Növényvédelem

Száraz periódusban is gombaölő szer?

Agrofórum Online

A válasz egyértelműen – igen. A kalászosokban alkalmazott, intenzív kórokozók elleni védelem megsokszorozza a ráfordításokat. A gabona állományt célszerű a tenyészidő során végig betegség-mentesen tartani.

1. kép: Zantara kezelés hatása a zászlóslevél nagyságára (jobbra: Zantara; balra: kezeletlen)

A levelek minél nagyobb felületen és minél hosszabb ideig tartó asszimiláló munkájának biztosítása szempontjából a második kezelési időszak, az ún. T2 a legfontosabb. Ennek optimális ideje a zászlóslevél kiterülését követő napokban van. A zászlóslevél ugyanis közel 50%-ban vesz részt a termésképzésben (1. ábra). Ez a kezelés meghatározó a termés mennyisége szempontjából, ezért az intenzív technológiából akkor sem szabad kihagyni, ha átmenetileg csapadékhiány lép fel, és látszólag nem indokolt a fungicid kijuttatás.


1. ábra: A levelek és a kalász részvételi aránya a termésképzésben

A T2 kezelés célja ugyanis nemcsak a gombabetegségek elleni védelem, hanem a termésképzéshez szükséges asszimilációs felület térbeli és időbeni maximalizálása. Az ebben az időszakban végzett fungicid kezelés akkor is termésnövelő hatású, ha az idő száraz és (látszólag) nincsenek gombabetegségek a táblában. Különösen igaz ez az olyan termékekre, amelyek élettani hatásaiknál fogva képesek az asszimilációs felület működési idejének hosszabbítására (zöldítés), vagy akár annak növelésére. Ilyen a Zantara, melynek alkalmazását a zászlóslevél kiterülését követően (T2 időszakban) a szárazságban szenvedő, de intenzív állományokban is javasoljuk.

Miért? Az aszály egy plusz stressz a növények számára, mely – mint minden stressz – rontja a növények ellenálló képességét. Ha bekövetkezik a fertőzés, a védetlen növények érzékenyebbek lesznek a betegségekre, mint a Zantara-val, vagy Falcon Pro-val védettek. Ismeretes, hogy a Zantara képes csökkenteni a hő- és szárazság-stresszt bizonyos mértékig. A Zantara-val vagy Falcon Pro-val T2 időszakban védett állományok a virágzáskori betegségek ellen is biztosabban védhetők.

Nézzük meg konkrétan, hogy a Zantara bixafén hatóanyaga – a minden levélbetegségre kiterjedő kiváló gombaölő hatása mellett – milyen pozitív élettani hatásokkal rendelkezik, amelyek a szárazabb időben való alkalmazását is indokolják:
A bixafén segít növényeknek a stressz-helyzeteket átvészelni. Az intenzívebb működés hatására a kezelt levelek és kalászok hőmérséklete alacsonyabb, így a növény a hő-stresszt jobban képes elviselni. Hatására a légzőnyílások mozgása felgyorsul, szárazságban előbb bezáródnak, így a növények könnyebben átvészelik a rövidebb száraz periódusokat.

Növeli a fotoszintézis és a légzés intenzitását, ezáltal fokozódik a növények tápanyagfelvétele. Megakadályozza a levelek korai elöregedését, hatására szinte zölden érnek be a növények. A „zöldítő hatás” mellett – a fokozott asszimiláció hatására – a zászlóslevelek hossza és szélessége is szignifikánsan nőhet. A nagyobb és tovább működő asszimilációs felület a napenergiát nagyobb termés formájában jeleníti meg, így a bixafén valóban beviszi a napfényt a gabona termésébe.

A pozitív élettani hatások, a jobb stressz tűrés és fokozott asszimiláció eredményeként kísérleti eredmények szerint a bixafén kezelés hatására nő a kalászonkénti szemszám és az 1000-szemsúly is. Mindez nagyobb és jobb minőségű termést eredményezhet még akkor is, ha időszakosan száraz periódus áll be a tenyészidőben. 

Csorba Csaba
Bayer Hungária Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A méhegészségügy és a növényvédelem kapcsolódási pontjai gyakorlati szemszögből

2025. augusztus 7. 13:10

A méhek tömeges pusztulása veszélybe sodorja a növénytermesztést is – közös fellépésre van szükség a gazdák és méhészek között.

Melegedő klíma – terjedő gomba: egyre nagyobb a baj?

2025. augusztus 6. 08:10

Téves biztonságérzetet ad az idei nyár: a napraforgókban már ott bujkál a veszélyes kórokozó, csak késve jelentkeznek a tünetek.

A gubacsokról, 9. rész - A zoocecidiumok évközi megjelenése, a gubacsok fejlődésének szakaszai

2025. augusztus 4. 13:10

A növényevő ízeltlábúak közül a gubacsképző ízeltlábúak a legfejlettebbek, mivel képesek szabályozni és saját hasznukra átalakítani a gazdanövényt.

Hová tűnt a gyapottok-bagolylepke?

2025. augusztus 2. 08:10

A gyapottok-bagolylepke idén szinte eltűnt a földekről – kevesebb lepke, kevesebb hernyó, kisebb kártétel: mi áll a háttérben?

Olvasóinktól: Fejér megyében is egyre több a rozsda és a lisztharmat

2018. január 30. 19:50

A lisztharmat és rozsda a Fejér megyei kalászos gabonákon is megjelent, ahogy repcében szárormányossal is lehet már találkozni. 

Meglepetés a repcetáblán!

2021. október 1. 06:38

Néha megesik, hogy az ember kimegy egy repcetáblára, kigondolja előre, mit fog keresni, mit fog figyelni, és aztán alaposan meglepődik.

Napraforgó-peronoszpóra. Miért most?

2022. augusztus 27. 05:32

A fenti cím első részét olvasva sokaknak juthat az eszébe a kérdés, miért éppen most, a vegetációs időszak végén beszéljünk egy gombabetegségről? Praktikus okok állnak a háttérben.

A repce őszi kártevőközösségének sajátságai

2018. november 4. 08:30

A repcét károsító kártevők közössége rendkívül népes, de ezek közül is az ún. juvenilis, őszi vegetációs periódusban támadók a legfajgazdagabbak. A csoport legjelentősebb kártevői, kártevő csoportjai a keresztesek földibolhái, a kis káposztalégy, a nagy repcebolha és a keresztesek levéldarazsai. A polifág kártevőként a mezei pocok, míg kisebb jelentőségű fajokként a repce-gubacsormányos és a honvédbogár említhetők.