Növényvédelem

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

Agrofórum Online

A káposztaféléket már az ókori rómaiak is nagyra értékelték, a szegények orvosságaként tisztelve fogyasztották. A hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék, élettani szempontból számos előnyös tulajdonságot hordoznak, magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalmuk miatt kedvelt táplálékforrást jelentenek.

A zöldségként fogyasztott káposztafélék alacsony volumene mellett, kiemelt jelentősége van az olajrepcének, ami iránt minden földrészen hatalmas érdeklődés és igény mutatkozik. Globálisan is emelkedő tendenciát mutat a repceolaj és az abból készült élelmiszerek iránti kereslet, ami különösen igaz a GMO-mentes repcékre. A káposztafélék kártevői közel azonosak és valamennyi termesztett növényfaj védelmében meghatározó jelentőségűek, csupán a termesztés céljától függően egyes kártevők növényvédelmi jelentősége változik.

A Magyarországon előforduló káposztabolha fajok között találunk sárgán csíkozott fajokat, ilyen a nagy káposztabolha (Phyllotreta nemorum), a csíkos vagy közép káposztabolha (Phyllotreta undulata) (1. kép), a muharbolha (Phyllotreta vittula) és a kis káposztabolha (Phyllotreta striolata). A csíkozott szárnyfedőjű fajok mellett két fekete színű faj említhető termesztett keresztesvirágú kultúrnövényeinken. Ez a két faj a fekete káposztabolha (Phyllotreta atra) (2. kép) és a feketelábú földibolha (Phyllotreta nigripes).

1. kép: Közép káposztabolha (Fotó: Keresztes Balázs)

2. kép: Fekete káposztabolha (Fotó: Dr. Keresztes Balázs)

Kártétel

Hazánkban, rajzásukra jellemzően csúcsot mutat. Az első rajzáscsúcs kora tavasszal van, amikor az áttelelt egyedek elhagyják telelőhelyeiket, a második nyár közepén, amikor az új imágók megjelennek. Az imágók nagyrészt az előző évi termőterület közelében telelnek át bokrok, valamint egyéb talajtakaró növények alatt, erdőszélek avarjában, valamint a talaj felső 2-3 cm-es rétegben.

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”, ami a levelek színén végzett rágást jelent, melyek később a levélfelület növekedése miatt átszakadnak. A lyukak átmérője 1,5-2,0 mm (3. kép). Nagyobb egyedsűrűség esetén a levelek szitaszerűvé válnak. Fő kártevő alak az imágó, a lárvák a talajban élnek, a gyökereket fogyasztják, amivel jelentős kárt nem okoznak. A nagy káposztabolha biológiája eltér a rokon fajokétól, lárvája nem a talajban él, hanem a levelekben aknáz, egy levélben több lárva is élhet.

3. kép: Földibolha kártétel (Fotó: Dr. Takács András)

A Phyllotreta fajok kártételének jelentőségét növeli, hogy vektor szerepük is számottevő. Számos káposztabolha faj, mint a csíkos káposztabolha, a közönséges káposztabolha, a nagy káposztabolha és a fekete káposztabolha vektor szerepét már igazolták. A vírusátvitelben fontos szerepet tulajdonítanak a táplálkozás során megfigyelt táplálék visszaöklendezésnek, ami a bogarak emésztésének hatékonyságát növeli. Nemcsak vírusok, hanem gombák, így a káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicola) vektorai is. A gomba konídiumai nemcsak a káposztabolhák testére ragadva, passzív úton, hanem az állat testébe kerülve, azok ürülékével is képesek terjedni. A vírusok közül a radish mosaic virus (RMV), a turnip yellow mosaic virus (TYMV), az Erysinum latent virus (ELV) igazolt vektorai, valamint terjesztői a brome mosaic virus-nak (BMV) is.

Előrejelzés

Tömeges elszaporodásuknak kedvez a száraz, napfényben gazdag, meleg időjárás. Hűvös, csapadékos időjárás mellett, rendszerint kisebb egyedszámban találhatók.

Előrejelzésükre az avarfuttatás, a növényvizsgálat és a sárga, valamint szürke színcsapdás rajzásmegfigyelés szolgál. A csapdázás hatékonyabbá tehető izotiocianát és tiocianát csalétkek használatával (KLP+ csapdatípus, CSALOMON®).

Védekezés

A repce szikleveles állapotától 4-6 lombleveles állapotáig érzékeny leginkább a földibolhák kártételére. A védekezés szempontjából ezért komoly jelentősége van az egyöntetűen kelő állománynak, amit a helyes agrotechnika révén, vízmegőrző talajműveléssel, optimális vetésidővel és tápanyag-utánpótlással lehet biztosítani. A földibolhák repcetáblákra történő folyamatos betelepedése szerencsétlen esetben akár többszöri védekezést is szükségessé tehet. Amennyiben a szikleveles, két lombleveles repcében a növények 10%-án 1-2 rágásnyom található, érdemes megkezdeni a védekezést.

Az ellenük való védekezésre korábban jó lehetőségét biztosított a neonikotinoid hatóanyagú készítményekkel végzett vetőmagcsávázás. Ez a lehetőség a hatóanyagok felhasználásának betiltása miatt teljesen elveszett, de jó eredményeket mutat egy új hatóanyag (ciantraniliprol), ami a jövőben alkalmazható a repce csávázására.

A csávázás esetén sem szabad elkövetni azt a hibát, hogy elhagyjuk a táblák napi szintű helyszíni szemlézését, ugyanis magas vagy extrém kártételi nyomás esetén (4. kép) a csávázó szerek önmagukban nem tudják megvédeni a fiatal növényeket. Ilyen esetekben mindenképpen szükség van állománykezelésre is.

4. kép: Fekete káposztabolhák tömege repcén (Fotó: Dr. Keresztes Balázs)

Állománykezelés során, az olcsó, taglózó, kontakthatású piretroidokkal a földibolhák eredményesen gyéríthetők, de a kezelés után 1-2 nappal már nincs hatásuk, így célszerű olyan készítményt választani, melynek hatóanyaga tartamhatással rendelkezik (klórpirifosz), vagy alkalmazhatók hatóanyag kombinációk is (1. táblázat).

  1. táblázat: Az őszi káposztarepcében földibolhák ellen engedélyezett hatóanyagok
Piretroidok Szerves foszforsav észterek Neonikotinoidok Aminobenzoátok Kombinációk
béta-ciflutrin klórpirifosz acetamiprid ciantraniliprol klórpirifosz + béta-ciflutrin
cipermetrin       klórpirifosz + cipermetrin
deltametrin        

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Beltéri dísznövényeink kártevője, a hosszúfarkú viaszospajzstetű - II. rész

2024. december 18. 11:10

Bemutatjuk a Viaszos pajzstetvek családját, a Pseudococcus nemet, majd részletesen ismertetjük a hosszúfarkú viaszos pajzstetű (Pseudococcus longispinus) fajt.

Veszélyes raktári kártevők: a zsizsikek

2024. december 16. 07:10

A zsizsikek alapvetően a szemes termények károsítói, a fő kártételt a lárvák okozzák, amelyek a szemek belsejében élnek és táplálkoznak.

A napraforgó olajtartalmát befolyásoló poloskafajok jelentősége

2024. december 10. 16:10

Számos poloskafaj jelenléte kíséri végig a napraforgó szikleveles állapotától egészen a kaszatérésig a növény fejlődését.

Vetőmagvédelem a kezdetektől – Interjú Monika Joss-sal, Corteva Agriscience

2024. december 9. 12:40

A gazdálkodó számára kiemelkedően fontos, hogy a csírázás és a kezdet fejlődési fázisában megvédje a növényt a kedvezőtlen hatásoktól.

A november a precíziós növénytermesztés hónapja az AXIÁL-nál

2019. november 13. 15:47

Novemberben több precíziós növénytermesztéssel foglalkozó esemény megrendezésére került sor az AXIÁL Kft.-nél.

Visszatérő probléma: verticilliumos hervadás Magyarországon

2019. október 13. 05:29

Hazánkban a Verticillium dahliae Kleb. gombafaj főként fiatal csonthéjas ültetvényekben okozhat jelentős károkat, jellemzően kajszi, de cseresznye, meggy, szilva és mandula esetében is.

Inváziós kártevők: a nyugati virágtripsz

2019. március 28. 09:03

A nyugati virágtripsz egy ma már világszerte elterjedt, rettegett inváziós kártevő, mely hazánkban a hajtatott zöldség- és dísznövénytermesztés meghatározó károsítója. Európában megközelítőleg 30 éve van jelen, és az ellene való védekezés több kultúra védelmét alapjaiban határozhatja meg.

Inváziós kártevők: a pettyesszárnyú muslica

2019. március 22. 05:36

A földrészek közötti személy- és áruforgalom ugrásszerű növekedése következtében folyamatosan telepednek meg korábban nem ismert idegenhonos károsítók Európában, újabb és újabb kihívást jelentve a növényvédelmi szakemberek számára.