Az elmúlt időszakban egyre inkább az őszies időjárás vált uralkodóvá. A nappali hőmérséklet már a napsütötte időszakban sem emelkedik 20 C0 fölé, éjszakánként pedig kifejezetten hűvös van, 5-10 C0 a jellemző. Az időjárás változóan, de csapadékosnak mondható, kezdenek a talajok feltöltődni nedvességgel, legalábbis a felső rétege. Az őszi betakarítási munkálatok és a kalászos vetési előkészületek folyamatosan haladnak, időnként az esők miatt megállásra kényszerülnek a gazdálkodók.
Az őszi káposztarepce vetését már gyakorlatilag befejezték, a kedvező nedvességi viszonyok miatt folyamatosan kelnek a megkésett vetések is. Az optimális időben elvetett területeken a növények zöme elérte a 4-6 valódi leveles állapotot. A rovarölő szerrel csávázott állományok általában kártevő mentesek, a csávázatlanokon is általában az alacsony fertőzöttség a jellemző. A kártevők zöme még most is a repce árvakeléseken tartózkodik, itt közepes erősségű a bolha ás a repcedarázs álhernyó fertőzöttség, helyenként ennél erősebb a káposztamoly lárvakártétel. A repcedarázs imágók még most is rajzanak, tehát előbb-utóbb megfertőzik a repce vetéseket is, nemcsak a fogyatkozó árvakelésű területeket. A gyengén rajzó gyapottok bagolylepke sok egyéb dísz-és haszonnövény mellett a repcére is rakja petéit, helyenként lárvakártétel is megfigyelhető, alacsony fertőzöttséggel. A kikelt növényeken a szikleveleken gyenge fómás- és peronoszpórás fertőzés látható a párás-nedves viszonyok miatt. A mezei pocok fertőzés a repce állományok 30-40 %-át érinti, a pillangós területek szomszédságában ennél erőteljesebb a betelepedés, de a kolóniák kialakulása még nem kezdődött el. A veszélyeztett területek rendszeres szemlézése indokolt.
A még lábon álló kukorica területek betakarítása folyamatosan halad, a gyakori esők miatt erősödik a csővégek fuzáriumos penészesedése, fajtától függően megfigyelhető a csövek elkorhadása és kihullása a talajra, másodvetésű állományokon gyakori a golyvásüszög fertőzés, főként jégverte táblákban.
A napraforgó vetések aratása a vége felé jár, a nedvesebb időjárás miatt a lábon álló területeken egyre gyakoribb a fehér- és szürkepenészes tányérrothadás. Az elhullott napraforgó magvak csírázása megkezdődött a learatott táblákon.
Az elvetett repce és más parlagon álló területeken a kedvező nedvességi viszonyok hatására erős gyomosodás kezdődött. Most elsősorban a T1-T2-es életformájú gyomnövények kelnek, de még T4-es, illetve évelő gyomnövény is virít, nem említve az aratás után elfekvő és most csírázó-kelő gabona magvakat. A repcevetések őszi gyomirtása így nem halasztható, de a fejlettebb állományokban megkezdhető a regulátoros kezelés is.
