Az elmúlt időszakot döntően a „Medárdot” idéző csapadékos időjárás jellemezte. Szélsőséges határok között szinte minden nap hullott csapadék, helyenként akár kéthavi átlagnak megfelelő mennyiség is esett, viszont több körzetben alig volt csapadék.
Éjszakánként alig hűlt le a levegő, nappal pedig 22-25 C0 volt. A bőséges nedvesség miatt igen magas relatív páratartalom alakult ki, ami a kórokozók gyors terjedésének kedvez. A korábban tapasztalt kalászos gabona megdőlés már nemcsak az árpára, hanem a búzatáblák egy részére is jellemző.
A nedves idő ellenére az őszi árpa viaszérése megkezdődött, az elfeküdt foltokban sorra jelennek meg a korompenészre jellemző tünetek a kalászpelyván. A kalászfuzáriózis fertőzés terjedése sem lassult le, vizuálisan is a kalászok egy részén jelen van a kórokozó. A párás levegő folyamatos fennmaradása a nedves talajból biztosított, így a betegség további terjedésére kell számítani. A sárgarozsda fertőzés elmúltával most a vörösrozsda vette át a vezető szerepet. A terjedést segíti a párás és meleg idő, a felső levélemelet és a zászlóslevél fertőzöttség kisebb-nagyobb mértékben minden búzatáblán megfigyelhető, de még nincs járványközeli helyzet, de a kórokozó megfigyelése folyamatos feladatot jelent. A rovarkártevők közül minimálisra csökkent a levéltetű és a vetésfehérítő bogár jelenléte, viszont kis mértékben emelkedett a gabonapoloskák és a gabonaszipolyok egyedsűrűsége, de még nem közelíti meg a veszélyességi küszöbértéket. Ugyancsak előjöttek a gabonafutrinka imágók is, most még csak táplálkoznak, de aratástól kezdve lerakják petéiket a szalmával takart tarlóra és a fennmaradó árvakelésekre. A lárvák kelése a kedvező talajállapot miatt valószínűleg biztosított lesz.
A kukoricamoly rajzásának fokozatos erősödése figyelhető meg országszerte, a kelőfélben levő lárvák mellett az L1-L2-es fejlettségű hernyói már szabad szemmel kivehető rágástüneteket okoznak a kukorica felső levelein. A tavalyi nagyon magas fertőzöttség és az enyhe tél miatt ebben a szezonban is erős fertőzési nyomással kell számolni. Már a gyapottok bagolylepke rajzása is folyamatos, így erre a kártevőre is oda kell figyelni, bár most még nem a kukorica az elsődleges tápnövény.
A napraforgón továbbra is erősödő levéltetű fertőzéssel kell számolni, de a csapadék hatására egyre több a primer szklerotíniás tőfertőzés, valamint az árvakelésű napraforgó peronoszpórás levéltünete.
A burgonyabogár lárvakelés folyamatosan zajlik, de a burgonyavész fertőzés most az igen kedvező körülmények miatt sokkal nagyobb veszélyt jelent a növényre. A záródott állományok alsó levelein alternáriás tünetek láthatók, valamint a levéltetvek egyértelmű felszaporodása is megfigyelhető.
