A cseresznye (Prunus avium) a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó, hosszú életű, csonthéjas gyümölcs. A hazai gyümölcsfogyasztásban jelentős szerepet játszik, az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. A termés jelentős része háztáji gazdaságokból származik. A cseresznye főbb hagyományos termőkörzetei Pest, Bács-Kiskun, Heves és Csongrád megye. A vadcseresznyealany a cseresznye számára legrégebben alkalmazott alany. Hazánkban a termesztett fontosabb cseresznyefajták: Münchebergi korai, Bigarreau Burlat, Szomolyai fekete, Germersdorfi óriás. Magyarországon a termőterülete 2 455 hektár, a betakarított éves termésmennyiség 10 551 tonna (KSH, 2017). A cseresznye főként friss gyümölcsként kerül a fogyasztók asztalára. Fontosabb kórokozói, károsítói: monília, nekrtotikus gyűrűsfoltosság vírus, klorotikus gyűrűsfoltosság vírus, fómás levélfoltosság, cilindrospóriumos foltosság, cseresznyelégy, fekete cseresznye-levéltetű, füstösszárnyú-levéldarázs. A cseresznye termesztési technológiájáról, szaporításáról, telepítéséről, metszéséről, károsítóiról, növényvédelméről információkat talál az Agrofórum Online szakportálon.
A Blumeriella jaapii (Rehm) v. Arx a Monilinia laxa után a cseresznye és a meggy második legjelentősebb gombás betegségének a kórokozója. A Blumeriella az apotéciumos gombák közé tartozik, amelynek ivartalan acervuluszos alakja a Phloeosporella padi (Lib.) v. Arx. A betegséget blumeriellás betegségnek vagy más néven kokkomikózisnak is nevezzük. Ez utóbbi elnevezés főleg…
Lapszám:
2019. június
Év:
2019
Hónap:
június
2019. május 31.
Akár 10 ezer tonna alá is csökkenhet idén a cseresznyetermés az átlagos, éves 12-15 ezer tonnához képest, így annak fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet.
2019. május 15.
Simon Attila a Heves megyei Csány határában, Sasteleken mintegy 108 hektáron gazdálkodik. A terület nagyjából 90 százaléka gyümölcsültetvény, Cseresznyével, szilvával, dióval, almával és körtével foglalkozik a Mátra lábánál. A talajadottságok itt kiválóak, hiszen a hegység vulkanikus hordaléka rendkívül jó ízeket szavatol, így idén is finom cseresznyét takarítanak majd be a területről.
2019. március 27.
Az átlagosnál melegebb időjárás hatására teljesen virágba borult a kajszi, megkezdte virágzását az őszibarack, zöldbimbóban a cseresznye, meggy, szilva.
2019. március 24.
Hazánkban egyre több termelő kacérkodik a cseresznyetermesztés gondolatával. Vonzó az érésidejéből adódó korai árbevétel, a viszonylagos magas eladási ár, valamint a régmúltra visszanyúló termesztési hagyomány.
2019. január 30.
A fás szárú növények nyugalmi állapotban végzett metszése általában a vegetatív fejlődést segíti (leveles hajtások erőteljes növekedése), a nyár közepén végzett művelettel az erőteljes növekedésű hajtások fejlődését megállítva a generatív fejlődés lesz túlsúlyban (bőséges virágzást indukálunk).
2018. október 25.
Magyarországon a 2018. évi gyümölcstermés fajonként változóan, de mennyiségileg összességében jól alakult: a jelentősebb gyümölcsfajok közül jó vagy kifejezetten jó termést realizáltunk a cseresznye, meggy, szilva, bodza, alma és körte esetében
2018. szeptember 26.
Az őszi rezes- kénes lemosó permetezés elvégzésével, valamint a lehullott levelek összegyűjtésével és komposztálásával sokat tehetünk a jövő évi egészséges lombozat érdekében.
2018. július 16.
A közelmúltban látott napvilágot a hír, miszerint a klimatikus változások hatására több bogyósgyümölcs termesztése is ellehetetlenül hazánkban. Talán ez volt az első eset, amikor a hazai fogyasztók szembesültek azzal, hogy a sokat emlegetett időjárási változások következménye már nem csak a távoli jövőben határozza meg a mindennapjainkat, hanem itt és most.