Természetes körülmények között, külső beavatkozás hatására, gyakran előfordul a talajban élő mikroorganizmus-populáció lényeges megváltozása, amely azonban a talaj termőképességére nincs hátrányos hatással. Ez azért lehetséges, mert a talajmikroflóra egy komponensének lényeges változását más komponensek kiegyenlítik, így annak egészére jellemző funkciók nem szenvednek lényeges zavart.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy a növényvédő szerek talajmikroorganizmusokra gyakorolt hatását nem az egyes szervezetekre gyakorolt hatás, hanem a talajfunkciók változása révén célszerű tanulmányozni. A növényvédő szerek talajmikroorganizmusokra gyakorolt hatásának vizsgálatát az EU tagállamaiban kötelező jelleggel el kell végezni. A vizsgálatot rendszerint laboratóriumban végzik, célja a növényvédő szer hatására bekövetkező légzési sebesség (C-ciklus) és a N-asszimiláció változásának tanulmányozása. A talajmikroflóra funkcióinak vizsgálatára szolgáló módszerek leírását összefoglaló munka tartalmazza, amely egyben irányelveket is ad az eredmények értékelésére vonatkozóan.
Néhány hatósághoz a talajlakó férgekre vonatkozó hatástanulmányokat is be kell nyújtani, amely laboratóriumi toxicitási vizsgálatból, esetenként szántóföldi körülmények között végzett vizsgálatból áll. A növényvédő szerek talajlakó férgekre gyakorolt hatásának vizsgálata során alkalmazható, laboratóriumban is tenyészthető faj az Eisenia foetida. A vizsgálati módszert és a féregpopulációra gyakorolt hatás kiértékelésére szolgáló eljárásokat a szakirodalom ismerteti.
Egy tanulmány minden eddiginél részletesebben mutatta be a növényvédő szerek hatását a talaj mikroorganizmusaira. A kutatók 400 tanulmányból gyűjtöttek adatokat, igazolva, hogy a növényvédő szerek alapvető fontosságú, talajban élő gerinctelen állatokat károsítottak, köztük földigilisztákat, hangyákat, bogarakat és talajban fészkelő méheket, amiről 71%-ban érkeztek visszajelzések.
Forrás:
Konda L. (2003): Agrokémia és Talajtan (52) 1-2: 195-210
