen a potrohot) fehér viaszgyapjú fedi.Prociphilus xylostei

A tüneteket mutató loncok állapotát vizsgálva arra következtetésre jutottunk, hogy a cikksorozatban (I.-III. rész) felsorolt levéltetvek szívogatása a növények esztétikai/díszítő értékét és kondícióját a tűrhetőség határán belül csökkenti, de nem veszélyeztetik a növények életét.

A díszítő érték romlása ellen házikertekben a legegyszerűbb védekezési mód a tüneteket mutató hajtások lemetszése. A néhány helyen javasolt égetés és fóliazacskóban való kidobás helyett a környezet védelme szempontjából – jobbnak tartjuk az eltávolított hajtások – 10-15 cm fedőréteg alá – a talajba vagy a komposzt halomba helyezését. A közterületi védekezés nem indokolt.

A felhasznált fényképek a kártevők gyűjteményes fényképezése során (5K rendszer) készültek, az egyéb források a képek alatt kerültek megnevezésre.

Felhasznált irodalom:

  • Avila, A. L., Vera, M. A., Ortego, J., Willink, E., Ploper, L. D., Conci, V. C., 2014. Aphid species (Hemiptera: Aphididae) reported for the first time in Tucumán, Argentina.Florida Entomologist, 97(4) 1277-1283.
  • Balás, G. – Sáringer Gy.: Kertészeti kártevők Akadémiai Kiadó, Budapest 1982.
  • Basky, Zs.: Levéltetvek – Leírás-életmód-kártétel-védekezés, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005.
  • Budai, Cs.): Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek Integrált termesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2006
  • Blackman, R. L. & Eastop, V.F. (2006). Aphids on the world’s herbaceous plants and shrubs. Vols 1 & 2. J. Wiley & Sons, Chichester, UK.
  • Győrfi, J., Bajári, E. (1962): Fürkészdarázs-alkatúak XII. – Ichneumonoidea XII. – In: Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XI. 15., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-53.
  • Ripka, G. 2008: Checklist of the Aphidoidea and Phylloxeroidea of Hungary (Hemiptera: Sternorrhyncha). – Folia entomologica hungarica, 69: 19-157
  • Ripka, G.éza, Érsek L. és Szabó, Á. (2020). Egy új gubacstetű faj, a Prociphilus osmanthae Essig et Kuwana, 1918 (Hemiptera: Aphidoidea) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem 81(12), 537.
  • Szalay-Marzsó, L. (1969): Levéltetvek a kertészetben. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Szelegiewicz, H. – Szalay-Marzsó L.: Levéltetvek IV. – Aphidinea IV. in Magyarország állatvilága. – (Fauna Hungariae) XVII. 15. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999.
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gubacsot okozó atkák a körtén, I. rész

2024. július 12. 09:40

A Gubacsatkák családjából 3 nemzetség fajai fordulnak elő a körtéken, de gubacsokat okozó fajokat csak a Epitrimerus, és az Eriophyes nemekben találunk.

Tarlók, árvakelések hatása a növényvédelemre

2024. július 9. 08:40

Az árvakelések részben hasznosak a talajaink védelme szempontjából, ugyanakkor hordoznak növényvédelmi kockázatokat is.

Mi van a kalászban? A fertőzések tüneteit most lehet a legkönnyebben észrevenni

2024. július 8. 10:10

A betegségek nem most, a csontszáraz növényállományban okozták a fertőzést, de tüneteiket most lehet a legkönnyebben észrevenni.

A kártevők is hamarabb jönnek, figyeljünk oda a kukoricára!

2024. július 5. 10:10

A kukorica virágzása Magyarországon általában június legvégén – július elején indul, idén azonban az ország déli részében már június 18-20. körül elindult a címerhányás.

Országszerte erős a szilvamoly rajzása

2020. május 6. 13:31

Szilvaültetvényekben a szilvamoly rajzása országszerte erősnek mondható, a 3 naponkénti fogás 25-30 db/csapda. A hajtásvégeket és a fiatal leveleket együttesen fertőzi a levéltetű és a gubacsatka.

Milyen növényvédelmi problémákra ügyeljünk a cseresznyénél virágzás után?

2023. május 13. 04:36

Cseresznye esetében milyen növényvédelmi problémákra ügyeljünk a virágzást követően a gyümölcsök növekedési időszakában?

Aggodalomra adhat okot a repcefénybogár tömeges jelenléte

2020. március 30. 16:47

A kártevők közül most a repcefénybogár tömeges jelenléte ad okot az aggodalomra. A lehűlés okozta fejlődéslassulás miatt elhúzódik a repce virágzása, emiatt sok a megrágott bimbó.

Meddig várjunk az őszi lemosó permetezéssel?

2022. szeptember 30. 04:37

Kérem a segítségüket abban, hogy meddig érdemes várni az őszi lemosó permetezéssel?