Az átlagosnál melegebb időjárás kedvezően hatott minden mezőgazdasági kultúra növekedésére és fejlődésére. A szárazra fordult időben jelentősen csökkent a belvizes terület nagysága, de még így is sok szántót és rétet borít víz.

A repce virágzása megkezdődött az egész országban. A virágzó táblák látványa mágnesszerűen vonzza a kártevő rovarokat és a hasznos, megporzásban résztvevő ízeltlábúakat egyaránt.

A kártevők elleni védekezés során tehát szigorúan csak a méheket kímélő növényvédelmi technológiákat szabad alkalmazni! A repce táblákon most egyszerre van jelen az összes virágzás idején jelentős kártevő, így a fénybogár, a becőormányos, de a repce becőszúnyog is megfigyelhető. A korábbi, virágzás előtt végzett rovarölő szeres kezelések hatására a repce szárormányosok egyedszáma minimálisra csökkent, így a védelmet a becőormányosok és a becőszúnyog veszélyességi küszöbérték alá csökkentésére kell összpontosítani.

Ha a csapdákban naponta még most is 15-20 bogár figyelhető meg, a védekezés indokolttá válik. A repce becőszúnyog kártétele szorosan összefügg a becőormányosok létszámával, így az csökkenthető a becőormányos elleni kezeléssel. A fénybogarak nagy tömegük ellenére már kevésbé veszélyesek, ugyanis nem rágják meg a bimbókat a virágpor eléréséhez, illetve a becőormányosok elleni védekezés a fénybogarak ellen is hatásos.

A regulátoros kezelések fungicid hatása eddig eredményesen megvédte a repce lombozatát a fómás- és alternáriás foltoktól. Most a virágok és a becők egészségesen tartása a cél, a fent említett kórokozók mellett a szürkepenészes- és fehérpenészes rothadástól, valamint a repce lisztharmatától.

Kalászos gabonákban már az őszi búza is szárba indult. A növényvédelmi cél most az újabb levélemeletek és a zászlós levél egészségesen tartása. A meleg- és viszonylag száraz idő miatt a sárgarozsda járványveszély már a múlté, a figyelmet most a gabonalisztharmat- és a különböző levélfoltosságot előidéző kórokozók lefékezésére kell fordítani. A körülmények most a sárgarozsda kivételével minden betegség számára kedvezőek, ezért, ha az együttes fertőzés mértéke elérte az 5-10 %-ot, kezdjünk védekezni, mert veszélyben lehet az egészséges növényállomány.

A jelenleg használatos gabona fungicidek széles hatásspektrummal rendelkeznek, és néhány hétre szóló védelemmel rendelkeznek, tehát jó az esély arra, hogy a gabonák virágzásáig megvédik a növényeket a kórokozó gombák támadásától. Ennek ellenére igen fontos a rendszeres határszemlézés, mert intenzívvé vált a vetésfehérítő bogarak betelepedése a kalászos gabona táblák szegélyébe, sőt az első nőstények már elkezdték a tojások lerakását is. Figyeljük azokat a gócokat, ahol tömeges a petézés, mert ezekben a foltokban valószínűleg védekezni kell majd a lárvák károsítása során.

Most, ha 10 hálócsapásban 8-10 vetésfehérítő bogarat találunk, indokolt már a bogár elleni védelem. A tavaszi vetésű kalászosok esetében még nagyobb a kártételi veszély, mert a bogarak igen kedvelik a tavaszi árpát és a zabot táplálkozás és tojásrakás céljából. A gabonapoloskák első egyedei is megfigyelhetők már, bár egyedsűrűségük még messze a veszélyességi küszöbérték alatt van. Fűhálózásunk során, amennyiben hálócsapásonként 1-2 poloskánál többet fogunk, kalászhányástól veszélyessé válhatnak.

Nagy ütemmel folyik a napraforgó és a kukorica vetése. Abban az esetben, ha a talajok talajlakó kártevő fertőzöttsége négyzetméterenként meghaladja az 1-2 db-t, fertőtlenítsünk vagy pedig vessünk rovarölő szerrel csávázott vetőmagot. Ugyanez vonatkozik a kukoricabogarakra is, amennyiben ugyanoda vetünk ismételten kukoricát, mert tavaly igen magas volt a tojásrakó egyedek létszáma. Rovarölő készítménnyel csávázott vetőmagot csak deflektorral felszerelt vetőgéppel szabad vetni!

Gyümölcsös kertjeinkben a kajszi virágzása a fagykárok miatt néhány körzettől eltekintve az idén elmaradt, az őszibarack már elvirágzóban. A többi gyümölcsféle teljes virágpompában. Az idő melegebbre és szárazabbra fordultával az őszbarack tafrinás levélfodrosodás veszély elmúlóban van.

Csonthéjas növényeinknél most a védelmet a moníliás virág- és hajtásfertőzés elkerülésére kell összpontosítani. Védekezésre most használjunk kontakt- és felszívódó fungicideket, vagy ezek kombinációit. A kezeléseket több az időjárás alakulásától függően akár több alkalommal is el kell végezni. Szilvafáinkra helyezzük ki a fehér színű ragacsos fogólapokat, mert a szilva virágzása idején rakja le petéit a poloskaszagú szilvadarázs, ugyanez vonatkozik a körte poloskaszagú darazsára is. Méhkímélő technológia alkalmazásával sziromhullás környékén válik időszerűvé a kártevő elleni kezelés.

Almásainkban egyszerre indokolt a védekezés a lisztharmat és a varasodás ellen. A fertőzött rügyekben és vesszőkön áttelelt lisztharmat már most képes megfertőzni az új hajtásokat. A varasodás most még a lombozatra veszélyes, de a későbbiekben már a fital terméskezdemények is veszélyben vannak a kórokozótól. Az éjszakai harmatképződés és a nappali kellemes meleg mindkét kórokozó számára kedvező feltételeket teremt.

Amennyiben csapadékosabbra fordulna az idő megteremtődnek a feltételei a tűzelhalás baktériumos fertőzés számára is. Figyeljük a növényvédelmi előrejelző hálózatok erre vonatkozó előrejelzéseit, és preventíven védekezzünk ezen rendkívül veszélyes kórokozó ellen.

Kertjeinkben a kellemes idő előcsalogatta a meztelencsigákat. Több faj károsít, közülük is a legveszélyesebb a spanyolcsiga. Kedvenc tápnövényeink védelme érdekében alkalmazzuk a számunkra legjobbnak talált csalogatási módszert.

Ismét aktívak a selyemfényű puszpángmoly hernyói. A telelésből előjött hernyók fokozódó étvággyal fogyasztják a buxus bokrokat. Fejlődésük és táplálkozásuk még eltart egy ideig, így ha találkozunk friss rágásukkal védekezzünk, ellenkező esetben tarrágás lesz a végeredmény. Az idén még a mostanin kívül még két nemzedéke fog rajzani, ezért most érdemes védekezni, ezzel is csökkentve a további nemzedékek egyedsűrűségét.