Növényvédelem

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

Agrofórum Online

A hazai búza termesztésére az idei évben alaposan rájárt a rúd. A súlyos tavaszi aszály után a májusi esőzések pont a legrosszabbkor, a virágzás körüli időszakban érték az állományokat és szerte az országban súlyos kalász-fuzáriózist okoztak. Pedig nagyon sok termelő gondolta azt, hogy idén szinte minimális fungicides védelemmel megtermelheti a gabonáját, hiszen a hosszú tavaszi aszály sok áttelelt kórokozó, így a sárgarozsda (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) sikeresen áttelelt populációit az ország jelentős hányadán teljességgel elpusztította.

Sajnálatos módon az áttelelt és szinte megsemmisült hazai kórokozó populációk helyére a déli légáramlás útján bőségesen jött utánpótlás a Mediterráneum, sőt Észak-Afrika területeiről. A nyári hőhullámokért felelős déli légáramlatok nemcsak színes márgaport szállítanak magukkal, hanem számos növényi kórokozó spóráit is. Balszerencsés módon idén a szél által behurcolt spórák között volt a búza szárrozsdájának (Puccinia graminis f.sp. tritici) uredospóráiból is.

Szárrozsda súlyos fellépése tönkebúzán

A szárrozsda – szerencse a szerencsétlenségben – meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Mindezek következményeként ez év június 25-én, Füzesgyarmat mellett, egy viszonylag erős, egyes foltokban már a védekezés szükségességét is felvető szárrozsda fertőzést észleltünk Ehogold fajtájú kenyérbúza, Franckenkorn fajtájú tönköly, egy kompozit durumbúza, illetve több tönke tájfajta állományában. A helyzet érdekessége növénykórtani szempontból, hogy ugyanazon a növényállományban két, egymástól teljesen eltérő életmódú és környezeti igényű kórokozó is egyszerre jelentkezett a növényeken. A nekrotróf életvitelű, közismerten nedvességigényes, a kalászok jelentékeny részét megfertőző Fusarium fajok mellett a biotróf, szélsőségesen melegkedvelő szárrozsda károsítását is meg lehetett találni.

Szárrozsda tönkölybúza levelén

Jelen időszakban a még zöld állományokban a rozsda képes lehet néhány uredo generáció kinevelésére, így az ilyen búzák termelőinek mindenképpen indokolt kellő alapossággal átnézni az állományaikat. A szárrozsda – vagy más néven fekete rozsda – összekeverhető ugyan a sokkalta gyakoribb levélrozsdával, de némi ismeret birtokában a két rozsdafaj egymástól könnyedén megkülönböztethető.

A szárrozsda a növény valamennyi zöld részét megfertőzi, míg a levélrozsda csak a lombleveleken tud megélni. A szárrozsda pusztulái általában hosszúkásak, a levélrozsdáé minden esetben kerekek. Ha már fekete, teleuto-telepek is vannak a növényeken, akkor a szárrozsda esetében a telepek felett az epidermisz látványosan felszakad, míg a levélrozsdánál ez nem következik be.

Szárrozsda tönkebúza pelyvalevelein és toklászain

Sajnálatos módon a szárrozsda a búzaféléket hazánkban károsító három rozsdafaj közül a legtovább tart ki az érés folyamata során és gyakorlatilag csak a viaszérés vége felé hagy fel az uredo-telepek kialakításával, azaz a terjedéssel. A kórokozó pusztító ereje ráadásul nagyon nagy, ezáltal egy, a tenyészidő legvégén kialakult fertőzés is jelentős mértékben képes csökkenteni az ezerszemsúlyt, valamint a szemek fehérje- és szénhidráttartalmát is.

A szárrozsda szerencsére nem egy „kemény” kórokozó, fungicidekkel hatékonyan kordában tartható. A hazai, állami elismerésben részesült búzafajták rezisztensek a kórokozó igen sok rasszával szemben. Ugyanakkor a pelyvás gabonák esetében ez a védelem vagy nincs is kialakítva, vagy hiányos. Ráadásul egy szél által behurcolt rozsda populáció tartalmazhat olyan rasszokat is, amelyek ellen a kenyérbúzáinkba beépített rezisztencia nem megfelelő. Ilyen esetekben csak a fungicides állományvédelem segíthet.

Hertelendy Péter
Her-Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Több évtized a növényvédelem szolgálatában - Dr. Szőke Lajos életútja

2026. január 9. 14:10

Gyermekkori élményekből lett életre szóló hivatás – Dr. Szőke Lajos több mint fél évszázada a gyomirtás kutatója és oktatója.

Ellenségek a rózsán télen: most dől el a nyári virágzás

2026. január 6. 07:10

Lomb nélkül könnyebb észrevenni a rózsát veszélyeztető kórokozókat és kártevőket – a tél ideális időszak a megelőzéshez.

A komposztról derült ki szenzációs újdonság – eggyel több ok, hogy bajlódjunk vele

2025. december 17. 13:10

A talaj tápanyagtartalma, szerkezete szempontjából nagyon hasznos anyag a komposzt. Úgy tűnik, növényvédelmi szempontból is vannak kedvező tulajdonságai.

Mezei pocok elleni védekezés: amit sokan még mindig rosszul csinálnak

2025. december 16. 07:10

Biocid vagy növényvédő szer? A helytelen választás nemcsak hatástalan, hanem jogsértő is lehet mezőgazdasági területen.

Előrelépés a növényvédelmi előrejelzések terén

2021. július 16. 06:36

A növények különböző körülmények között változó illékony vegyületeket bocsátanak ki. A szenzorok az adott betegségek vagy növényi stressz szempontjából releváns illékony szerves vegyületek azonosításával figyelmeztethetik a felhasználókat a rendellenességekkel kapcsolatban.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: hiányos termékenyülés, leszáradt levelek a napraforgón

2022. július 26. 09:38

A legelők kisültek, nem lehet számítani újbóli sarjadásra, ameddig nem hullik tisztességes mennyiségű eső, amire jelenleg kicsi az esély.

A Mospilan 20 SG rovarölő szer kapott elsőként engedélyt hazánkban drónos kijuttatásra

2023. augusztus 18. 05:40

Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG az első növényvédő szer Magyarországon, amely engedélyt kapott pilóta nélküli légi járművel történő alkalmazásra.

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

2019. szeptember 10. 11:49

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.