A fenntartható mezőgazdasági termelés követelményrendszerének való megfelelés, valamint az EU-ban zajló, növényvédő szereket érintő hatóanyag-visszavonások az integrált szemléletmód erősödéséhez, ezen belül a biológiai megoldások előtérbe kerüléséhez vezetnek.
A természet tárháza gazdag, számos olyan finomra hangolt, növényeket támogató folyamat fedezhető fel, amely a növénytermesztési és növényvédelmi technológiába illeszthető. A talajban élő mikroorganizmusok és a növények által kialakított rendszerben az élőlények közötti kölcsönhatások különböző fajtái találhatók meg.
Jól ismert példa erre a mikorrhiza gombák és a növények között kialakuló szimbionta típusú kapcsolat. Az antagonista kapcsolatra pedig kitűnő példát jelentenek bizonyos, a Trichoderma nemzetségbe tartozó gombafajok – különös tekintettel a Trichoderma asperellumra –, amelyek a kórokozókkal szemben hatékony védelmet nyújtanak a növényeknek.
Trichoderma a növények szolgálatában
A Trichoderma gombák a természetben szinte mindenhol megtalálhatók, szántóföldek, erdők talajában fellelhetők, de a fák törzsén is előfordulhatnak, sőt, ha egy kukoricacsövet megfertőz a Fusarium, a Trichoderma gomba képes kolonizálni azt.
1. kép: Szklerotíniás fertőzés következtében hervadó napraforgó
Már az 1930-as években felfedezték, hogy hasznosítani lehet a növények védelemében. E kozmopolita gombafajok könnyen izolálhatók a természetből, nagyon sok törzsük van. Azt is tudni kell azonban, hogy sok olyan vadfaj létezik, amely nem alkalmas a kórtani problémák megoldására. A Trichoderma gombákkal kapcsolatos kutatások az 1970-es években erősödtek fel. Az elért eredmények alapján létrehozott első Trichoderma-készítmények az 1990-es években kerültek kereskedelmi forgalomba, Magyarországon 2007 óta állnak a gazdálkodók rendelkezésére.
E hasznos gombák hatása a talajra, a növényre sokrétű. Védelmet nyújtanak a kórokozó gombákkal szemben, irodalmi adatok szerint fonálféreg-gyérítő hatással is rendelkeznek. Emellett jelentős szerepük van a szalmabontásban.
Kolonizálják az egész teret, térparazitaként működnek
Legfontosabb, hogy a talajból fertőző kórokozók támadásait védik ki, a káros gombákat jelentős mértékben visszaszorítják. A patogén gombák micéliumát a sejtfalbontó enzimjeik segítségével pusztítják el, de képesek a szkleróciumok, a Sclerotinia sclreotiorum kitartó képleteinek szétesését okozni.
Alapvetően a talajból fertőző kórokozó gombák (pl. Pythium, Sclerotinia, Fusarium) ellen jelentenek hatékony védelmet. De hogyan is működik ez a gomba? Kolonizálja a növény gyökérzetét, mint a mikorrhiza, de a különbség az, hogy nem nő bele olyan mélyen a gyökér szövetébe. Ebben az esetben egy szimbiózis jellegű kapcsolatról van szó. Előnyös, ha növény kezdeti fejlődésének időszakában már ki tud alakulni a kolonizáltság. E folyamat a növény számára több szempontból is kedvező. Egyrészt a hasznos gomba távol tartja a kórokozó gombákat, hiszen jó kompetíciós képessége révén kiszorítja azokat. Amikor a patogén micélium megkörnyékezi a kis csíranövényt, akkor azokat a Trichoderma micéliumai körbeölelik. Ezt követően a hasznos szervezet appresszóriumot fejleszt, amivel behatol a káros micéliumba. A sejtfalbontó enzimek hatására elpusztul a kórokozó. Ebben segíti az is, hogy antibiotikus hatású anyagokat is termel.
2. kép: Szklerotínia okozta tányérrothadás
Másrészt a Trichoderma gomba auxin jellegű hormonokat állít elő, ami a gyökérzet fejlődését serkeni, ezen keresztül segíti a növényt a tápelemek felvételében. Ezek eredményeként javítja a növény stressztűrését. A hasznos gomba az indukált rezisztencián keresztül is fokozza a növény védekezőképességét. Az indukált szisztemikus rezisztencia génaktivitáson keresztül működik, a Trichodermák hatására a növények „immunizálódnak”. Példaként említhető, hogy a szklerotínia okozta primér fertőzés mértékét minimálisra tudja csökkenteni, miközben egészséges talajkörnyezetet teremt.
Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a Trichoderma szinte minden gombát táplálékforrásként használ, a mikorrhiza gombákat mégsem szorítja ki. Mi áll ennek a hátterében? A talajba kijuttatott Trichoderma-készítmények 2-3 hónapos intenzív hatástartammal rendelkeznek, az évmilliók alatt kialakult mikrobiális talajegyensúly felborítására nem képesek.
Milyen kultúrákban használható?
Volumenét tekintve napraforgóban és a zöldségkultúrákban használják leginkább a Trichoderma-készítményeket, a szója esetében feljövőben van, a kukorica- és repcetermesztők és a kalászosokat termelők érdeklődése is kezd e készítmények felé fordulni.
Napraforgóban a szklerotínia a legnagyobb termésdepressziót kiváltó tényezők közé tartozik. A vetésszerkezetben az olajnövények megnövekedett aránya emeli e patogén gomba által létrejövő fertőzés kockázatát (1., 2. kép). Az intenzív termesztéstechnológiába beillesztve minimálisra lehet csökkenteni a fertőzés mértékét. Csapadékosabb évjáratban, amikor az időjárás a szklerotínia ivaros szaporodásának is kedvez, akár 60-70%-os fertőzés is kialakulhat, ez pedig jelentős termésveszteséget képes kiváltani. Szárazabb évjáratban is, az erőltetett vetésforgók következtében a primér fertőzés, azaz a szártőfertőzés 8-10%-os mértékben fordul elő, amelyet a Trichoderma-készítmények 1-2%-ra tudnak mérsékelni. Az innovatív napraforgó-termesztők már felismerték, hogy érdemes használni a termésbiztonságot nagy mértékben növelő hasznos gombát.
Zöldségtermesztésben a legfontosabb, hogy a palánta-előállítás során a palánatdőlés kórokozói ellen nyújt védelmet. Kukoricában és a kalászosokban a fuzárium visszaszorításával segíti a kiváló hozamok elérését (3. kép). Használatának létjogosultsága van szójában és repcében is. Szőlőben a sebfelületek kezelésre alkalmas, mert kolonizáció révén kórokozók behatolását akadályozza meg.
3. kép: Fuzáriumos fertőzés tünete kukoricán
A gomba leghatékonyabb működése szántóföldi kultúráknál talajba dolgozva, zöldségtermesztésben szintén talajba dolgozva, illetve csöpögtető öntözéssel történő kijuttatás esetén figyelhető meg. A talaj-előkészítésnél törekedni kell a talajnedvesség megőrzésére, mert így érhetjük el a Trichodermák intenzív szaporodását, kolonizáltságot, és így tudjuk biztosítani a gyors, egyöntetű kelést.
A talajba inaktív, nyugvó alakú spórákat tartalmazó készítmény formájában juttatható ki, amely nedvesség hatására indul fejlődésnek. Hűtve, fagyasztva sok évig tárolható a gomba, hűtőben 2 évig, szobahőmérsékleten 3 hónapig, 30 Celsius fok felett viszont csak 1-2 napig tartható el.
Fejlesztési irányok
A Trichoderma-készítményekben izolált gombatörzsek találhatók. Nagyon sok törzs áll rendelkezésre, vannak olyanok, amelyek hatékonyak a kórokozók ellen, és vannak olyanok, amelyek nem. Emellett nagyon fontos spóraszám és tisztaság a megfelelő hatékonyság elérése érdekében. A fejlesztési irányok között ezért az újabb és hatékonyabb törzsek szelekciója szerepel, valamint az imént említett tulajdonságok javítása.
Trichoderma-kutatás további területe a más hasznos mikroorganizmusokkal együttesen történő alkalmazás vizsgálata. Ebben az esetben az érdeklődés középpontjában baktériumok és mikorrhiza gombák állnak. Fejlesztések zajlanak a kijuttatás módjára vonatkozóan is. A Trichoderma gombák biofungicidként, növénynövekedés-serkentő, illetve növénykondicionáló anyagként történő felhasználása még további kiaknázatlan lehetőségeket rejt.
