A szántóföldi növények (gabonafélék) esetében a három fő tápanyag közül a foszfort és a káliumot teljes egészében ősszel adjuk, de a nitrogénnek is egy jelentős részét az őszi mélyszántás alkalmával dolgozzuk a talajba. Ezt a gyakorlatot sok szabadföldön gazdálkodó - főleg a kombinált vetésforgót alkalmazó – kertész is átvette, és az őszi talajmunkák idején, összetett műtrágya formájában jelentős mennyiségű nitrogént is használ.
A trágyamegosztás ilyen formája az őszi vetésű gabonafélék esetében teljes mértékben indokolt, de az olyan növényeknél, amelyek vetése vagy ültetése csak tavasszal esedékes, egyenesen műtrágya-pazarlásnak számít. A nitrogén – ellentétben a többi tápanyaggal – a gyenge kötődése, és a talajban történő gyors mozgása miatt a téli csapadékkal a gyökérzóna alá mosódik, a növény számára még a kötöttebb, humuszban gazdagabb talajokon is elvész, nem is beszélve a környezetszennyezésről. Rákérdezéskor az okfejtés: mert a búzánál is így szoktuk csinálni.
Az őszi vetésű gabonafélék esetében az ilyenkor történő nitrogénezés, a növény kezdeti fejlődésének idején jelentkező jelentős nitrogénigény miatt teljes mértékben indokolt még akkor is, ha bizonyos veszteség (kimosódás) a tél folyamán bekövetkezik.
A korai vetésű zöldségféléknél (borsó, gyökérzöldségek, hagyma), de a paprika, a paradicsom, a zöldbab, a dinnye és a káposztafélék esetében is a nitrogént megosztva indító- és fejtrágyának használjuk, törekedve az egyenletes elosztásra. Egyetlen esetben, a pentozán hatás elkerülése miatt lehet indokolt az őszi nitrogénezés.
Ha jelentős mennyiségű szármaradványt dolgozunk be a talajba, a bomlás és a mikroorganizmus-tevékenység elősegítése és felgyorsítása érdekében adhatunk, sőt, szükséges is adni nitrogént. Ellenkező esetben a humifikálódás elmarad, az ültetést vagy a vetést követően nitrogénhiány jelentkezhet (alsó, idősebb levelek egyenletes kisárgulása).
Lényegében ugyanez a jelenség játszódik le házikertek és a kisgazdaságok esetében is, amikor a gondosan összegyűjtött őszi lombot, szalmát, kukoricaszárat leforgatják azzal, hogy növeljék a humusztartalmat. Nagyon jó a lehullott lomb ilyen formában történő hasznosítása, de csak akkor igazán hatásos, ha kevés nitrogént is dolgozunk a talajba. Sok esetben a komposztkészítésnél is gondot jelent, hogy nem indul meg a komposztálódás, a növényi hulladék bomlása. Ilyen esetben is a nitrogén – kevés foszforral kiegészítve – beindíthatja a humuszképződést.
(Terbe István – Agrofórum Online)
