A kalászos gabonák állományaiban leginkább tavasz folyamán szoktak szembesülni a termelők olyan tünetekkel, amelyek a kultúra vírusos megbetegedésére utalhatnak. A foltokban erőteljesen sárguló állomány, a törpült egyedek, a megemelkedett turgor miatt miniatűr, sündisznóra emlékeztető növények jelenléte az állományban egyértelműen a vírusos fertőzöttséget mutatja. Ezek a beteg növények termést általában alig hoznak, ráadásul idő előtti pusztulásuk miatt gyomosodási gócokat is előidézhetnek. Tavasszal, a tünetek észlelésekor a káromkodáson és az erőteljes fogadkozáson kívül más már nem igazán marad a gazdák tarsolyában az ilyen jellegű betegségek ellen.
Hazánkban a kalászos gabonákat döntően két, gyakori vírus fertőzheti meg, az árpa sárga törpülés vírusa és a búza törpülés vírusa. E két kórokozó tünetei nagyon hasonlóak, így pontos meghatározásuk egyedül vírus diagnosztikai módszerekkel lehetséges. Az árpa sárga törpülés vírusát kalászosokon élő levéltetvek, míg a búza törpülés vírusát különböző kabócafajok viszik át egyik növényről a másikra. Mindkét vírus perzisztens, azaz a fertőzött növényen való táplálkozás után még pár nap elteltével lesz csak képes a rovar szívogatása során a vírusok továbbadására. Ez a gyakorlatban annyi előnyt jelent, hogy nem szükséges a legelső, szárnyas levéltetvek észlelése esetén azonnal védekezni. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a gabonák vírusos megbetegedésének trendje az elmúlt 10-20 évet figyelembe véve jól láthatóan erősödő tendenciát mutat.
Vírusos őszi árpa árvakelés
Vénasszonyok nyara
A gabonákat károsító vírusok átviteléért felelős vektor szervezetek (levéltetvek és kabócák) káros tevékenysége nem mindegy, hogy milyen hosszú ideig tart. A fokozatosan melegedő időjárásunknak köszönhetően, illetve sok gabonatermesztő gazda mostanra már kissé hibásnak ítélhető gyakorlatával kiegészítve a vírusokat átvivő rovarok számára a fertőző ágensek terjesztésére alkalmas őszi időszak évről évre egyre hosszabb lesz. A gazdák annyiban felelősek, hogy sok esetben az indokoltnál sokkalta korábban vetik el a gabonákat. Ez a káros gyakorlat főképp az őszi árpát sújtja. A sokszor szeptember elején elvégzett vetés nyomán szeptember végére már olyan nagyméretű növényekből álló árpaállományok alakulhatnak ki, amelyek kiváló feltételeket teremtenek a vektor szervezetek számára.
A levéltetvek és kabócák betelepülése az ősz folyamán kedvező (nem szeles, esős) időjárás mellett szinte folyamatos és ezt a tevékenységet csak a tél eleji erős fagyok képesek lezárni. Nem mindegy tehát, hogy az őszi időjárás milyen. Ha hosszú, meleg, igazi „vénasszonyok nyara” köszönt be, úgy a vektor tevékenység ebben az időszakban várhatóan igen erős lesz. A tél elején beköszöntő komolyabb fagyok egyre későbbre tolódása a kedvező, száraz, meleg ősz során megnövekedett vektoraktivitást csak tovább nyújtja. Ráadásul a hosszú ősz folyamán megerősödött, dús lombozatú gabonaállományok esetében a lombozat fagyvédő szerepe sem elhanyagolható. Egy-egy enyhébb fagyos éjszakát a subaszőnyegre emlékeztetően dús lombú gabonaállományok könnyedén kivédenek, azaz a lombozat belsejében a levéltetvek és a kabócák lassabb ütemben ugyan, de tovább folytathatják meglehetősen kártékony életvitelüket.
Vírusvektor kabóca őszi árpa fővetésben
Őszi védekezés
A védekezés egyik hatásos, bár nem a legolcsóbb módja az inszekticid hatóanyagot is tartalmazó csávázószerek alkalmazása. Korai vetésnél, illetve valószínűsíthetően nagy vektorterhelés mellett (pl. műveletlen gabona árvakelések szomszédsága) ez mindenképpen javasolható. A csávázás hatékonysága ugyanakkor erősen függ a csapadéktól is. Szélsőségesen száraz és szélsőségesen nedves körülmények esetében a hatékonyság várhatóan nem lesz kielégítő. Ráadásul a csávázás még ideális esetben is 4-5 leveles állapotig biztosít kellő védelmet a vírusvektor rovarok ellen. Ha igazán szép, hosszú meleg ősz köszönt be, úgy a gabonák növekedése, fejlődése sokkal tovább tarthat, mint amelyet egy inszekticides csávázás az általa képviselt védelemmel le tudna fedni. Ilyen esetekben (ez sajnos egyre gyakoribb) mindenképpen szükség van inszekticides állományvédelemre.
Káros szomszédság: búza fővetés gondozatlan árvakelés mellett
A rovarölő szeres beavatkozás szükségességét egyedül a gabonaállományok gondos, alapos szemlézése alapján lehet eldönteni. Időigényes, pepecselő folyamat ez, de csak a táblák több pontján gyakorlatilag egy kisebb területen minden növény minden levelének átvizsgálása tud valós eredményt mutatni. A kabócák jelenléte viszonylag könnyen felismerhető. Apró, ugrásra alkalmas hátsó lábakkal ellátott rovarok, melyek viszonylag kicsinyek (1-4 mm) és felülnézetből deltoidra emlékeztető alakjuk van. Felzavarva őket ugranak, majd repülnek, így viszonylag könnyedén észrevehetőek.
Kabóca árpavetés talaján
A levéltetvek viszont nehezebben vehetőek észre. A levél színén és fonákán egyaránt előfordulhatnak. Döntően zöld színük miatt a gabonák levelein nem olyan könnyű észrevenni őket. Idén, akárcsak az elmúlt évben a könnyebben észlelhető, fekete színű zelnicemeggy levéltetű (Rhopalosiphum padi) sokkalta ritkább, mint a zöldes színű egyéb gabonalevéltetű fajok.
Ennek döntően az az oka, hogy a hosszú és meleg nyárvégi – őszi időjárás során e levéltetűfaj fő nyári gazdanövénye, a kukorica szerte az országban beérett és leszáradt. Nincs már zöld, éretlen kukorica, amelyről átvándorolhatnának a szárnyas nőstény egyedek. Amikor elhagyták a kukorica vetéseket, akkor még nem voltak zöld, táplálkozásra alkalmas gabonaállományok. Ezen okok miatt idén a gabona árvakeléseken található fajok, a Scizaphis graminum és a Macrosiphum avenae fajok adják a vírusvektor levéltetűpopuláció zömét. Sajnálatos módon kezeletlen árvakelések hatalmas mennyiségben találhatók szerte az országban szinte mindenhol. Súlyos veszélyforrások ezek, hiszen a levéltetvek az ott lévő, sokszor vírusokkal súlyosan fertőzött növényekről települnek át az őszi vetésekbe.
Macrosiphum avenae szárnyas nőstény és utódai őszi árpa levelén
Az őszi inszekticides állományvédelem végrehajtása után is célszerű lehet a kalászos vetések felügyelete, időszakos szemlézése. Hosszú ősz, kitartó „vénasszonyok nyara” esetén könnyedén előfordulhat, hogy a kezelés után újabb betelepedés észlelhető. Egyáltalán nem biztos, hogy egy rovarölő szeres védekezéssel sikerül kivédeni a vírusvektor szervezetek őszi támadását. A levéltetvek és a kabócák betelepedésére gyakorlatilag az első fagyokig még számítani lehet.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
