A cseresznye (Prunus avium) a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó, hosszú életű, csonthéjas gyümölcs. A hazai gyümölcsfogyasztásban jelentős szerepet játszik, az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. A termés jelentős része háztáji gazdaságokból származik. A cseresznye főbb hagyományos termőkörzetei Pest, Bács-Kiskun, Heves és Csongrád megye. A vadcseresznyealany a cseresznye számára legrégebben alkalmazott alany. Hazánkban a termesztett fontosabb cseresznyefajták: Münchebergi korai, Bigarreau Burlat, Szomolyai fekete, Germersdorfi óriás. Magyarországon a termőterülete 2 455 hektár, a betakarított éves termésmennyiség 10 551 tonna (KSH, 2017). A cseresznye főként friss gyümölcsként kerül a fogyasztók asztalára. Fontosabb kórokozói, károsítói: monília, nekrtotikus gyűrűsfoltosság vírus, klorotikus gyűrűsfoltosság vírus, fómás levélfoltosság, cilindrospóriumos foltosság, cseresznyelégy, fekete cseresznye-levéltetű, füstösszárnyú-levéldarázs. A cseresznye termesztési technológiájáról, szaporításáról, telepítéséről, metszéséről, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
2019. június 18.
A borsót most az akácmoly és a borsómoly veszélyezteti, még a zöldborsó állományokban is, a termés megrágásával.
2019. június 12.
Miközben április utolsó napjaiban a Heves megyei Csány határában, Sasteleken fekvő gyümölcsültetvényben növényvédelmi beavatkozások folytak, addig működött az öntözőrendszer is a cseresznyefák tövében. Az utóbbi évek aszályos időszakaiban a termésbiztonság és a nagy méretű, ízletes gyümölcsök érdekében minden eszközzel javítani kell a mikroklímát.
2019. június 7.
A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.
Mint minden csonthéjas fajnál, a vesszők végén ezeknél is mindig hajtásrügyek alakulnak ki, a vesszők oldalán, a nóduszokon pedig virágrügyeket és hajtásrügyeket találunk. Hasonlóság közöttük, hogy a kajszitól és az őszibaracktól eltérően a cseresznyénél, a meggynél és a szilvánál egy virágrügyből nem egy, hanem 2-3 virág képződik. Virágzáskor így…
Lapszám:
2019. június
Év:
2019
Hónap:
június
A Blumeriella jaapii (Rehm) v. Arx a Monilinia laxa után a cseresznye és a meggy második legjelentősebb gombás betegségének a kórokozója. A Blumeriella az apotéciumos gombák közé tartozik, amelynek ivartalan acervuluszos alakja a Phloeosporella padi (Lib.) v. Arx. A betegséget blumeriellás betegségnek vagy más néven kokkomikózisnak is nevezzük. Ez utóbbi elnevezés főleg…
Lapszám:
2019. június
Év:
2019
Hónap:
június
2019. május 31.
Akár 10 ezer tonna alá is csökkenhet idén a cseresznyetermés az átlagos, éves 12-15 ezer tonnához képest, így annak fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet.
2019. május 15.
Simon Attila a Heves megyei Csány határában, Sasteleken mintegy 108 hektáron gazdálkodik. A terület nagyjából 90 százaléka gyümölcsültetvény, Cseresznyével, szilvával, dióval, almával és körtével foglalkozik a Mátra lábánál. A talajadottságok itt kiválóak, hiszen a hegység vulkanikus hordaléka rendkívül jó ízeket szavatol, így idén is finom cseresznyét takarítanak majd be a területről.
2019. március 27.
Az átlagosnál melegebb időjárás hatására teljesen virágba borult a kajszi, megkezdte virágzását az őszibarack, zöldbimbóban a cseresznye, meggy, szilva.
2019. március 24.
Hazánkban egyre több termelő kacérkodik a cseresznyetermesztés gondolatával. Vonzó az érésidejéből adódó korai árbevétel, a viszonylagos magas eladási ár, valamint a régmúltra visszanyúló termesztési hagyomány.