34℃ 21℃
július 23. Lenke, Brigitta, Apollinár
Növényvédelem

Beérett, lábon álló kukoricák kártevői

Agrofórum Online

A kukorica kiterjedt, s napjainkra egyre népesebb kártevő közösségéből a talán legkevésbé ismert, jelentőségüket tekintve háttérbe sorolt kártevő csoportot képviselik az ún. időskori, szeneszcens kártevők. E kártevők annyiban különböznek az ökológiai igényeiket tekintve rendkívül hasonlóságot mutató raktári kártevőktől, hogy e fajok akár szabadföldön, beérett állományokban is megjelenhetnek, károsíthatnak.

A tipikus raktári kártevőkhöz hasonlóan e károsítók is a vizet vesztett, légszáraz nedvességtartalmú terményekben találják meg fejlődésükhöz szükséges optimális feltételeiket. További párhuzam e két „közel rokon” károsító csoport között, hogy posztembrionális fejlődésük (a tojásból való kibújást követően az imágó kialakulásáig tartó időszak) a növény generatív szervéhez, a szemterméshez kötött, mely számukra a nélkülözhetetlen α-tokoferol, vagyis az E-vitamin kizárólagos forrása. A szeneszcens és a tipikus raktári kártevők közötti különbség abból adódik, hogy az előbbi fajok szabadföldön is képesek megjelenni tápnövényük állományában, ott is képesek kárt okozni, kárfolyamataikat elkezdeni. E plasztikusság teszi őket rendkívül sikeressé, egyben veszélyes kártevőkké. Az ebbe a csoportba sorolható fajok szinte kivétel nélkül tág tűrésű, széles elterjedési területű, kozmopolita fajok, melyek által kiváltott kártételek több ország, régió súlyos növényvédelmi aggályaként ismertek.

Az egyéb szántóföldi kultúrákat figyelembe véve a teljesség igénye nélkül ide sorolható fajok például a borsózsizsik (Bruchus pisorum), a répa-aknázómoly (Scrobipalpa ocellatella) és a 2017-ben Magyarországról is leírt burgonyamoly (Phthorimaea operculella). E károsítók közös jellemzője, hogy jól ismert raktári kártevők, de kártételeik ezt megelőzve már szabadföldön a növényállomány vegetációs ciklusának végén is akár megfigyelhető.

E kártevő közösség magyarországi kukoricaállományokat is érintő tagjai az 1986-ban hazánkban is megtalált kukoricazsizsik (Sitophilus zeamays) és az őshonos mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella). Mindkét károsító rendkívül veszélyes, világszerte jelentős gazdasági kártételek kiváltójaként ismert faj.

Kárpát-medencei körülmények között megítélésük eltörpül a kukorica vegetációs kártevői (amerikai kukoricabogár, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke) mellett, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a technológiai fegyelem lazulásával tetemes kárkiváltóként léphetnek előtérbe. Ilyen agrotechnikai hiba lehet a beérett kukoricaállományok kései, akár következő évre áthúzódó betakarítása, mely kiváló táptalajt szolgáltathat a nevezett ízeltlábúak felszaporodásához. Továbbiakban a szükségszerű növényvédelmi beavatkozások, konkrétan egy indokolt raktárfertőtlenítés el-, vagy figyelmen kívül hagyása okozhat hasonló növényegészségügyi helyzetképet.

Röviden tekintsük át kártevők elterjedési, biológiai és kártételi sajátságait, érintve a hozzájuk kötődő újszerű kutatási eredményeket.

A kukoricazsizsik a trópusokról érkezik

A kukoricazsizsik (S. zeamays) az amerikai kontinensről származik. Különösen Dél-Amerika kukoricatermesztő vidékein elterjedt, de a XX. században a világ különböző pontjaira behurcolták. Magyarországi első megjelenése 1986-hoz kötődik, amikor módszeres kereséssel egy szabadegyházi ideiglenes tárolóból Szeőke Kálmán először mutatta ki. A hazai kevésnek mondható előfordulási adat és biológiai információ magyarázata, hogy a fajt sokáig a rizszsizsikkel (S. oryzae) azonosították.

A bogár évente 2-3 nemzedékben fejlődik, és imágó alakban telel terménytárolókban. Szabadföldi körülmények között áttelelni nem képes. A meleg mellett a magas páratartalom elősegíti a fejlődését, így optimális fejlődéséhez 30 °C és 70-80% páratartalom szükséges. Hazánkba trópusi országokból történő behozatallal kerülhet be. Táplálékválasztása során előnyben részesíti a kukoricát a rizzsel és a búzával szemben. Több irodalmi adat szerint a szabadban is károsít (1. kép). Így Magyarországon is felfigyeltek károsítására későn betakarított kukorica állományában. Kárképe az érett kukoricaszemek megrágása, lyuggatása.

1. kép: Kukoricazsizsikek károsított kukoricacsövön (Forrás: University of Georgia, University of Georgia, Bugwood.org)

Károsításának korai felismerése nehéz. A faj lárvái az kukoricaszemek belsejében táplálkoznak, gyakran csak a szem kiüregesített héját (exocarpium), és lisztszerű rágcsálékukat visszahagyva maguk után. A károsított szemeken gyakran csak imágó kibújását mutató furat az egyetlen árulkodó jel. Az általa károsított termény identifikálásának érdekes módja a begyűjtött terményminta vízbe helyezése. Abban az esetben, ha az lebeg a víz felszínén nagy valószínűséggel a károsító jelenlétével kell számolni. További intő jel lehet a gabonatárolók hőmérsékletének emelkedése, de kétséget kizáró jelenlétét az imágók jól látható megjelenése támasztja alá. Optimális körülmények között egy nemzedékének teljes fejlődési ideje mintegy 36 nap. Egy tudományos vizsgálatban leírták, hogy a megtelepedését követő 5. héten akár 100 imágó/termény kg egyedsűrűség elérésére is képes a kártevő.

A mezei gabonamoly világszerte elterjedt kártevő

A másik, magyarországi körülmények között jóval nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró faj a mezei gabonamoly (S. cerealella) (2. kép). A lepke világszerte elterjedt kártevő, mely elsősorban raktári károsítóként ismert. Elsődleges tápnövénye a kukorica, de megtámadja a búzát, cirkot és más fűféle növény tárolt terménytételeit is. A nőstény lepke már a szántóföldön felkeresi a későn betakarított, lábon álló gabonatáblákat. A kikelő fiatal lárvák egyből befúrják magukat a szem belsejébe, és ott töltik teljes lárvaidejüket, ill. ott is bábozódnak. Így a károsítás kezdeti stádiumában nehéz megállapítani jelenlétét. A tömegvesztés búza esetében elérheti az 50%-ot is. Hazánkban általában évi 1-3 nemzedéke van, de meleg raktárakban 5-12 is lehet. Lárva alakban telel.

2. kép: A mezei gabonamoly imágó károsított gabonatételen (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

A garmadában tárolt gabonát 15-20 cm mélységig károsítja; a felszínen viszont nem sző pókhálószerű szövedéket. Kártétele különösen feltűnő a csöves kukoricán, ahol a szemeken látható apró lukak utalnak a kirajzott lepkékre (3. kép). Kukoricán kártétele a magtári gabonazsizsikéhez (S. granarius) hasonlít, mert a hernyó a szemek belsejében fejlődik. Megkülönböztető szempont, hogy a lepkék a magból kiálló bábhüvelyt hagynak maguk után.

3. kép: Mezei gabonamoly által súlyosan károsított kukoricacső (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Pár gondolatot a kártevőhöz köthető saját vizsgálati eredményeinkről. Komputertomográfia (computed tomography, CT) és a hozzá kapcsolódó utólagos képalkotó eljárások segítségével készített 3D illusztráció látható az 1. ábrán, mely a mezei gabonamoly lárvája által, kukoricaszemben kialakított üreg elhelyezkedését ábrázolja. Látható, hogy a maghéj zömében sértetlen maradt, mely nehezíti a kártevő jelenlétének igazolását. A faj kártételével kapcsolatosan igazolható az embrió teljes pusztulása. Az is egyértelműen megmutatkozik, hogy a fejlődő hernyó az endospermium (a mag tápláló szövete) – kiváltképp az embrióhoz közel eső részeit – nagy részét is elfogyasztotta. Vizsgálataink továbbá rávilágítottak, hogy a mezei gabonamoly frissen kelt lárvái először a megtámadott gabonaszem csúcsi, apikális részébe furakodnak be, illetve, hogy a hernyó a fejlődése vége felé a szem korona zónájában tartózkodik. Ily módon e sérülékeny fejlődési alak végig optimális és védett körülmények között fejlődhet a szem csúcsi részében.

1. ábra: A mezei gabonamoly által károsított kukoricaszem CT-alapú, háromdimenziós rekonstrukcióval előállított felvételei.
A: károsított felszín; B: dorzoventrális sík; C: laterális sík

*

Összességében a 2017-es gazdasági év klimatikus viszonyai megfelelő körülményeket biztosítottak a mintegy 1004 ezer hektár magyarországi összterületű kukorica betakarításához. Ebből adódóan az idei évben – szemben a korábbi, szélsőségesen csapadékos évekkel – véleményem szerint csekély mértékben kell számolni a lábon álló kukoricaállományok nagyfelületű jelenlétével. Így e kártevők jelenlegi megfékezésének legfontosabb mérföldköve a terményraktárak kártevőmentesítésének biztosítása.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mitől rohad, sárgul, pusztul a paradicsom? Itt a válasz!

2025. július 20. 11:10

Még a legnagyobb nyári melegben is sok veszély leselkedik a paradicsomra – így védje meg kártevőktől és betegségektől!

Újraengedélyezési kérelmet kell benyújtani a növényvédő szernek nem minősülő, növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak!

2025. július 20. 05:40

A Nébih felhívja a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek az „újraengedélyezési” kérelmek időben történő elindítására.

Sárgul, pusztul – mit tehet a csicseriborsó megmentéséért?

2025. július 18. 11:10

A csicseriborsó termesztése hazánkban is egyre népszerűbb, de a melegkedvelő növény több veszélyes betegséggel is küzdhet nyáron.

Agresszív kértevő jelenléte a magyarországi máktermesztésben

2025. július 17. 16:10

Egyre nagyobb gondot okoz a mák-gyökérormányos hazánkban – gyökérkárosítása akár a termés felét is elviheti.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: védekezzünk a lisztharmat fertőzése ellen

2023. június 8. 11:10

Június első napjaiban alapvetően csendes nyáreleji időjárás uralkodott hazánkban.

Mitől zsugorodnak a körte levelei?

2018. május 7. 13:03

T. László kérdése: A körtefáimon összezsugorodtak a levelek, hogy védekezzek?

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés – március 23.

2022. március 23. 16:37

A csillagászati tavasz kezdetére pozitív változások történtek az időjárás alakulásában. A frontmentes, ragyogóan napsütéses időben a nappali maximum hőmérsékletek általában 15-20 C fok körül alakulnak, míg éjszakára már lassan megszűnnek a fagyok is.

Újdonság a Syngenta kínálatában - nemcsak véd, többletet is ad a kalászosnak

2019. január 24. 09:54

Több éves kutató- és fejlesztőmunka eredményeként a kalászos gabona területén 2019-től elérhető a gazdálkodók számára az Elatus Era. A készítmény a rozsda, a szeptória, a foltbetegségek és a fuzárium ellen is sikerrel vethető be, emellett markáns zöldítő-termésnövelő hatással is rendelkezik.