A Lushnjában termesztett citromot meglehetősen bizarr külsővel áldotta meg az Isten: úgy néz ki, mint egy világos sárga nagyszemű kaviár, banánhéjba töltve. De legalább értjük már, miért kaviár-citrom a neve, és hogy jön képbe a kaviár szó, noha egy gyümölcsről beszélünk. Na, de ha meglátjuk az árát – jobb, ha megkapaszkodunk!
A világ legdrágább citromfajtája, amelyet „ujjas citromnak is neveznek” (a gyümölcs formája miatt) eredendően Ausztráliából származik. Albániában Klodian Hida, egy helyi növénytermesztő kezdte el termeszteni ezt a citromfajtát 5 évvel ezelőtt, Fiershegan földjein.
Terményei akkora sikert arattak a nemzetközi piacon, hogy a férfi ma már 270 fával büszkélkedhet, amelyen 3 különleges citromfajta terem. Klodian és a családja számára korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy gyümölcs ennyire sikeres és keresett legyen, ám a kaviár-citrom utat tört magának.
Ma a külföldi piacokon, például Olaszországban és Franciaországban olyan nagy a kereslet erre a citromfajtára, hogy 1 kg-ot 87 euróért (33 000 forintért) árulnak, és meg is veszik az emberek! A kaviár-citromot a legnépszerűbb, legdrágább éttermek is sorra rendelik, mivel a legkülönlegesebb halas fogásokat ezzel a „luxus” gyümölccsel tálalják, de gyakran teszik bele hideg salátákba és édes desszertekbe is – különleges ízként és egyedi díszítőelemként.
Ennek az egyedülálló citromfajtának hosszúkás alakja és különleges aromája van. Húsa apró gyöngyszerű (valóban kaviár-küllemű, ám annál keményebb textúrájú), fogyasztáskor friss, fanyar, gyümölcsös ízű, sokak szerint a lime-éhoz hasonló.
A hagyományos citromtól eltérően ezt a citromot nem facsarják ki, hiszen különleges kaviár-jellegű húsa az, ami oly különlegessé teszi. Leggyakrabban lekvárt, dzsemet és savanyúságot készítenek belőle, héja – a hagyományos citromhéjhoz hasonlóan – szárítva fűszerként használható.
Albániában Lushnja régiója az egyetlen olyan terület, ahol ez a citromfajta alkalmazkodott az éghajlathoz és a talajhoz. A növény 2-7 méter magasra nő, levelei kicsik, legfeljebb 5-6 centiméter hosszúak és mindössze 2,5 cm szélesek. A virágai fehérek, termése hengeres, 4-8 cm hosszú, enyhén görbe, általában zöld vagy rózsaszín színű.
A kaviár-citrom első ízben az 1990-as években került kereskedelmi forgalomba, ám nem nyers gyümölcsként, hanem lekvár formájában. Sokak szerint akkoriban a termesztők úgy vélték, nem aratna sikert a gyümölcs a piacon, sőt, bizarr külleme miatt jó eséllyel rájuk romlana a gyümölcs, noha az íze kellemes és ugyanolyan egészséges, mint más citrusfélék.
A 2000-es évekre változott a kereslet, megnőtt az új dolgok iránti igény, így piacra dobták a korábban is létező kaviár-citromot, ami ezúttal bombaként robbant be a köztudatba. Az ára hamar magasba szökött, ami abból is fakadt, hogy nagyon kevés helyről lehetett beszerezni, de pár éven belül már minden nívós étterem konyhájában helyet kapott.
Ma már Ausztráliában is termesztik, a gyümölcs iránti nagy keresletre reagálva, a tudósok pedig azon dolgoznak, hogy többféle génmódosított fajtát hozzanak létre, amelyek meglehet, még a kiindulási pontot adó kaviár-citromnál is különlegesebbek lesznek.
A kaviár-citromot a többi citrusfajhoz hasonlóan termesztik. A növény leggyakoribb kártevői közé tartoznak a pajzstetvek, a hernyók és a gubacsdarázs, az ecetmuslica azonban nem kedveli a növényt, így nem jelent veszélyt az importáló országok számára.
