A kerti vagy bortermő szőlő (Vitis vinifera) és számos ismert fajtája elsősorban a borkultúrában érdemel nagy figyelmet. Az ókor óta ismertek adatok a növény termésének borként való és gyógyászati alkalmazásáról. A honfoglaláskor a szőlőtermesztés a mai Magyarország területén már több mint ezeréves múltra tekintett vissza. A több mint száz szőlőfajta között találunk csemegeszőlő-fajtákat és borszőlőfajtákat is. A Vitis vinifera fajtái kivétel nélkül fogékonyak a gombabetegségekre (lisztharmat, peronoszpóra) és megtámadják őket a rovarkártevők (filoxéra, szőlőmoly, szőlőilonca). A KSH adatai szerint 2017-ben 73 437 hektár volt az összes szőlőtermő terület Magyarországon, a termés pedig 529 592 tonna. Hazánk éves bortermelése 3,5-4 millió hektoliter körül alakul, melyhez a szőlőt a 22 történelmi borvidéken érlelik. A hegyközségek, a bortermelés hivatalos alapegységei. A szőlő termesztési technológiájáról, szaporításáról, telepítéséről, metszéséről, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportál Szőlő-bor rovatában.
2017. január 3.
A jövőben helyszíni szemle alapján, azonnal elrendelheti a hatóság az FD fitoplazma fertőzéssel érintett, körülhatárolt területeken az elhanyagolt szőlőterületek felszámolását.
2016. december 6.
A bort alkalmanként fogyasztók körében, borvásárláskor a legtöbbször előkerülő kívánság, hogy illatos, muskotályos tételt szeretnének.
2016. november 16.
Az aranyszínű sárgaság egy növényegészségügyi probléma, a borok minőségét és azok fogyaszthatóságát semmilyen szinten nem befolyásolja.
2016. november 15.
A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen.
2016. november 11.
A termelők a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatására 2004 óta közel 50 milliárd forintot kaptak.
2016. november 10.
A bortörvény módosításait a Földművelésügyi Minisztérium a borászok szakmai szervezeteivel és az érdekképviseletekkel egyeztetve nyújtotta be az Országgyűlésnek.
2016. november 1.
Így, november legelején, már csak egy záró összefoglalóra van lehetőség, a növényvédelemben „nagy dolgok” már nem történnek.
2016. október 21.
A terület szélén lévő erdősáv bozótosában ugyanis megjelent a szőlő egyik legveszedelmesebb károkozója, az amerikai szőlőkabóca.
2016. október 13.
A repce kelésének időszakában azonnal megkezdődött a bolhák intenzív betelepedése, majd társult hozzájuk a repcedarázs is