15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Zöldség

Miért fontos a kálium és a magnézium esetében a harmonikus tápanyagellátás?

Agrofórum Online

A harmonikus tápanyagellátás fogalmán azt értjük, hogy a termesztett növény számára olyan mennyiségben és arányban biztosítjuk a létfontosságú tápelemeket, mint ahogy azt a növény adott körülmények között és adott fejlettségi fázisban igényli. Ettől eltérő mennyiséget, arányokat egy darabig képes a növény tolerálni, a tápanyagokat szelektálni, de egy határon túl az egyébként egymás felvételét elősegítő elemek (szinergisták) már zavarják, megakadályozzák a másik hasznosulását (antagonizmus jelenség).

A kálium és a magnézium viszonylatában is fennáll a szinergista hatás antagonizmusba történő átváltozása.

A káliumról, mint makro tápelemről, ismert, hogy a szántóföldi és a kertészeti növények (cukorrépa, burgonya, kukorica, káposztafélék, gyökérzöldség, bogyósok, csonthéjasok, szőlő) jelentős mennyiségben hasznosítják, nem egy esetben a hektáronkénti igényük még szabadföldi körülmények között is meghaladja a 250-300 kg/ha K2O-t (pl. fejes káposzta, paradicsom), illetve 150-200 kg/ha K2O-t (szőlő, kajszi, őszibarack).

Mint tápanyagnak, a szerepe hármas:

– Növeli a termésmennyiséget. (A termésnövekedéssel a növény káliumfelvétele is majdnem egyenes arányban növekszik)
– Javítja a termésbiztonságot. (Fokozza a növények hidegtűrő képességét, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és javítja a szárazságtűrést.)
– Kedvezően hat a termésminőségre. (Elősegíti az aroma-, az íz- és a színanyagok kialakulását, növeli a termés cukor-, fehérje- és vitamintartalmát, növeli a termés szárazanyag-tartalmát és a sejtfalak vastagságát, ezáltal javítja a tárolhatóságot, a színanyagok képződésén keresztül javítja a termés külső megjelenését, a piacosságát.)

A magnéziumról, mint tápanyagról, helytelen felfogás alakult ki a növénytermesztésben, sokan a bórral, a mangánnal vagy a cinkkel egy csoportba, a mikroelemek közé sorolják, holott a növények által felvett mennyiség alapján inkább makroelemnek mondható. A növények által hasznosított magnézium a szabadföldi kultúrák esetében megközelítheti az 50-100 kg-ot, de hajtatásban, hosszú kultúrák esetében (11-12 hét) elérheti ennek majdnem a dupláját is. A mikroelemek esetében (bór, cink, mangán) az egy hektárra számított igény mindössze néhány kiló. A gyümölcsfélék 0,25-0,5%-ban, a zöldségfélék esetében nagyobb a szóródás, 0,25-0,8%-ban tartalmaznak magnéziumot, a hüvelyes takarmányokban kétszer-háromszor annyi van, mint a gabonafélékben.

Sokszor a hiány nem a talaj alacsony magnéziumtartalmának (abszolút hiány), hanem a magnézium felvételét akadályozó tényezőknek tulajdonítható (relatív hiány).

Talajaink magnéziumellátottsága különböző, míg a homoktalajaink, mindenekelőtt a savanyú homokok, magnéziumban szegények, addig az erdőtalajaink, a mezőségi és réti talajok gazdagok. Öntözővizeink magnéziumtartalma elegendő, nem egy esetben magas.

Felvetődik a kérdés: mivel magyarázható, a kertészeti kultúrákban olyan gyakran, de a szántóföldi növényeknél is tapasztalható magnéziumhiány

Alapvetően öt okot ismer a szakirodalom, mint magnéziumhiányt előidéző tényezőt:

– magnéziumszegény talajok (homoktalajok szőlő és gyümölcsültetvényei, primőr zöldségtermesztő körzetek),
– kedvezőtlen talajviszonyok (rossz talajszerkezet, kedvezőtlen vízháztartás, savanyú talajkémhatás),
– kedvezőtlen időjárási viszonyok (egyre gyakrabban jelentkező szárazság, erősen csapadékos időjárás),
– konkurens (antagonista) ionok jelenléte, amelyek a magnézium felvételét zavarják,
– egyoldalú trágyázás, káliumtúlsúly kialakulása

Intenzív növénytermesztést folytató üzemekben – ahol szakszerű talajművelést és öntözést folytatnak – gyakran az ionantagonizmus és az egyoldalú NPK trágyázás az oka a magnéziumhiánynak.

A gyorsabban mozgó ionok, pl. a hidrogén (H+), a kálium (K+) kiszorítja a növénytáplálkozási láncból a lassúbb mozgású, nagyobb méretű ionokat (pl. magnézium++), előidézve ezzel enyhébb vagy súlyosabb hiányt. A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Ezért van az, hogy a meszezés, amíg a talajoldat H+-ion koncentrációját csökkenti, kémhatását javítja, elősegíti a magnézium felvételét, de egy határ felett adagolva, vagy ha a talaj mésztartalma meghaladja az 5% CaCO3 tartalmat, már gátlón hat.

A kálium egy határig nincs gátló hatással a magnézium felvételére – sőt kifejezetten segíti azt (szinergizmus jelenség) – viszont egy bizonyos koncentráció felett blokkolja a növénybe jutását (antagonizmus). Ezzel kapcsolatban különböző számok és adatok ismertek. Talajban, a szőlőnél optimálisnak a 3-7:1 K:Mg arányt, a Ca:Mg esetében a 11-13:1 arányt, a zöldség és szántóföldi növényeknél a K:Mg 3-4:1 mondható ideálisnak.

A talajban a hiány, és az antagonizmus jelensége elkerülhető olyan műtrágyák (alaptrágyák) használatával, ahol a kálium és magnézium aránya megközelítőleg három-négy az egyhez (3-4:1). Megfelelő K:Mg arányú fejtrágyák (tápoldatok) összeállításánál nagy jelentőséggel bírnak a magnéziumszulfát és magnéziumnitrát alapú, jól oldódó, magasabb koncentrációban, a perzselés veszélye nélkül adható vegyületek.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Az oltott növények jelentősége a zöldséghajtatásban

2025. április 2. 11:10

Az oltást eredetileg a monokultúra miatt kezdték el használni, hogy növényvédelmi problémákat kerüljenek el általa.

A magyar dinnyetermesztők átálltak a vöröshagymára is

2025. február 24. 08:10

A vöröshagyma termesztése csak profi termelés, és korszerű, magas hozamú fajták használata mellett jövedelmező.

Sárgarépák érzékszervi jellemzőinek vizsgálata

2025. február 17. 07:10

A termesztőket mindig foglalkoztatta, hogy a különböző földrajzi régiókban termesztett répák között milyen különbségeket lehet kimutatni.

Egyre nagyobb figyelmet kap a retek

2025. február 10. 09:40

Az ősi retekfajták gyökere hosszúkás és kúpos. Az új fajták ugyanakkor hengeresek, gömbölyűek vagy lapítottak.

A külső nem minden: másodosztályú zöldség-gyümölcs a Penny Marketben

2018. március 21. 14:33

A diszkontlánc hamarosan a nem szabványos méretű, formájú zöldségeket és gyümölcsöket is átveszi a magyar gazdáktól.

Rekordmennyiségű retek termett hazánkban

2023. március 29. 16:04

A KSH adatai szerint Magyarországon rekordmennyiségű, 5,57 ezer tonna retek termett 2021-ben.

Több zöldség és kevesebb sertéshús fogy

2020. november 27. 07:02

Egy felmérés szerint az elmúlt években érdemben megváltozott a németek étrendje. Ezt mutatja a Német Táplálkozási Társaság (DGE) legutóbbi jelentése.

Így készüljünk fel az idei veteményezésre!

2023. január 25. 05:37

Gyakran esnek a hobbikertészek abba a hibába, hogy a zöldségfajtát szidják, ha valami nem úgy sikerül, hogy az rossz fajta, a másik bezzeg meg jó fajta. De nem feltétlen a fajtával van a gond, hanem másban keresendő a megoldás.