A legnagyobb gondot az okozza, hogy a rovar a szüret előtt rakja le petéit az élő gyümölcsbe, amikor már nem lehet permetezni.
Ha nem sikerül megtalálni az ellenszerét, „a második filoxérává″ válhat a foltosszárnyú muslica – mondta a soproni hegyközség elnöke. Egyelőre nem tudják számszerűsíteni, idén mennyi kárt okozott a rovar, de rohamos terjedésére számítanak.
Taschner István szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a rovar a szüret előtt rakja le petéit az élő gyümölcsbe, amikor már nem lehet permetezni; mivel a lárvák felhasítják a héjat, megrohadnak a szemek, napos, száraz időben pedig megecetesedik a nedvük, így feldolgozhatatlanná válik a termés.
„Sok gazda számolt be arról, hogy e kártevő miatt kellett a földre is szüretelni, de pontos kárösszeget nem tudunk” – jegyezte meg, hozzátéve, most készülnek felvenni a kapcsolatot az ausztriai agrárkamarával, hogy tájékozódjanak, ott mekkora kiesést okozott a távol-keleti eredetű muslicafaj, amely a szüretet követő szőlő nélküli időszakban is hihetetlen mennyiségben van jelen a borvidéken, ráadásul nagyon gyorsan szaporodik. A gazdák abban reménykednek, hogy egy kemény tél jelentősen visszavetheti a foltosszárnyú muslicák magyarországi terjedését.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a hónap közepén Balfon és Fertőrákoson találkoztak a kártevővel, amely 2009-ben kezdte meg világméretű terjedését, az első példányokat pedig tavalyelőtt fogták a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai az M7-es autópálya egyik pihenőjében. A megyében először 2013 őszén észlelték jelenlétét. A kártevő lárvái, a fehér színű 3-4 milliméteres nyüvek az utazók által kidobott fertőzött gyümölcsökkel jutnak el új élőhelyekre, ugyanakkor ez a faj jó repülő, naponta 40-50 kilométert is megtehet.
(MTI)
