A mezei pocok a szántóföldek nagy károkozásra képes kártevője, amely néhány évente veszélyesen nagy számban jelenhet meg. Egyes fertőzésével érintett alföldi megyékben mintha ez az év is ilyen lenne, ezért készülnünk kell az ellene történő védekezésre.
Az előzmények
A mezei pocok kártételével érintett területeken a rágcsáló gyakorlatilag mindig jelen van, egyedszáma hol magasabb, hol alacsonyabb. Az előző évi extrém szárazság nem volt kedvező számára sem, egyértelműen érzékelhető volt egyedszámának csökkenése. Ez meglátszott az őszi vetésekben is, a megszokotthoz képest lényegesen kisebb kártételével találkozhattunk, ami nagyobb egyedszáma esetén egyébként egyértelműen megmutatkozik (1. kép).
Az őszi és téli időjárás ellenben már kedvezően alakult számára, a nem túl csapadékos és nem is túl hideg időjárásban az egyedszám nem csökkent tovább. Ezért tavasztól kezdődően már érzékelhető volt a rágcsáló felszaporodása, ami az őszi vetésű kultúrák lekerülését követően, a tarlókon vált igazán szembeötlővé.
A nyári időjárás a továbbiakban is kedvezett a mezei pocoknak, így jutottunk el a mostani állapotig, amikor egyes dél-alföldi megyékben lépten-nyomon pockok jelenlétére utaló jelekkel találkozunk, úgy a tarlókon (2. kép), mint a ruderáliákon (3. kép), sőt, a napraforgó- (4. kép) és kukoricatáblákon. Ezek alapján arra érdemes készülnünk, hogy nem maradhat el a kártételével szembeni védekezés! Milyen lehetőségeink vannak erre?
Pocokgyérítés talajmunkával
A mezei pocok kártételével érintett területen gazdálkodók számára egyértelműen bebizonyosodott már, hogy egyes talajművelési módok érdemben képesek gyéríteni a terület pocokállományát.
Itt most elsősorban a forgatásos talajművelésre, vagy mélyművelésre kell gondolni, amely amellett, hogy fizikailag is csökkenti a rágcsálók számát, rombolja járataikat, valamint talajfelszínre hozva őket lehetőséget teremt természetes ellenségeiknek arra, hogy hozzájuk férjenek (5. kép).
Ez természetesen önmagában nem ad megoldást tömeges felszaporodás esetén, ugyanis a környező területekről gyorsan megindul a visszatelepülés, azonban a konkrét területen tartózkodó pockok akár 2/3-át is elpusztíthatja.
Pocokgyérítés természetes segítséggel
A természet törvényei szerint, ha bármilyen zsákmányállat felszaporodik egy területen, ott rövidesen megjelennek azok természetes ellenségei, a ragadozók is. Ezt mi is kihasználhatjuk a mezei pockok elleni küzdelemben, például azzal, hogy ülőfák kihelyezésével (6. kép) a területünkre csábítjuk a ragadozó madarakat, az ölyveket, vércséket és baglyokat.
Ez önmagában egy gradációs felszaporodási hullámot ugyan nem képes megállítani, de az egyedszám állandó csökkentésével hosszabb távon mégis komoly segítséget jelent. Természetesen ehhez arra is szükség van, hogy egy esetleges irtószeres védekezést olyan módon hajtsunk végre, amellyel nem veszélyeztetjük a pockokra vadászó ragadozó madarainkat.
Védekezés kémiai anyagokkal
Amennyiben a területen lévő mezei pockok száma meghaladja a védekezési küszöbértéket, védekezni kell a kártételével szemben, irtása a földet művelő törvényben meghatározott kötelezettsége. A fertőzöttség, valamint a védekezés szükségességének megállapításában a lakott járatok száma ad támpontot. Amennyiben az őszi időszakban 100 m2-ként 2-3 lakott járatot találunk, a védekezést el kell végeznünk.
Mielőtt erre rátérnénk, érdemes egy kis kitérőt tenni a háztartási rágcsálóirtók felhasználásával kapcsolatban. Az ilyen célra megvásárolható termékek hatóanyaga véralvadásgátló hatással bír, amely olyannyira erőteljes lehet, hogy akár másodlagos mérgezés is kialakulhat miatta. Azaz,
az ilyen hatóanyag hatására elpusztult rágcsálót elfogyasztó ragadozó is mérgeződhet, amelynek mértéke függ a szervezetébe kerülő rágcsálóirtó mennyiségétől. Ezért a háztartásokban felhasználható rágcsálóirtó termékek szántóföldi felhasználása tiltott!
Szintén érdemes szót ejteni a terménykezelésre használt készítmények használatáról, amelyek működése a pelletből, vagy tablettából képződő foszfor-hidrogén gáz légzésméreg hatásán alapul. Ezek felhasználása nem véletlenül kötött speciális képzettséghez, gázmesteri végzetséghez, rendkívül veszélyesek, nincs az a pocokfertőzés, amiért érdemes lenne emberi életet kockáztatni! Az ilyen termékek rágcsálóirtásra történő alkalmazása egyébként sem engedélyezett!
A mezei pocok elleni védekezésre kevés termék áll jelenleg a gazdálkodók rendelkezésére. Némelyek ezek közül állandó felhasználási engedéllyel rendelkeznek, míg a legnagyobb mennyiségben alkalmazott termék olyan szükséghelyzeti engedéllyel bír, amely a kártételi veszélytől függően kerül kiadásra évről évre. Tárgyaljuk ezeket a terméknevek említése nélkül, csupán a hatóanyagukat feltüntetve.
Állandó engedéllyel rendelkezik egy kalcium-karbid hatóanyagú készítmény, amely gázosodása révén fejti ki hatását. Kijuttatásakor a járatokba kell helyezni, majd azt földdel el kell takarni, de betaposni nem szabad. A hatóanyag, reakcióba lépve a levegő nedvességtartalmával, gázt fejleszt. Fontos tudni, hogy ebben az esetben az irtó hatás mérsékelt, inkább kiűző, riasztó hatású.
Szintén állandó engedéllyel rendelkezik egy cink-foszfid hatóanyagú termék, amely már igen markáns hatással bír. Ebben az esetben egy csalétekről van szó, amelynél a hatóanyagot szerves alapra (árpa, rizs) vitték fel. Ha a mezei pocok ebből fogyaszt, a gyomorsav hatására képződő foszfor-hidrogén másodperceken belül elpusztítja. Tehát a szer nem gázosodó tulajdonsága révén, nem légzésméregként a járatba helyezve fejti ki hatását.
Mivel a pockon kívül e terméket más vadon élő állat is elfogyaszthatja, kellő óvatossággal kell eljárni a felhasználásánál. Kizárólag járatkezelésre alkalmazható, nem maradhat a talajfelszínen, sőt kifejezetten tilos a talajfelszínre szórni. Fontos tudni, hogy nedves időjárás, vizes talaj esetén a hatóanyag reakcióba lép a vízzel, ezért elveszítheti hatását. Ez úgy küszöbölhető ki, ha kijuttatása száraz időjárás és talaj esetén történik meg. Az ilyen termékkel kezelt területet jól látható módon jelölni kell, azon legeltetni legalább két hétig tilos. Ezeket a kitételeket az adott termék engedélyokirata tartalmazza.
A legnagyobb felületen egy olyan termék kerül felhasználásra a mezei pocok elleni védekezés során, amely véralvadásgátló hatóanyagot (klórfacinon) tartalmaz, amit tört gabonaszemekre vittek fel. Ez a termék jelenleg is rendelkezik olyan szükséghelyzeti engedéllyel, amely július 20-tól november 16-ig lehetővé teszi a felhasználását. Ennek feltételeit a kiadott engedély tartalmazza, amelynek értelmében megvásárlása és felhasználása bejelentési kötelezettséggel bír a helyileg illetékes kormányhivatal felé, valamint alkalmazása növényorvos közreműködéséhez és jelenlétéhez kötött.
A termék járatkezelésre alkalmazható, azt a talajfelszínen hagyni, arra kijuttatni tilos (7. kép). Sajnos évről-évre előfordul ennek műtrágyaszóróval történő kijuttatása, amely súlyosan veszélyezteti a terület vadvilágát, ezért kerülendő.
A készítmény felhasználása szintén tiltott az olyan területeken, amelyekre ülőfák kerültek kihelyezésre a ragadozó madarak számára, ezen túl a kezelt táblán kötelező a vadak riasztása, vagy attól egyéb módon történő távoltartása. A kezelt területet jól átható módon jelölni szükséges.
Látható, hogy viszonylag szűk az a termékpaletta, amiből a mezei pockok elleni védekezés során válogathatunk. De, vajon tényleg minden esetben szükség van-e, vagy lesz-e a védekezésre?
A felszaporodását gátló körülmények
A mezei pocok felszaporodását természetes okok is hátráltathatják, sok esetben lehetünk annak tanúi, hogy mintegy „magától” összeomlik a gradáció, mérséklődik az egyedszám. Erre különösen a csapadékos őszökön van esély, amikor a tartósan hulló hideg eső miatt olyan betegségek léphetnek fel a mezei pocok állományában, amely tömeges elhulláshoz vezethet. A hótakaró nélküli, hideg és nedves téli időjárás hasonló módon hathat a rágcsáló egyedszámára.
A mezei pocok elleni védekezésre több lehetőségünk is van, a talajműveléstől kezdve a természetes ellenségeinek segítésén át a rágcsálóirtó anyagokkal történő kezelésig. Amennyiben az első kettőt hatékonyan alkalmazzuk, az utolsóra ritkábban lehet szükség. Sajnos a jelenlegi helyzet egyes területeken aktív védekezést kíván, érdemes rá felkészülni!
